Hű de messze vagyunk :)

Asimov, ha ezt láthatná, de boldog lenne!
Gyönyörű és elgondolkodtató...

Na várj.. szóval.. gondolom, azért sűrűsödik össze a kép a végére, azért lesz minden olyan fényes, meg azért lesznek olyan közel a csillagok, mert.. ahogy haladunk a kozmikus horizonthoz, úgy megyünk vissza látvány szerint az időben, hiszen annál régebbi fénysugarak jutnak a szemünkbe.. és úgy lesz egyre fiatalabb az univerzum a látványon.. és akkor még minden sokkal közelebb volt, és egy sima "éjszakai égbolt" is sokkal fényesebb volt, mint manapság. (Azt hiszem, az "éjszakai égbolt" kifejezésnek van értelme Föld, bolygók, csillagok, nappal és éjszaka nékül is.)

Ha túl tudnánk lépni a kozmikus horizontot, akkor nem a világegyetemet látnánk, hanem azt, hogy milyen volt a nagy bumm előtt! (Persze csak akkor "látnánk" valamit, ha az azt megelőző állapotban is volt valami a helyén, amiből léptek ki fénysugarak.. különben kurvára nem látnánk semmit.) A horizonton ülve pedig a világegyetem születését látnánk, de valami tökéletesen természetellenes módon.

@VRbagoly: hát ez egy fogas kérdés... Az biztos, hogy a pontok a CMB háttér előtt, azok nem egyedi csillagok, hanem kvazárok, fiatal galaxisok, amiknek a központi fekete lyuka hatalmas mennyiségű anyagot kajál meg és ez a folyamat igensok fénnyel jár.

Amikor a sugárzás és az anyag szétcsatolódott, ezt az időszakot látjuk a CMB háttérként, még nem voltak csillagok. A kezdeti sugárzás igen gyorsan hűlt és kitolódott a látható fény tartománya alá (IR, majd rádió). Innen hosszú évmilliókig sötét volt, majd begyulladtak az első csillagok. Ezek a csillagok alighanem már a galaxisoknak megfelelő sűrűsödési helyeken keletkezhettek.

A horizonton ugye nem láthatunk át per definitionem. :) Tulajdonképpen nem is az univerzum véges kora miatti horizontunkat látjuk, hanem a CMB mintát, mivel az előtt a teljes univerzum átlátszatlan, forró massza volt, mint ahogy a Napon se látsz át. Fizikailag a horizontunkon túl is folytatódhat az a minta, amit itt látunk, galaxisok halmazokba tömörülve, etc. Erre vannak is halvány jelek, megjelent egy-két éve egy cikk, ahol azt állították, hogy távoli halmazok olyan többletsebességgel rendelkeznek, ami akár arra is utalhat, hogy valami nagy, a mi horizontunkon túli struktúra gravitációs vonzását látjuk.

@lacalaca: Dejóóóóóó:)..

igazából jelentéktelen dolgokban akartam még kötekedni a látványon, de ahogy egy atlasztól sem várja el az ember, hogy olyan legyen, mint egy műholdfelvétel (cserébe viszont marha informatív), úgy egy ismeretterjesztő videótól sem elvárás, hogy minden határon túlmenően fotorealisztikus legyen..

és az a legjobb, hogy amiket leírtál, azoknak a nagy részéről fogalmam sem volt, neki is esek kozmológiázni..

ha jól értelek, az, ami ma a CMB, az egy rövid ideig látható volt, és amíg látható volt, átment ibolyától vörösig a szivárvány minden színén.. tehát, ha tényleg megtehetnénk ezt az utazást, akkor ugye a nagyon fényes perióduson túljutva eljutnánk oda, ahol már az első csillagok fénye sem látszik, átlátszó sötétség volna.. majd utólérnénk az ibolyából-vörösbe futó fényt, ami jelezte az anyag megszületését, és utána jönne az átlátszatlan sötétség, meg a kinti világ.

Szép.
"The total number of stars in the Universe is larger than all the grains of
sand on all the beaches of the planet Earth."
- Carl Sagan -

www.youtube.com/watch?v=W35SYkfdGtw

Nem értek hozzá , de kíváncsi vagyok arra, ha mondjuk képesek lennénk obszervatóriumokat létesíteni pl. a Plútón, akkor az a bizonyos horizont kitágulna?

Mi az átlátszó/ átláthatatlan sötétség?

@VRbagoly: :D

ahogy emlékszem az univerzum hőmérséklete 3-4000 K volt a szétcsatoláskor, szóval a sugárzás maximuma valahova a vörös-infravörös határra eshetett, úgyhogy túl nagy futófényt nem látnánk. :) Az anyag már ott volt, csak ekkor vált átlátszóvá, globális szinten.

Elvben ugye megtehetjük az utazást, pontosan ezt csináljuk ma is, köszönhetően a véges fénysebességnek. A CMB megfigyelés például valahova 400 000 év környékére visz. Elvi akadálya az első csillagok megfigyelésének sincs, csak gyakorlati. Bár az elég nagy...

