Hatheti porvihart túlélve 1290 marsi nappal (sol) a Spirit marsjáró a második leghosszabb ideig működő marsi leszállóegység, megelőzve a Viking 2-t. Az Opportunity hamarosan felzárkózik a harmadik helyre.

Az égbolt lassan tisztul, egyre jobb hatásfokkal működnek a napelemek, így a marsjárók visszatérhetnek a szokásos napi rádiókapcsolathoz. A porviharok idején 3-4 naponta léptek kapcsolatba a Földdel, hogy kíméljék az akkumulátorokat.

A földi irányítás előrejelzése szerint még hónapokba telhet, mire teljesen kitisztul a marsi égbolt.

Az Opportunityt a Victoria-kráter pereme felé irányították. Ha túl sok por gyűlik össze a napelemein, a kráter belső falára küldik, ahol nagyobb szögben érné a napsugárzás, maximálva a napelemek hatásfokát. A manőver a rover mozgatórendszerének ellenőrzéseként is szolgált, így tartalmazott egy helyben való megfordulást és hátramenetet is. A másnapi szél megtisztította némileg a napelemeket, így nem sietik el a további manővert, azonban a tudósok szeretnék idővel a kráter belsejében lévő célpontokat megvizsgálni.

A Viking 2 leszállóegysége 1975 szeptember 9-től 1978 július 25-éig működött a Mars felszínén, 1281 marsi napig. Ez sokkal hosszabb idő, mint a későbbi Pathfinder (Sojourner) fél éve, azonban a Vikingek jóval nagyobb, fix leszállóegységek voltak. A kilencvenes években határozta el a NASA, hogy nem épít több "nagy és drága" szondát, a Galileo és a Cassini után, hanem "kis és olcsó" szondákból fog sokkal többet építeni. Ennek jegyében kétévente, minden indítási ablakban szándékoznak szondát indítani a Marshoz, és a többi naprendszer kutató szondát is hasonló elveken építik. A módszer előnye, hogy egy szonda meghibásodása sokkal kisebb kiesést/kárt okoz. A kisebb és olcsóbb szondáknak viszont lehet, hogy nagyobb a meghibásodási valószínűsége - legalábbis ha a rájuk fordított kevesebb időt és pénzt tekintjük, valamint a kevésbé robusztus kivitelt. Ennek ellenére a MER-ek mégis beelőzték a Viking 2-t, és a tervek szerint a következő generáció a Viking 1-et is meghaladja. Nem szabad elfelednünk persze, hogy nem az élettartam számít, hanem az összegyűjtött tudományos ismeret és mérnöki tapasztalat - ezekből pedig jelentősen többet gyűjtöttek össze a mozgatható roverek, még jobban indokolva az új szemléletet. A módszer úgy tűnik bevált, a jelentősen csökkentett költségvetésből már hat szonda érkezett meg sikeresen a Marshoz, és kettő veszett el, egy pedig úton van.

Az időtartam rekordot a Viking 1 leszállóegysége tartja 2245 sollal, 1976 július 20-tól 1982 november 13-ig (hat év!). Ráadásul a kapcsolat elvesztét a földi irányítás hibás parancsa okozta, ami felülírta az antennapozícionáló szoftvert (ami a Föld felé irányította az antennát).

A méretek összehasonlítását megkönnyebbítendő:
Viking lander
Carl Sagan a Viking leszállóegység életnagyságú modellje mellett
(C) JPL

Sojourner vs MER
A Sojourner (balra) és a Mars Exploration Rover (jobbra)
(C) JPL

Forrás:

Mars Daily

Szerző: Radar

6 komment

Címkék: viking mars rover

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr34149920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Róbert Lelkes · http://www.partyretard.com 2007.08.27. 16:51:51

Ez gecikirály bazmeg! Tök buli!

Radar · radar.blog.hu 2007.08.28. 15:29:30

Azért kommentelsz, hogy minél több helyen szerepeljen a linked?

Kimiben 2007.08.29. 02:06:02

Sajnos ezert kommentel...

Erdekes ez a hibas utasitas... Vajon miert nem tesznek bele valami vesz rendszert ami mondjuk 8honap utan fixen megprobal kapcsolatot teremteni a foldel... akar az ismert utolso sikeres kapcsolat helyet / iranyat felkutatva .. kicsit szamolva..


