Bár végül sikeresen kinyitotta a 10 méteres rádiótányért, az orosz műhold élete nem eseménytelen. Bár az antennát alkotó szirmok rendben szétnyíltak, nem rögzültek ebben a pozícióban, többszöri próbálkozásra sem. Némi értekezés következett Moszkvában, közben gyorsan megnyugtatták a közvéleményt, hogy így is alkalmas lesz az űrtávcső tudományos munkára, némileg gyengébb adatminőség árán. A megoldást aztán az jelentette, hogy a Nap felé fordították, hogy felmelegítve csökkentsék a mechanikai feszültségeket a szerkezetben, plusz az alapértelmezett 6 kN helyett a maximális 12 kN-os erővel nyitották ki ismét, és így végre bekattant, aminek be kellett. A problémát a hideg mellett modellezési problémák okozhatták: egyrészt a hőszigetelő rétegek ellenállását vehették figyelembe pontatlanul, másrészt a földi teszteken alkalmazott, a súlytalanságot szimuláló mechanizmusok túlméretezése tehette túl könnyűvé a művelet kipróbálását még idelent.

Ezek után sorban bekapcsolták a Szpektr-R műszereit (a rádióvevőkön kívül egy napszelet vizsgáló együttest is hordoz), és augusztus 4-én fogták volna az első tudományos jellegű adatokat, megkezdve az űrtávcső kalibrációját. Ezt azonban el kellett halasztani, mert kiderült, hogy a berendezések hőmérséklete mindössze -15 °C volt, jóval kívül a megszabott 0-20 °C-os tartományon. Bár az épségüket ez még nem veszélyeztette (-25 és +70 °C között bírják), de az érdemi kommunikációt emiatt el kellett halasztani a következő alkalomra.

Bízzunk benne, hogy innentől már simábban mennek majd a dolgok. Ha így lesz, szeptember végén, október elején kezdődhetnek meg a tényleges tudományos mérések.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.