Ha álmodozni akarunk: a neutrínók 2 másodperccel (!) a Big Bang után csatolódtak le az anyag többi összetevőjéről. Ha tehát képesek lennénk ezt megfigyelni, akkor BB+2 s-re látnánk vissza. Csak hát nem tudjuk megfigyelni. :D

@Kendaq Pendragon: a Plútó horizontja annyival odébb van, mint a Plútó távolsága ide. Ami nem túl nagy, ha figyeled a videót. ;)

Szerintem VRbagoly arra gondolt, hogy kezdetben az univerzum átlátszatlan, de attól még nem sötét, sőt. Olyasmi lehet a látvány, mint a Nap belsejében, ha azt el tudod képzelni. :) Utána viszont ténylegesen sötét volt az első csillagok begyulladásáig. Nagyon híg atomos hidrogéngázt "nemlátnál".

@lacalaca: Valóban arra gondoltam, és valóban rosszul gondoltam.. mindenesetre ez azért így végiggondolva nagyon zsírsárkány.

Carl Sagan:
www.youtube.com/watch?v=p86BPM1GV8M

Mindig lenyűgöznek ezek a videók...és botrányos, hogy nekünk jó esetben csak 60-80 év adatott a sokmilliárd éves világhoz képest....

Látom a házunkat :)

Megmondom nekem mi hiányzik róla, de nagyon: Az hogy a Voyager-ek meddig mentek el, az Oort felhő és a naprendszerünk határa. Amúgy jó.

A végéről hiányzik a Bikicsunáj csillagrendszer...

Nos: ez igazán gyönyörűés lenyűgöző látvány ! Fantasztikus lehet az univerzum ; ez is azt bizonyítja -számomra -,hogy a földi halandóság után kell lenni reinkarnációnak; mert mi a fészkes -fenéért kaptun" csak " ilyen kis időt itt a Földön ? miért csak a Föld van ilyen kiváltságos helyzetben:::? számtalan kérdés merült fel bennem !!Ja és hol lakik az Isten?? Valahol lennie kell!!

nagyon szép, de azt hittem, sokkal nagyobb! :)

@L.A.: nagyobb? Micsoda? A végére kegyetlenül begyorsult a kamera.
Majdnem 14 milliárd fényévről beszélünk...:)

az 1 fényév is kb. felfoghatatlanul nagy.
a 100 is.
az tízezer is, a millió is, a 14 milliárd is.
ennyi erővel lehetne 1400 milliárd is. na az már valami :) majdnem végtelen.

jó-jó, tudom, hogy az ismert univerzumról van szó a filmben.

A 14 milliárd azért érdekes, mert az már az univerzum becsült korával vetekszik.

A Galaxis Útikalauz is írja, hogy a világűr nagy. Íme:

"Az űr - nagy. Tényleg nagy. El se hinnéd milyen hatalmasan, terjedelmesen, észbontóan nagy. Úgy értem, az ember azt gondolná, a patikushoz hosszú az út, de ez csak egy szem mogyoró az űrhöz képest."

Azt a mindenit!

Nyugi skacok, a mi életünkben nagy változásra aligha kell számítani.Ami utána lesz, azon törjék a fejüket az unokáink. Egyébként az a véleményem, hogy a semmiből nem lesz semmi. Tehát (mert azért valami mégiscsak lett) bizonyos, hogy valami a "nagy bumm" előtt is volt. (Csak ne az Istenre fogjátok.)

Válasz b.cassino hozzászólásához

Miért gondolod, hogy minden csak úgy egy ősrobbanásból lett? Nem gondolod, hogy az univerzum túl tökéletes ahhoz, hogy ez csak úgy véletlenül lett. Fogadd csak el nyugodt szívvel, hogy ilyen mértani pontossággal kiszámított csoda dolgokat csak is Isten teremthetett! Ezek a dolgok csak úgy maguktól nem lettek! Ezt nem ráfogni Kell Istenre, hanem elfogadni és elhinni.

@iakkam@vipmail.hu: Én nem gondolom, hogy tökéletes volna ez az univerzum:) .. tény, hogy most az univerzumnak egy alacsony entrópiás korszakában vagyunk, ahol az anyag mindenféle kisebb és magasabb szintű struktúrákba rendeződik.. ezért látsz mindenféle csillagokat, bolygókat, tárgyakat, növényeket, állatokat, embereket, ezek mind-mind rendezett struktúrák.. ez a sok struktúra számodra talán csodálatosnak és tervezettnek tűnik, de minden jel és számítás arra mutat, hogy ezek részben a fizika törvényei miatt törvényszerűen (láds pl. gravitáció, bolygók és csillagok), részben pedig az univerzum és az eltelt idő roppant méreteiben az evolúció véletlen útjain alakultak ki.