Az a ketto ami elveszett meg ut kozben akadt el?

Radar · radar.blog.hu 2007.08.29. 04:29:06

Ha jól értem, olyan a rendszer ezeknél a szondáknál, hogy a teljes memóriája újrairható, menet közben frissithetik az oprendszert. Pontosan azért, hogy ha valamit elszúrtak, akkor azt korrigálhassák. Igy pl. a Cassini szondán menet közben jött rá valaki, hogy nem jól számolták a Doppler-eltolódást (vagy egyáltalán nem, nem emlékszem, de elég ciki) a Huygens és a Cassini között, amikor előbbi a Titán fele halad/belép a légkörbe, igy a sávszűrő kiszűrte volna a hasznos jelet is (a sebességkülönbség miatt eltolódik a frekvencia). Bár a hardvert nem tudták megváltoztatni, de sikerült szoftverből javitani a helyzeten. Utána is nézek gyorsan, hogyan... Az is érdekes kérdés, hogy jutott valakinek menet közben eszébe, hogy elszúrták...

Nehéz dolog, röviden. Nem véletlenül készitenek földi szimulátorokat a szonda fedélzeti gépéhez. Pl a Rosetta üstökösszonda szimulátorát magyarok készitették (KFKI-BME). Ezen lehet kipróbálni előre, hogy milyen hatása lesz egy-egy átprogramozásnak. Nem tudom, hogy ezt anno Vikingeknél alkalmazták-e. Érdekesség, hogy a bennük alkalmazott mikroprocesszort 1976-ban dobták piacra, de már a korábban tervezett Viking és Voyager is használta, majd a 89-ben inditott Galileon is ez volt, valamint több műholdon, és ma is több megszállott épitkezik belőle (en.wikipedia.org/wiki/RCA_1802)

Az elveszett szondák:
1, en.wikipedia.org/wiki/Mars_Climate_Orbiter
Az alvállalkozó angolszász mértékegységeket használt a NASA által előirt SI helyett, igy jóval lejjebb került a Mars légkörében mikor pályára akart állni. Kaputt.
2,en.wikipedia.org/wiki/Mars_Polar_Lander
pontos ok nem ismert, de valószinűleg tervezési hiba.

lacalaca · http://lacalaca.blog.hu 2007.08.29. 12:24:54

Az ilyeneket ki lehetne moderálni a ... (az űr mélységeibe).

A szovjetek is vesztettek el szondát programhiba miatt, a Fobosz-1-et. Egy útközben feltöltött új szoftverben egyetlen (!) karakternyi eltérés okozott hibát. A számítógépből nem távolították el a földi teszteléshez használt programokat (PROM-ban volt, azaz fizikailag kellett volna szétszedni a számítógépet), mert szorított az idő. A hibás karakterlánc viszont beindította egy ilyen tesztprogramot, ami kikapcsolta a szonda kormányfúvókáit. A Fobosz-1 nem irányította a napelemeket többé a Nap felé és egyszerűen lemerült és kikapcsolt. Adios.

Radar · radar.blog.hu 2007.08.30. 05:34:55

A negativ reklám is reklám. Majd ha sok lesz belőle.

Nekem meg még mindig nincs hosszú i betű a billentyűzetemen.

A tesztüzemmód velünk is megesett, amikor egyórás repülésre mentünk helikopterrel, radart mérni, és felszállás után kapcsolt tesztmódra a hardver, és kivül volt a kapcsoló. Ráadásul egy hárombyte-os szekvencia kapcsolja át tesztbe, azóta se értjük, honnan szedte össze...

Érdekes egyébként, hogy a szovjeteknek egyetlen marsszondájuk sem volt teljesen sikeres, sőt a többség teljesen sikertelen volt. Bár igaz, hogy a Vénuszon is csak sokadjára sikerült képet alkotni. Persze ezekben nem segitett a "párt x-edik évfordulójára inditani kell" mentalitás. A politika a másik oldalon sem hiányzott, itt olvashatunk arról, hogy miért is nem amerikai (vagy inkább német, a tervezőkre tekintettel) volt az első műhold:
lokishammer.dragon-rider.org/Apollo/spacerace1.html
süti beállítások módosítása