Nap képe: az IKAROS napvitorlás
2010.06.16. 09:57
Nagy napokat él meg a japán űrkutatás, hazaért a Hayabusa, elindult az Akatsuki és az IKAROS is hibátlanul kihajtogatta 20 méteres, 7,5 mikrométer vékony fóliáját. Eddig csak az űrszonda közepéhez rögzített kamerák képeit láthattuk, amik a geometria miatt erősen torzítva mutatták csak meg a vitorlát, de volt még a japánok tarsolyában más is. Két kis kamerát becsomagoltak egy 5 centis fémhengerbe egy rádióadóval, hogy a sikeres kihajtogatás után kiengedjék az űrbe. Az egyiket azóta ki is bocsájtották, és távolodásában csodás képeket készített.
A képekből készült animációs is. Az apró henger, ami a kamerát tartalmazza, forgásstabilizált, de így is mutat némi imbolygást, ez látszik az animáción, nem az IKAROS ugrál ide-oda. Talán a japánok összeraknak később egy szinkronizált változatot is. Az animgifet a tovább mögé tettem, hogy ne a főoldalon ugráljon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
_renton 2010.06.17. 16:34:25
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.06.17. 18:40:25
Jester 2010.06.18. 07:15:59
-Mekkora gyorsulásra képes?
-El tudja-e hagyni egy ilyen ketyere a naprendszert értelmes időn belül (kb 20 év)
-Mennyire strapabíró?
-Mennyire gyengül a hatásfok a Naptól távolodva?
-Fentiek összegzése: Meddig gyorsulhat?
Érdekel, hogy pl csillagrendszerek közti utazásra alkalmas-e ?(mondjuk 100 éven belül, hogy még működjön a szonda is). Köszi :)
Jester 2010.06.18. 07:18:03
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.06.18. 09:13:16
-Mekkora gyorsulásra képes?
napvitorlásra igen kicsi. Ionhajtóművekre sem nagyon nagy, de persze dolgoznak nagyobb teljesítményűeken (VASIMR projekt például). Vitorlásoknál csak a felület növelésével lehet javítani a helyzeten. De persze figyelembe kell venni, hogy a nagy gyorsulásra képes kémiai hajtóművek elhanyagolható ideig üzemelnek csak egy-egy misszió élettartamához képest, addig napvitorlások gyakorlatilag végig, ionhajtóművek pedig nagy részében. És sebesség = gyorsulás*idő, ugye.
-El tudja-e hagyni egy ilyen ketyere a naprendszert értelmes időn belül (kb 20 év)
Ha elég nagyra építjük, esetleg beleteszünk egy ionhajtóművet is, talán. Ugye mind a fotonok és nagyjából a napszél fluxusa is (a heliopauza tájékáig), mind a Nap gravitációja inverz négyzetesen csökken, szóval ha kicsit sikerül a hajtás felé billenteni a mérleget, akkor elhagyja a Naprendszert.
-Mennyire strapabíró?
még nem igazán tudjuk, hogy az űrben hosszú távon hogy teljesítenek. számos anyagot teszteltek már, van például alumínium film, mikrométer alatti vastagsággal, de azt az űrben kell előállítani, mert nem bírja a ki-behajtogatást és rázkódást. Aztán úgy kell megtervezni, hogy például ne "lobogjon be", ha módosítjuk az orientációt.
-Mennyire gyengül a hatásfok a Naptól távolodva?
Ha ügyesek vagyunk, nem, lásd feljebb. Valamint rágyorsíthatunk a dologra egy két hintamanőverrel az óriásbolygóknál.
-Fentiek összegzése: Meddig gyorsulhat?
Erre nem tudok egyértelmű választ.