A fenti világ szépsége

2006.12.20. 02:22



Masszív csillagok a Pismis 24 nyílthalmazban

Credit: NASA, ESA and J. M. Apellániz (IAA, Spain).
Forrás: APOD

Azoknak, akik még értékelni tudják a világ szépségét.
Nyílvánosságra hozták tegnap az NASA amesi kutatóközpontjával kötött részleteket.  Ahogy írtam korábban, a NASA aláírt egy egyezményt a Google-lel, tudasbázisuk egyesítésére. Ha belegondol az ember, hatalmas távlatok nyílhatnak meg ezáltal: a NASA a világon egyedülálló adatbázisát (más égitestekről, időjárási megfigyelésekről, űrszondák követéséről) összekapcsolva a Google feldolgozói és számítástechnikai tudásával mit meg nem tehet. Pár példa, amit a sajtóbejelentés ki is emelt, vagyis valószínűleg közvetlen tervek között szerepelnek:

Szerző: Gaius Baltar

1 komment

Címkék: google nasa

Rövid hírek

2006.12.18. 09:30

NASA kihírdette a súlytalansági repülésére bejutott csapatok listáját, valamint a projektjeik rövid leírását. Megjegyzem van nekünk is hasonló itt Európában, az ESA rendez évente egyetemista diákoknak egy ilyen repülést, amire idén 2006-ban jutott ki először magyar csapat.

NASA + google = ?

2006.12.17. 14:00

2005-ben a NASA egy kutatói együttműködésről szóló megegyezést kötött a Google Inc.-vel. Az egyezmény, amit egyszerűen csak Space Act Agreement-nek hívnak adatfeldolgozási, megosztott számítási, és egyéb bio-info-nano technológiai területen történő összehangolt kutatásról szól. Ennek korai gyümölcseként jelent meg a mars.google.com és a moon.google.com.

A mágneses vihar hatásai

2006.12.15. 19:11

Az ESA jelentése szerint jónéhány műszerüket érintette a közép-európai idő szerint 14-én délután zajló űrvihar. Egy nagyobb napkitörés nyomán töltött részecskék záporoztak a Földet védő mágneses mezőre. Ezek a töltött részecskék károkat okozhatnak az érzékeny csillagászati műszerekben is, ezért sokat ki kellett kapcsolni időlegesen. Az ESA Integral műholdján ez két berendezést is érintett. A JEM-X röntgendetektor kikapcsolt magától, viszont az IBIS töltött részecskedetektort az irányítóknak kellett kikapcsolni. Az érzékelők kikapcsolása azért fontos, mert a detektorok nagyon érzékenyek, egy ilyen erős elektromágneses zavar könnyen tönkretehette volna őket. Az ESA Envisat nevű környezet megfigyelő műholdja is időlegesen félig leállt, amikor az egyik fedélzeti számítógép (az payload instrumentek vezérlőegysége) hibernálta magát, hogy megóvja az elektronikáját.

Az ESA Cluster küldetését érintette legkomolyabban a 14-ei részecskezápor: a 4 szondából kettő közepesen, egy pedig könnyebben megsérült. A Cluster 1 apróbb meghibásodásokat jelzett, a Cluster 2-n kiment az energiaellátó egység, így kénytelen volt a tartalékra átállni. A Cluster 4-en pedig elromlott egy nagyenergiás erősítő. A földi irányítás szerint nem teljesen egyértelmű, hogy a napkitörésnek köszönhetőek a meghibásodások, de hibák időpontja és a részecskék érkezésének csúcspontja elég jól egybeesik.

Bizonyos szempontból szerencsés a kitörés iránya, így ugyanis az ESA bolygókutató szondáit nem zavarta a vihar. Bár ahogy írtam az keringő egységekkel nem lehetett felvenni a kapcsolatot, de ez csak a kommunikációt zavarta, nem a fedélzeten levő műszereket.

