Egy hónapja úgy tűnt, az aprócska NanoSail-D második példánya sem járt sikerrel, de egyszer csak megjelent az égen. A napvitorlásnak egy nagyobb anyaműholdból kellett volna kidobódnia, de ez valamilyen oknál fogva csak most történt meg. Hogy mi lehetett a késlekedés mögött, rossz programozás, vagy mechanikai akadály, egyelőre nem világos. Mindenesetre a NanoSail már önállóan repül és elkezdte a telemetriai adatait sugározni, majd három nappal a szeparáció után a fóliát tartó rudazat szétnyílik, amire öt másodperc alatt hajtogatódik ki maga a "vitorla". Egyelőre a fő kihívás ennyi, egy tíz négyzetméteres, de mindössze 7,5 mikron vastag fólia sikeres kihajtogatása egy 10x10x30 centis dobozból. Ha ez megtörtént, küldetés teljesítve: az alacsony pályán keringő, nagy felületű űrszondát alighanem a felsőlégkör fékező hatása sokkal jobban befolyásolja majd, mint a napsugárzás, és olyan 70-120 napig fog csak pályán maradni. Ugyanakkor akkumulátorai ennél sokkal korábban, várhatóan egy-két nappal a kinyílás után lemerülnek majd.

Telemetria érkezik a Marshall Space Flight Center rádióamatőreihez.

Az űrszonda állapotát, kihajtogatás előtt és után azonban az operátorok nem tudják folyamatosan követni, ehhez a rádióamatőrök segítségét kérik. A NanoSail a 437,270 MHz-es hullámhosszon sugározza a nyers telemetriai adatokat, ezt az adatcsomagot kell elkapni és beküldeni, méghozzá ezen a honlapon: http://nanosaild.engr.scu.edu/dashboard.htm (közvetlen link a beküldési adatlapra itt). (Az adatcsomag vételéhez és értelmezéséhez itt található segítség). A Földhöz viszonyított pillanatnyi helyzete is látható ott, illetve a heavens-above.com-on lehet kiszámíttatni az átvolnulásokat megadott koordinátákra (a Configuration részben lehet megadni), itt a lista Budapestre, vastaggal az esélyesebb átvonulások:

Aztán, ha a vitorla kinyílt, elő a szemekkel, fényképezőgépekkel, kamerákkal! A teljes felület hatszorosa egy Iridium műhold paneljének, így igen csak fényessé válhat majd az égen, ha épp az adott megfigyelő felé tükrözi majd a Nap fényét.

Update (2011. 01. 21.): úgy tűnik, ma reggel kinyílt a vitorla. Ettől még tessék megpróbálni a vételt, a honlap szerint 2-3 napig fog még sugározni. Utána aztán egy darabig nem lesz tőlünk megfigyelhető, mert ahogy a pályája fordul, a mi hosszúságunk közelében fog a déli szélességek felett haladni. A mostani efemerisz szerint február 19-től lesznek majd ismét jó láthatóságok, kérdés, hogy addig mennyit változik a pálya a légköri fékeződés hatására...

Update (2011. 01. 22.): a jelek szerint lemerültek a NanoSail-D telepei. A rádióamatőrök által gyűjtött adatok alapján viszont egyértelműen sikeres volt a vitorla kinyitása, vagyis a küldetés sikerrel zárult.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTom 2011.01.20. 23:40:04

Milyen cucc kell a vételhez? Parabolaantenna? Normál antenna?

Ahogy nézem az időadatokat, pár perc alatt elhúz a látóhatáron. Hogyan lehet ennek a jelét elkapni?

Nem vagyok rádióamatőr, fogalmam sincs ennek a technikájáról. Valaki beavat a részletekbe?

Válasz erre 

netom 2011.01.21. 07:25:12

@MTom: Valószínűleg egy kézi rádióval is vehető, mont a Low Earth Orbit amatőr műholdak mindegyike. "Gumiantenna" helyett érdemes persze egy normális botantennát használni, illetve nyilván sokkal jobb/több infót lehet róla lekaparni egy dipóllal, vagy pár elemes yagi-val.

