A héten zajlik az első Kepler Science Conference a NASA Ames Kutatóközpontjában, úgyhogy már jó előre számítani lehetett arra, hogy a nagy durranásokat erre az eseményre tartogatják. A várakozások be is jöttek, Bill Borucki bejelentette a Kepler-22b-t, az első (feltehetően) kőzetbolygót egy Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónán belül, Natalie Batalha pedig az eddigi 1235 bolygójelölt mellé tálalt 1094 újabbat. (Hivatalos NASA bejelentés itt.)

Kepler-22 vs. Naprendszer: a pályák és a bolygóméretek is méretarányosak egymáshoz képest.

Azért tegyük hozzá, hogy a Kepler-22b nem az első bolygó lakhatósági zónán belül, már több ilyen gázóriást detektáltunk korábban. Két kőzetbolygó-jelölt volt eddig, az egyik a HD 58812b, ami egy vörös törpe zónahatárán egyensúlyoz. A másik meg a Gliese-581 esete, aminél egy időben hat bolygóról is volt szó, köztük egy zóna közepén csücsülővel, de újabb vizsgálatok kétségbe vonták annak és egy másiknak a létezését, így a Gliese-581g egyelőre nem megerősített státuszú bolygójelölt csak. És különben is egy vörös törpékről van szó, nem Naphoz hasonló csillagról. A Kepler-22b ezzel szemben egy majdnem Nap-méretű, csak kicsivel halványabb csillaghoz tartozik. A keringési periódusa nincs ennek sincs egy év, csak 290 nap. Viszont ez határozottan egy kicsi bolygó, a sugara Földének 2,4-szerese.

A mérési adatok: felül a nyers adatok, mindenféle műszereffektusokkal terhelve; alatta a műszer és a csillag változásai levonva, pirossal a három fedés; alatta az adatsor keringési periódus szerint összetolva, zölddel pedig átlagolva is; végül legalul a három fedés egyedi mérési pontjai. Tessék nézni a skálát, a csillag fényessége 0,05%-ot csökkent csak!

Sajnos a tömegét még nem tudjuk, így csak felső határt lehet rá adni, ami azért nagy szabadságot enged meg a lehetséges felépítésre. Elképzelhető, hogy egy meleg mini-Neptunuszról van szó: nagyrészt gázból és kis kőzetmagból felépülő bolygóról, mely kevéssé alkalmas az életre. Ennél sokkal szimpatikusabb egy kőzetből álló szuper-Föld, vagy pedig jelentős mértékben folyékony anyagból lévő óceán-bolygó, ahol az átlagos felszíni hőmérséklet a modellek alapján 22 °C körül lehet. Ennek eldöntéséhez azonban meg kellene határozni a tömeget. Akár így, akár úgy, még mindig ez az első bolygó egy Naphoz hasonló csillag körül, és tulajdonságaitól függően az első szuper-Föld vagy az első mini-Neptunusz egyértelműen a lakhatósági zónán belül.

Egyénként a fentiekből is kiderül, hogy a Kepler-22b pont beleesik abba az űrbe, ami a mi Naprendszerünkben a kőzetbolygókat elválasztja a gázbolygóktól, a Földet a négyszeres földátmérővel és 15-20-szoros tömeggel rendelkező Uránusz-Neptunusz kategóriás bolygókról. Itt tanyáznak a szuper-Földek, olyan kőzetbolygók, melyek a Földnél is nagyobbak, és csak más csillagok körül láthatjuk őket.

A másik fontos bejelentés az újabb 1094 bolygójelölt volt, amivel együtt több, mint 2300-ra emelkedett a számuk. A közel kétszeres szám viszont nem elsősorban a nagyobb adatmennyiségnek köszönhető, hisz csak egy negyedévet adtak hozzá a eddigiekhez, hanem a fejlettebb adatfeldolgozásnak. A lakhatósági zónába esők száma viszont csökkent, 54 helyett 48-ra. Ennek oka, hogy szigorítottak a lakhatósági zóna definícióján is, belevették egy kőzetbolygó atmoszférájának melegítő hatását, és így a zóna minden csillagnál kijjebb tolódott. Az új definícióval az 54 jelölt fele kiesett, helyükre jöttek újak.

A 2326 bolygójelölt eloszlása, a számított méret és felszíni hőmérséklet függvényében. A sötétzöld sáv baloldalt a lakhatósági zóna. Az jól látszik, hogy a zónától beljebb (magasabb hőm. felé) már számos Földnél, de akár a Marsnál is kisebb jelölt található, csak ott a bal alsó kék bogyó körül kéne még pár pont.

