BEAM me up, Mr. Bigelow

2013.01.17. 23:26

A NASA bevásárolt: 17,8 millió dollárért vesznek egy felfújható modult a Nemzetközi Űrállomásra a Bigelow Aerospace-től. A BEAM (Bigelow Expandable Activity Module) egyelőre csak egy technológiai demonstráció lesz, konkrét feladatokat még nem rendelt a plusz térhez a NASA - de ha minden jól megy, a későbbiekben újabb, nagyobb modulok is jöhetnek. Ez a modul a tervek szerint 2015-ben érkezik majd az űrállomáshoz a CRS-8 missziót teljesítő Dragon űrhajó szoknyájában (a nyitott raktérben), és a robotkarral csatlakoztatják a Tranquility modulhoz, a Cupola mellé. Felfújva 4 m hosszú és 3,2 m széles lesz, és két éves tesztperiódus vár rá odafenn, ami alatt a termális tulajdonságait, sugárzás- és szivárgás-állóságát vizsgálják, összehasonlítva a szokványos alumínium-szerkezetű modulokéval.

74039622.jpg

Felfújható modulokkal, mint oly' sok mindennel, először a NASA kezdett el foglalkozni, a TransHab program keretében a kilencvenes években, de, mint oly' sok mindent, ezt is idő előtt törölték. A szabadalmakat az ingatlanmágnás Robert Bigelow vette meg, és az ő magáncége dolgozott tovább a témán. És nem is csak látszatmunkát végeztek, mint egynémely, mára befuccsolt űripari startup: két prototípusuk is az űrben kering. A BEAM például hasonló dimenziókkal fog rendelkezni, mint a 2006-7-ben pályára állított két Genesis modul.

GenesisI.jpeg

Kilátás a Genesis-I-ről.

A Bigelow tehát komolyan gondolja az űrállomás-bizniszt. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság, illetve az űrhajó-építő cégek késlekedése őket is rosszul érintette, és 2011-ben 90-ről 50 főre csökkent a munkaerejük, úgy tűnik, hogy megtalálták a kiutat a NASA-val való szorosabb együttműködés formájában. Így van esély, hogy a távolabbi jövőben tényleg meg tudják majd építeni a saját űrállomásukat is, jóval nagyobb, 330 köbméteresre felfújható modulokból, és nem csak egyek lesznek a nagyot álmodó, majd felébredő űrcégek közül.

Bigelow_Garver_BEAM1.jpg

Lori Garver, a NASA igazgatóhelyettese, és Bob Bigelow a BEAM modellje előtt, a hivatalos bejelentéskor.


Az ISS építése tehát csak nem áll le: ha minden jól megy, az oroszok egy éven belül felküldik a Naukát, a nagy kutatómoduljukat (tervezett start: december 11, de ezt kezeljük fenntartásokkal), amire 2014-ben egy dokkolóegységet is kapcsolnak még. 2015-ben jön a BEAM, onnantól meg meglátjuk. Vannak elképzelések egy újabb amerikai modulról, amit a Node Structural Test Article-ből építenének meg, de pénz egyelőre nincs elkülönítve a projektre. Érdekes módon az oroszok most jobban állnak, elvileg sínen van a két Science and Power Module tervezése, és 2015-17 táján érkezhetnek is az űrállomáshoz. Ám ezeknek a részleteiről még az egyébként igen jól informált russianspaceweb.com is hallgat. De valahogy így fog kinézni az első (alul, a világoskék napelemekkel): a Nauka alján lévő Node Module-hoz kapcsolva, vele szemben fog majd a párja elhelyezkedni:

spp1_at_iss.jpg

A célja a két SPM-nek (oroszul NEM-I és -II), hogy helyettesítse a tervezett, de törölt Science Power Platformot, és az űrállomás orosz szekciója végre valamelyest függetlenedjen az amerikai energiaellátástól. Emellett persze a plusz beltér is jól fog jönni. Aztán, ha 2020 után az ISS jövője elbizonytalanodik, az oroszok nem titkolt célja, hogy a saját felük jelentős részét egyszerűen reciklálják egy "újgenerációs" űrállomás alapjaként. De ez még nagyon a jövő zenéje.

ssp1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr115022691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xylon 2013.01.18. 00:45:15

Azert 8 ev az nincs olyan tavol.

_Maverick · http://newdeal.blog.hu 2013.01.18. 10:06:53

Klassz! Eleinte igen nagy szkepticizmussal szemléltem a privát cégek tevékenységét az űrkutatásban, de kezdenek egyre meggyőzőbbekké válni. Figyelemre méltó, hogy a Dragon viszi fel egy másik magáncég innovációját, és mind a kettő a NASA megrendelésének tesz eleget. Bíztató tendencia.

He 280 (törölt) 2013.01.18. 11:42:13

Már lassan 15 éves az ISS, mint a Mir volt nyugdíjba küldésekor.

bbandi 2013.01.18. 19:05:51

"és az űrállomás orosz szekciója végre valamelyest függetlenedjen az amerikai energiaellátástól."
Ez tényleg ilyen fontos még ma is? Úgy hangzik, mintha az oroszok villanyszámlát fizetnének az amerikaiknak.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.01.18. 20:15:58

@bbandi: nem feltétlen csak a presztízs, hanem a redundancia okán is. Ha valami komoly gond támadna az amerikai oldal energiatermelésével, az orosz fele az űrállomásnak működőképes maradhat. Plusz az oroszok már az ISS utáni időszakra is kacsintgatnak, hisz pár éve, míg a Constellationt le nem lőtték, még komolyan felmerült az ISS-ből való kiszállás 2015-17 táján. Akárhogy is, az oroszoknak így fog fent keringeni két modern modul, ami jó alapnak számít (ne feledjük, hogy a Naukát a kilencvenes években a Zarja másodpéldányának szánták, és a dizájn minimum a nyolcvanas évekből ered. Ezek viszont új konstrukciók lesznek.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.01.18. 20:16:45

@bbandi: (komolyan felmerült az ISS-ből való _amerikai_ kiszállás 2015-17 táján)

kamov 2013.01.19. 14:48:05

@bbandi: A amerikai és az orosz részegység közötti áramátalakitók (124v->28V átalakítás)teljesítőképessége pár kW. A Zvezda modul napelemeinek megtermelt energiája meg a modul fenntartására kell. Így ha az oroszok a későbbiekben több nagy teljesítményű kutatóberendezést akarnak felvinni, akkor növelni kell a napelemek számát az orosz részegységen.

Plusz mivel a Zvezda és a majdani Nauka modul napelemei csak egy tengely mentén forgathatóak, vannak időszakok amikor csak kis szögben éri őket napfény. Ezt a problémát oldanák meg a NEM modulok két tengely mentén forgatható napelemei.

MTom 2013.01.24. 23:16:33

Az oroszok általában egy kicsit hosszabb távra készítik a stratégiákat, mind az amerikaiak. (Legtávolabb a kínaiak).

Szerintem azért is nyomják az oroszok ezt az irányt, mert tudják: a közeljövőben is kevesebb pénzük lesz erre, mint az USA-nak, így kellenek az olyan dolgok, amivel 2020 után is vagy megkerülhetetlenek legyenek vagy legalább is megfelelő alkupozícióba kerülhessenek.
A Nauka inkább az előzőre egy kísérlet, az SPM-ek meg a másodikhoz hasznosak (akár önállóan is működőképes űrállomás).
süti beállítások módosítása