Így készülnek a Hubble-fotók - a nyers képtől a magazinokig
2009.03.01. 15:18
A Hubble-űrtávcső elmúlt 19 éve alatt számos fantasztikus felvételt készített, amik közül jó pár valóságos ikonná fejlődött, elég csak a "Teremtés oszlopai" címet viselőre gondolni. De hogyan lesz az űrben kóválygó fotonokból magazinok címlapja?
A híres felvétel az M16-ban található csillagkeletkezési területekről a WFPC2 kamerával készült. A WFPC feloldása Wide-Field Planetary Camera, amit kb. nagylátószögű bolygómegfigyelő kamerának fordíthatnánk. Elsőre elég hülye név: a bolygók látszó mérete igen kicsi, pont hogy kislátószögű (-> nagy felbontású) kamerára lenne szükség. És miért ilyen fura alakúak maguk a képek? Mindezek megértéséhez vessünk egy pillantást a kamera felépítésére.
A WFPC2 valójában négy detektort tartalmaz. A beérkező fényt egy piramis alakű tükör osztja szét, három fénysugár a három nagylátószögű kamerába érkezik, a negyedik pedig a Planetary Camera-ba. A bolygómegfigyelő felbontása kétszer akkora, mint a három nagylátószögőé. Ahhoz, hogy a négy képet egyesítsük, a PC képét felére le kell kicsinyíteni. Ettől kapják a végleges mozaikok a fura, lépcsős sarkú alakjukat. De egy kicsit előreszaladtunk, mert az úrtávcsőből leérkező nyers képek messze nem úgy néznek ki, mint várnák. És itt nem csak arra gondolok, hogy nem színesek. Így néz ki a Planetary Camera egyetlen nyers felvétele egyetlen szűrőn keresztül:
Ronda, mi? A sok kis fehér gyösz legnagyobb része a kozmikus sugárzástól keletkezik. Ahhoz képest, hogy milyen sok van belőlük, gyakorlatilag teljesen eltüntethetőek, ha legalább két képet készítünk. Az eloszlásuk ugyanis véletlenszerű, ezért a két képet összehasonlítva,minden olyan alakzatot levonunk, ami csak az egyiken jelenik meg. Emellett a maradék szennyződés fényességprofilját meg lehet különböztetni a csillagokétól. Ha ezzel megvagyunk, meg a többi sztenderd korrekcióval is, mint sötétáram, flat field, geometriai torzítás, összetűzhetjük a képeket mozaikká.
Egy kis interplációval az illesztéseknél maradó sötétebb csíkok is lecsökkenthetőek. Nincs más hátra, mint hagyományos színcsatornákat (pl. RGB, azaz vörös-zöld-kék) rendelni a különböző szűrőkkel készült felvételekhez és voilà! Lehet írni a press release cikket az elkészült műhöz. Persze a tudományos elemzéshez még számtalan hókuszpókuszt be lehet vetni, de az már más tészta.
A szóban forgó színes kép a fenti összetevőkből jön létre. Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért nem készít alapból színes képeket a kamera, illetve mire használhatóak az utólag színezett képek, egy másik posztban részletesen visszatérek, úgy érzem nem lesz hiábavaló. (A csodálatos sg fórumokon találkoztam olyan arccal, aki lehülyézte a NASA-t in general, amiért nem voltak képesek egy sima, kereskedelmi digitális kamerát(!) feszerelni a marsroverre, mert akkor nem kellene itt sz*rakodni(!) az emberi színlátást visszaadó képek rekonstruálásával. Azt hiszem, akkor hagytam fel az sg-s fórumozással...)
-------
Forrás: ScienceNOW, HubbleSite
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Pingback: Csillagászati rövidhírek | ChrisDry 2009.03.02. 19:24:36
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2009.03.02. 19:16:36
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.03.02. 19:44:55
Luos 2009.03.02. 23:00:08
A kép meg nagyon jó :)
S.O.A. 2009.03.03. 11:09:12
immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2009.03.06. 20:30:31
Az még jobb lenne, hogy ha egy sima mobilt küldenének föl, oszt' időnként videóhívást inditanának a 3G-s hálózaton... :D
Kniight 2009.03.15. 13:45:11
Réka · http://blog.rekafoto.com/ 2009.09.11. 10:04:49
Most kedztem egy tanfolyamot, amolyan 'astronomy for idiots' bevezető szinten, érdekel a téma, szóval rendszeres olvasója leszek a blognak :)