Elkapni meg úgy lehet, hogy amikor itt van, kiszaladsz az udvarra és az égnek hegezed az antennát :)

73 de HA5FTL

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.21. 10:21:38

@MTom: kár h a cydonia rádióamatőr szerzője pont mostanában ment offline-földre... :) Mindenesetre ne gondolj nagy adattömegre, a teljes telemetriai csomag 64 bájt, a fotón a legalsó sor, ezt 10 másodpercenként sugározza. A pdf-ben részletesen is le van írva, melyik számok milyen információt kódolnak: beacon.engr.scu.edu/BeaconProcessingSystem/NanoSailDBeaconDecoding.pdf

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.21. 15:45:59

Na tessék, így néz ki a vétel a gyakorlatban:
www.youtube.com/watch?v=s1vZfm500hE

Válasz erre 

AWS_aerospace 2011.01.23. 08:45:01

A jan 22-i első átvonulást próbáltam megnézni, de még távcsővel sem sikerült a nyomára akadni (pedig a Jupiter mellett ment el, ami nagyon jól látszott). A második átvonulást meg sem próbáltam, mert nagyon alacsonyan látszott és halvány volt. Ma újra próbálkozok.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.23. 15:37:35

@AWS_aerospace: én is néztem, bár csak szabad szemmel, szintén nem láttam semmit. Ma még érdemes próbálkozni, bár szerintem a 20 perccel későbbi időpont és a zenit helyett nyugat felé 44 fokon átvonulás nagyjából ellensúlyozza egymást...

Aztán majd február 19-20-tól lehet majd újra próbálkozni.

Válasz erre 

MTom 2011.01.24. 00:28:01

@lacalaca:
@netom:
Köszi, látom a technikát.

Azt már meg sem kérdem, miért forog az antenna a videó-n. Ettől a témakörtől annyira messze állok, hogy minden egyes válasz csak további kérdéseket szülne nálam. :-)

Válasz erre 

netom 2011.01.24. 07:32:59

@MTom: Az antenna azért forog (itt: www.youtube.com/watch?v=s1vZfm500hE), mert követi a műholdat az égen.

Ezek az antennák ún. yagi(-uda) antennák, egy fontos tulajdonságuk, hogy egy bizonyos irányból veszik jó erősen a jeleket, a többiből kevésbé. Ilyen a legtöbb tv antenna, amit a háztetőkön látsz.

Azt is meg lehet figyelni, hogy az antenna elemei viszont nem egy síkban vannak, mint a hagyományos tv vevő antennák esetén. Ez azért van, mert ezek az antennák cirkuláris polarizációjú jelek vételére a legalkalmasabbak. Használhatóak lineáris (függőleges, vízszintes) polarizációjú jelek vételére is, csak csökkent érzékenységgel. Az ok, hogy mégis használják őket (főleg űrtechnikában) lineáris polarizációjú jelek vételére/adására az az, hogy a polarizáció síkjától függetlenül képesek venni, így a magaslégkör "forgató" hatására megjelenő QSB (fading, a jelek periodikus halkulása-erősödése) nem jelentkezik.

Kérdés? :)

Válasz erre 

AWS_aerospace 2011.01.24. 12:23:58

@lacalaca:
Tegnap a felhősödés miatt semmi nem látszott, lehet hogy tényleg csak a februári láthatóságban észleljük újra - ha addig le nem zuhan...

Válasz erre 

MTom 2011.01.26. 19:33:22

@netom:
Köszi, tökéletes válasz, mivel elég sok (és számomra érdekes) információt adtál, így további részletek utáni kiváncsiskodásra már nem érzek akkora ingerenciát. :-)

Mondjuk így belegondolva, logikus is, amit írtál a polarizációról, hiszen a földön ez gondolom adott (vízszintes/függőleges), de az űrből ez "valahogy" lejön. Így a polarizáció tetszőleges irányára (vagy időbeli változására?) érzéketlenné válik az antenna, csak a jelforrás irányára kell figyelni.
Persze csak ha jól értettem meg, amit írtál...

U.i: a cirkuláris polarizációra meg inkább rákerestem gugliban. Legalább most már tudom, (nagyjából) mit jelent a C-sáv a műholdaknál. Trükkös, trükkös... :-)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: