Már a tesztállásban a bébi-Szojuz
2012.01.15. 14:18
Örök téma az orosz űrrepülésben, hogy miként lehetne még többet kihozni a jó öreg Szojuz masinákból, tovább szőve az űrrepülés ősanyjának, az R-7 rakétának és leszármazottainak hosszú történetét. Az elmúlt évtizedben számos fejlesztési elképzelés született, csak hát a kétezres évek elején az orosz űrszektor még igencsak pénzszűkében volt. Így hát sem az Angara konkurensének szánt Jamal, sem a Karácsony-szigetekre exportálandó Aurora, sem a Kliper miniűrsikló hordozására szánt Onyega/Szojuz-3 nem hagyta el a tervezőasztalt.
Az R-7 rakétacsalád, legalábbis annak főbb tagjai. A Szojuz variánsok között rengeteg átfedés volt az idők során, a Szojuz űrhajót például szinte mindegyiken indították már az idők folyamán, az eredetitől az U-n át a FG-ig. Credits: Historic Spacecraft, Starsem, Samara Space Centre,
2005-ben aztán megszületett a döntés, hogy a Klipert egy továbbfejlesztett Szojuz fogja hordozni, egész pontosan a Szojuz-2-3 variáns: a központi (második) fokozat hajtóművét lecserélnék az NK-33-ra, viszont elvetették a Szojuz-3 kriogenikus, folyékony hidrogénnel üzemelő harmadik fokozatát. Az NK-33 az egyik nagy, be nem váltott ígérete volt a szovjet hőskornak, az N1 óriásrakéta továbbfejlesztett változatát kellett volna a Hold felé elindítania, de sose használták fel őket. Pedig számos mutató alapján a mai napig ez a legjobb kerozinnal és folyékony oxigénnel működő rakétahajtómű, nem is csoda, hogy időről időre felvetették a használatát gyakorlatilag mindenhol, a Szojuztól a Protonon és Zenyiten át az Enyergiáig. Végül aztán jó pénzért az amerikai Orbital vett meg (az AeroJeten keresztül) egy jó adagot az Antares rakétába. De vissza a Szojuzokhoz.
Szojuz evolúció. A 2-1b verzió 2006 óta repül. Hozzá képest a következő variánsok második fokozata nem fog elkeskenyedni, vagyis több üzemanyagot vihet, plusz lecserélik rajta a hajtóművet.
Bár kevésbé volt nagyratörő, és anyagilag is kivitelezhetőbbnek tűnt, a Szojuz-2-3 fejlesztése nem haladt túl gyorsan. 2007-ben bekerült a tervbe egy újabb átmeneti lépés (újabb, hisz a 2-3 is már butított változat), ami csak a központi fokozattal számolt, az oldalsó boosterek nélkül, és a Szojuz-1 illetve Szojuz-2-1v megjelölést kapta. Nyilván azért, mert már eddig is olyan logikusan számozták be a többit. 2008 nyarán aztán jelentős számú potentát jelenlétében, bő négy évtizeddel a raktárba helyezése után, ismét felordított az egyik NK-33-as, és ezzel végre megindult a korrekt pénzügyi támogatás is. A katonaság is komoly érdeklődést mutatott a Szojuz-1 iránt, mivel szeretett volna alternatívát a kis tömegű holdaknak az ICBM-ekből átalakított Rokot rakéta mellé. Onnantól fejlesztések meglehetősen feszített tempóban zajlottak, hisz a presztízs is fontos volt, és láthatóan arra törekedett a Szojuz-1 mögötti csapat, hogy az első tesztrepülésre a párhuzamosan készül(get)ő Angara előtt kerüljön sor.
A teszállvány felé. A négy kis hajtómű fog felelni a kormányzásért. Bár az NK-33 alkalmas lenne arra, hogy a fúvóka mozgatásával irányítsa a rakétát repülés közben, a vezérlést nem szerelték át ehhez a funkcióhoz. Credits: Roszkozmosz.
2011 decemberében aztán megérkezett az első példány első fokozata a moszkva melletti tesztközpontba, és január 6-án elfoglalta helyét az állványzaton, ahol élesben is letesztelhetik a működését. Ez lesz az utolsó kritikus lépés az első start előtt, ami valamikor az év folyamán történhet meg. Érdekes módon a hetvenes évek óta a sorukra váró hajtóművek pár hónap különbséggel a Föld két átellenes pontján is elindulhatnak az űrbe: az Antares valamikor tavasszal indul az első tesztrepülésére.
Ami a bébi-Szojuz, vagyis a Szojuz-1 képességeit illeti, alacsony Föld körüli pályára 2,5-3 tonnát lesz képes felvinni, vagyis nagyjából megfelel a legkisebb Angara, egy közepes Delta-II vagy a Dnyepr és PSLV rakétáknak. Az első startra van is már bátor jelentkező, a Szamarai Állami Űrrepülési Egyetemen megépített AIST műhold személyében. Ha pedig sikeres lesz, az sokat javíthat majd a Szojuz-2-3 megvalósulásának esélyein is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Adrian Shephard 2012.01.15. 19:10:33