Az űrvihar megérkezett

2006.12.15. 15:04

Az extremetech jelentése szerint megérkezett a vihar, elektromágneses hatásai a Földön is érezhetőek voltak. Ahogy korábban már írtam, egy komolyabb napkitörés következtében töltött részecskék indultak el nagyjaból irányunkban. A vihar megzavarta a Mars Odyssey irányítását (szerencsére nem történt baja, pusztán a kimenő parancsokat zavarta össze az elektromágneses zaj), illetve Kínából telekommunikációs zavarokról érkezett jelentés. A Nemzetközi Űrállomás lakói biztonságban vannak az állomás védett részében, károkról egyenlőre nem tudni semmit.

Műholdépítés a BME-n

2006.12.15. 10:00

Az Álegyetemnek (közismertebb nevén a Műegyetem) van egy régóta működő, sikeres, ámde annál szerényebb kis csoportja, az Űrkutató Csoport. Évek óta készítenek energiaellátó rendszereket műholdakhoz, többek között az ESA diákműhold programjának egyik magyar csapata is ide tartozik, és a szatelit tápegységét tervezik. Már ha lenne rá pénz, de erről később.

Legújabb kezdeményezésként egy CubeSat építésének ötletét vetették fel, és rendeztek egy kis műhelyt ezzel kapcsolatban. Az egyik előadást prof. Klaus Schilling tartotta, a würzburg-i egyetemről. Ez az egyetem már maga mögött tudhat egy sikeres műhold tervezést, építést és pályára juttatást, ami nagy szó az egyetemi világban. Ráadásul az műhold célja is igen érdekes: a különböző internet protokolok használhatóságát vizsgálták Föld köruli pályáról (ami a nagy elektromágneses zaj és timeout miatt nem triviális téma). Egy CubeSat egy 10x10 cm-es kis műhold, általában más nagyobb szondák rakományaképp (pl. a würzburgi UWE-1 a SSETI Express rakterében jutott fel) juttatják pályára.

Az budapesti egyetem terve mindenképpen ambiciózus, ámde nagyra becsülendő. Sajnos a Magyar Űrkutatási Iroda pénzügyi kerete véges, bár Magyarország az ESA-nak együttműködő ország státuszú tagja (PECS), a magyar kormány nem emeli a kötelező minimum befizetési összeget, aminek a 97%-át magyar cégek, kutatók visszapályázhatják. Ennek folyományaképp már a SSETI következő műholdjának energiaellátó rendszerére sem jut majd pénz, ami igen kínos az ESA egyéb tagállamai előtt.

A rendezvényen előadott még Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda képviseletében, Horváth Márk a hazai ifjúsági tevékenységekről tartott egy rövid ismertetőt.

Űrvihar közeleg

2006.12.14. 11:27

A napokban egymást érték a komoly napkitörések, annak ellenére, hogy a Nap aktivitása a minimumon van. Nemrégiben még egy tsunami-szerű jelenséget is megfigyeltek a csillagászok:

Ázsia és az űrturizmus

2006.12.14. 10:00

Egy piackutatással foglalkozó cég, a TNS a CNN és a Time számára felméréseket végzett az ázsiai népesség körében, hogy kiderítse mennyire érdeklődnek az űrturizmus iránt. Egy icipici  szempontot kihagyva: pénzről nem volt szó, vagyis pusztán a emberek érdeklődését tükrözik az eredmények (ami figyelemreméltó például Japánra nézve). A múlt hónapban végzett felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát érdekelne egy űrút, noha nem világos a sajtóanyagból, hogy ez űrugrásra (szuborbitális repülés), esetleg keringésre vonatkozik, vagy egyáltalán megkülönböztették ezt a kettőt.

- Ha a pénz nem lenne akadály - áll a kiadványban - az indiaiak 49 százalékát komolyan érdekelné a dolog, őket követik a thaiok 46 százalékkal, majd Szingapúr (44%) és Hong Kong (43%). - Megjegyzésre méltó, hogy a japánok, akik híresen együtt élnek a hi-tech cuccokkal, a technológia fejlődésével a legkevésbé érdeklődőek, csakúgy, mint a filippínek.

forrás: www.personalspaceflight.info
A képre kattintva elérhető a nagyfelbontású változat (1.7 Mbyte).


A képet a Mars Global Surveyor készítette.

forrás: Astronomy Picture of the Day
süti beállítások módosítása