Október 12-én startolt a Szojuz-TMA-13 űrhajóval Richard Garriott, a hatodik űrturista. A hatos már elég nagy szám lehetne ahhoz, hogy a közvélemény is lassan beleunjon az űrturizmusba (emlékezzünk anno az Apollo-programra, ahol a hatodik sikeres leszállás utáni küldetéseket lefújták), ugyanakkor még ha semmi újdonságot nem hozna ez a repülés, akkor is fontos lenne a kereskedelmi űrrepülés fejlődésében (egyre többen gondolják úgy, hogy a magánszektor, így az ipari megrendelések és a turizmus hozhat megújulást, fellendülést az űrtevékenységekben). Azonban van újdonság, Richard Garriott ugyanis egy űrsétára készült, elsőként az űrturisták közül. Richard blogjának júniusi közleménye szerint azonban ez sajnos elmarad. (Részleteket nem sikerült megtudnunk, bár gyanítom, hogy az űrügynökségeknek voltak fenntartásaik, az űrséta ugyanis sokkal veszélyesebb üzem, mint az űrállomáson tartózkodás.) Richard Garriott űrutazása más szempontból is érdekes: ipari megrendelésre is fog kísérleteket végezni. (A képen a hagyományos faültetés eredménye, Bajkonur Kozmonauta Sétányán.)

A hírek szerint 30 millió dollárt fizetett, amiből 15 millió volt az űrséta ára. Az eddigi repülések legalább 20 millió körül voltak, valószínűleg az űrsétával együtt kedvezményes az ár. De Garriott a Space Adventures (a magán űrutakat szervező cég) igazgatótanácsának elnökhelyettese és befektetője is, valamint az X-Prize bizottsági tagja is. Ő is megerősíti tehát azt megfigyelést, hogy a látszattal ellentétben az eddigi űrturisták nem csak unatkozó milliárdosok, akik szórakozásra vágynak (bár nyilván azért mennek fel, mert jól érzik magukat). (Talán a japán Daisuke Enomoto tűnhet kivételnek, aki inkább feltűnési mániás médiaszemélyiségnek tűnik, de őt az utolsó pillanatban, egy hirtelen előkerült orvosi tiltás miatt nem engedték fel, és a pénzét se kapta vissza). Az említett X-díj alapítója, Ansari asszony már volt az űrállomáson, és Charles Simonyi is a kereskedelmi űrrepülés, valamint az űrkutatási oktatás-ismeretterjesztés mellett kampányol.

Richardnak az édesapja Owen Garriott NASA-űrhajós volt, a Skylab űrállomáson és a Challenger űrrepülőgépen volt küldetésen, így Richard a második "második generációs" űrhajós (köszönöm olvasónknak a korrekciót). A Szojuzok sajnos még mindig két napig utaznak az űrállomáshoz (ebből a Föld körüli pályára állás a legrövidebb, a pályának az ISS-hez igazítása tart sokáig), így október 14-én 11:30 körül fog dokkolni. Útitársai Michael Fincke amerikai és Jurij Loncsakov orosz űrhajósok, akik a 18. Expedíció legénységét adják.

-Ma valóra válik az álmom, hogy apám nyomában én is új határokat fedezzek fel. - nyilatkozta Richard Garriott. - Életem során a kalandvágyam elvitt a Föld távoli szegleteibe, ahova kevesen jutottak el. Büszke vagyok, és értékelem, hogy most eddigi legnagyobb kalandomra indulok, egy olyan szerepbe, amit eddig csak öten töltöttek be előttem. Ezt a repülést nem csak a tudományos és környezeti kutatásnak, de az ismeretterjesztésnek is szánom. Örömmel tölt el, hogy felkelthetem a diákok érdeklődését az egész világon és megmutathatom, milyen messzire vihetnek az álmaink.

Garriott együttműködik a Challenger Center for Space Science Education szervezettel (amit a Challenger-katasztrófa után hoztak létre): a NASA segítségével video-konferencián beszélget diákokkal, videóra vett kísérleteket végez, amiket a diákok a Földön is kipróbálhatnak, és két rádióamatőr kapcsolatot is felvesz. A kísérletei közül kettőt az Egyesült Királyság általános- és középiskolás diákjai javasoltak és terveztek meg. Egy másik, fizikai jellegű kísérletét pedig a DHL által szervezett diák-verseny résztvevői tervezték.

A NASA-val együttműködve Richard részt vesz az űrutazás fiziológiai hatását mérő kísérletekben (a Hold- és Marsutazásra készülve ezek kapták a NASA-nál a legnagyobb prioritást, míg másféle kísérletekből egyre kevesebb van). Vizsgálják az alacsony és magas nyomás hatását a szemre, az immunrendszer viselkedését és az alvás-ébrenlét ciklust illetve az alvás tulajdonságait. Az ESA-val együttműködve vizsgálják a csontritkulás korai kimutatásának lehetőségét, az egyensúlyi (vesztibuláris) rendszerünk alkalmazkodását a gyorsulásváltozásokra, és az alsó háti fájdalom kialakulását.

Környezetvédelmi vizsgálatként fényképeket fog készíteni a Földről, amiket majd összehasonlítanak apjának 35 évvel korábban készített fotóival. A The Nature Conservancy szervezettel együtt dokumentálják, mennyit változott a Föld egy generáció alatt. A Windows on Earth szoftverrel fogja kiválasztani a fotózási célpontokat. Ezzel a szoftverrel közben az érdeklődők a Földről nyomon követhetik, hogy mit lát Richard az ISS ablakából.

Az ExtremoZyne biotechnológiai vállalat (amelynek társalapítója az apja) számára fehérjekristály növekedési kísérletet fog végezni, valamint egy űrsétára kifejlesztett Seiko karórát is kipróbál (de már csak az ISS-en belül). (Ez itt a reklám helye.) Egyéb tevékenységei közé tartozik még egy művészeti bemutató is, amin egy pályázaton nyertes műveket mutat be, amelyeket később a Challenger központ javára árvereznek el.

Forrás:

www.spaceadventures.com

www.richardinspace.com

en.wikipedia.org/wiki/Richard_Garriott

www.spaceref.com

www.thespacereview.com

www.urvilag.hu

www.urvilag.hu (a második generációs űrhajósokról)

index.hu (az űrsétás hírrel...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.