(Hogy mondjam: lehet, hogy számodra pl. az emberi test tökéletes, de most gondold végig. Az általunk látott univerzumban van százmilliárd galaxis, minden galaxisban van néhányszázmilliárd csillag és hasonló nagyságrendben léteznek bolygó.. és az összes közül egyetlen egy bolygón élnek emberek. Na most ez a tervezettséghez hasonlít inkább, vagy ahhoz, amikor mindenki megveszi a kis lottószelvényét, és valakinek kihúzzák az ötösét? Szerintem inkább az utóbbihoz.. nekünk volt szerencsénk, itt alakult ki az értelmes élet sok milliárd év elteltével, ezért irogathatunk egymásnak.)

Nem értem, miért kéne olyasmit elfogadni nyugodt szívvel, ami pusztán az érzéseid és a vágyaid belevetítése a dolgokba, és nem értem, miért kell elvetni azt a nagyon is valószínű lehetőséget, hogy ez az egész önmagától is kialakulhatott.

@iakkam@vipmail.hu: @VRbagoly: "lehet, hogy számodra pl. az emberi test tökéletes"

Hogy lenne tökéletes, aminél a szórakoztatóközpont ugyanott van, ahol a csatornázás? (Neil deGrasse Tyson előadásából: www.youtube.com/watch?v=4238NN8HMgQ )

Ez nagyon jó.

sziasztok,
sokkal jobb lenne, ha többet olvasnátok és kevesebbet jártatnátok a szátokat, mint valami hülye kocsmároslány!
VRBagolyt megcáfolnám: véleményem szerint akármennyi Föld-szerű bolygón lehet élet-szerű képződmény! Nem azt állítom,hogy kötelességszerűen minden egyes naprendszerben van egy, de hogy 100-1000 naprendszerenként simán lehet egy bolygó, ahol a víz és szén alapú élethez adottak a feltételek, az szinte biztos.

Stephen Hawkingot olvasva és tovább gondolva az egészet, nem is biztos, hogy kellett (sok) anyag a nulladik másodperchez! Bár elképzelni nem tudom, s felfogni sem, de simán kezdődhetett minden a semmiből! Atomi részecskét még a világon senki sem látott! ...ne feledjétek, az atomon belül is inkább az űr az úr! :-)

olvassátok: index.hu/tudomany/2010/09/02/stephen_hawking_szerint_nincs_isten/

@HIDverok: "Atomi részecskét még a világon senki sem látott!"

Attól, hogy e így gondolod, még nem biztos, hogy igaz is, például én is láttam atomi részecskéket ködkamrában szaladgálni. Vagy pásztázó alagútmikroszkóppal, atomierő mikroszkóppal kiválóan "látunk" egyenkénti atomokat.

en.wikipedia.org/wiki/Scanning_tunneling_microscope

(Abba a szemantikai vitába meg ne menjünk bele, hogy a látható fény hullámhosszánál jóval kisebb objektumokat hagyományos értelemben nem lehet "látni", legalábbis felbontottan semmiképp...)

Csak annyit értek hozzá, hogy a videó nagyon jól sikerült. A látvány, a zene megnyugtat, és nem gondolok az időre.

Amikor valaki azt mondja, hogy a Big Bang előtt nem volt semmi, akkor mindig az jut eszembe, hogy 2000 évvel ezelőtt még makacsul állítottuk, hogy a Föld lapos, és mi keringünk a Nap körül. :)
Maradjunk annyiban, hogy jelen tudásunk szerint a legjobb tippünk az, hogy nem sok minden volt előtte. De már szerencsére vannak jelek, hogy még is volt a semmi előtt is valami :)
Az "Isteni" kérdést meg egész szimpatikusan megválaszolta VRbagoly. Anyámmal hányszor vesztem már ezen össze :) ugyanakkor azt is elfogadom, hogy hit és tudás között néha nagyon kicsi a különbség.

A hozzászólások nem egy kontinuum mentén gyülekeznek, az biztos.
A folyamat darabos. A tréfát félretéve: a kvantumfizikai vákuum nem ütes tér, nyüzsögnek benne e virtuális és egyéb részecskék, Bármikor kiugorhatnak belőle részecskepárok, melyek iszonyú rövid idő alatt visszamennek oda, de annihilálódhatnak is, anya, antianyag tali révén. És a vákuum energiájából tömeg/anyag keletkezhet.
A Kv mech. bizonytalanság miatt éppen Hawking bizonyította, hogy nem pontszerű szingularitás, hanem kúpszerű elmosódottság is lehet a kezdet "pillanata."
A téridőhab tartalmazhat alacsonyabb-magasabb energiaállapotú buborékokat, tehát a Multiverzum lehetséges. Az is, hogy egy pillanat alatt a mi Univerzumunk megsemmisül, mert alacsonyabb energiaállapotú állapotba zuhan.

@iakkam@vipmail.hu: Isten minden részecske ütközést személyesen irányít, vagy csak a kezdeti feltételeket alkotta meg? (Amelyek univerzumokként különbözhetnek?)
Mjd rábízta az egészet az anyag-energia spontán mozgási-dinamikai törvényeinek játékára?