Egy további fontos hír még a Kepler adatok nyilvánossá tételének felgyorsítása. Szeptemberben lett bárki által elérhető a harmadik negyedév, és január 7-én jön a Q4-5-6. Mivel a Q0 és Q1 összesen csak öt hetet tesznek ki, ez a három negyedév önmagában több adat, mint ami eddig szabad volt, és novemberre, az elsődleges küldetés végére minden szabadon hozzáférhető lesz. Ha pedig meghosszabbítják, a további egy év adatai szintén azonnal publikussá válnak. A hosszabbításról egyébként kora tavasszal fog döntés születni. (Aki pedig kevesli a posztokat, okolja nyugodtan a Keplert, mivel mi rendezzük meg júniusban a következő Kepler asztroszeizmológiai konferenciát. ;) )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hld50 · https://twitter.com/hold50 2011.12.09. 08:22:30

Jól jönne egy helyszíni vizsgálat. Kár hogy ezt már nem érjük meg.

Válasz erre 

vulpes dolosus 2011.12.09. 09:52:39

hogy fogják megmérni a tömegét?radiális sebesség módszerével?ha igen, akkor lehet, hogy egy újabb év telik el mire kiderül?vagy vannak párhuzamos mérések is?

több kérdésem nincs :D

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.09. 11:05:34

@janidani: a válaszok: igen, lehet, talán. :)

Radiális sebesség esetén ha kevés a jel, több keringést kell végigmérni. Lehetne még TTV-t keresni (ingadozást a tranzitok pontos időpontjában), ami további bolygók jelenlétére utal, és akkor a kölcsönös gravitációs hatásokbl is lehetne pontosítani, de ahhoz is több tranzitot kéne kivárni.

Válasz erre 

Tressy 2011.12.09. 16:15:42

Azért kíváncsi lennék hány száz(ezer) lakható bolygó van az univerzumban.De persze ezt sosem fogom megtudni :)

Válasz erre 

scientia 2011.12.09. 16:31:32

@Tressy: Pontosítanád, kinek lakható? Neked, extremofil mikrobáknak, vagy az adott bolygóhoz alkalmazkodott élőlény(ek)nek? A szám is aszerint fog változni... :)

Válasz erre 

különvélemény 2011.12.09. 16:53:52

Lényeg, hogy a SETI már keresi a kapcsolatot az ott élő bacikkal. :)

Válasz erre 

MTom 2011.12.09. 17:30:58

Meglepett ez a hőmérséklet-eloszlás.

Annak alapján, hogy a mi naprendszerünkben csak a Merkúr és a Vénusz felszíni hőmérséklete magasabb, mint a lakhatósági hőmérséklet, ehhez képest a talált bolygók nagyon nagy része igen forró.

Tippelgetés helyett inkább felteszek egy egyszerű "miért" kérdést, hogy elkerüljem az " igen, lehet, talán" válaszokat :)))

Válasz erre 

különvélemény 2011.12.09. 17:41:55

@MTom:
Bár laikus vagyok, de szerintem ez a megfigyelési technikánk fejletlensége miatt van így.
Azokat tudjuk detektálni, amik nehezek és közel keringenek a csillaghoz.
Ahogy fejlődik a tech, egyre hidegebb, kisebb, távolabbi bolygókat is tudunk majd észlelni.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.09. 18:28:28

@MTom: valóban, az eddigi adatmennyiség a rövidebb periódusoknak kedvez. A 22b 290 napos keringéssel éppen befért az eddigibe, ugye 3 tranzithoz minimum szűk két év kell, és az első itt már a harmadik napon detektálták! Plusz még kisebb fedések jelét az ismétlődés emeli ki a zajból, már ennek az egyedi fedései sem valami szépek ott a diagramon. De több (5-10-...) összeátlagolása sokat segít.

Válasz erre 

MTom 2011.12.10. 23:16:10

@lacalaca: @különvélemény:
Viszont ez még biztosan nem minden, hiszen a mi Merkúr-unk is jóval alacsonyabb hőmérsékletű, mint a diagramban szereplő bolygók nagy része.
A mi napunk "kicsi"? Vagy alacsonyabb a hőmérséklete az átlagos csillagokénál?

Azt amúgy gyanítottam én is, inkább a belső bolygókat találják meg könnyebben.
A keringési időn kívül szerintem még az is befolyásolja ezt, hogy a külső pályán haladó bolygóknál kisebb lehet az esélye a csillag "előtti" elhaladásnak, mint a belsőknél. Elvégre sokkal nagyobb a pályára állított gömb felülete, ahol "mozoghat" a bolygó, viszont a csillag átmérője ugyan akkora, szóval a kettő aránya (és ezzel az észlelés esélye) egyre kisebb lehet.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.10. 23:49:10

@MTom: nem a Nappal van a baj, hanem a Merkúrral ;) Erre a diagramra rátettem nagyjából a Merkúrt a fehér X-el:
m.blog.hu/cy/cydonia/image/kepler/kepler_periods.png

A legtöbb jóval rövidebb keringési periódusú, mint a Merkúr (88 nap), ezért akár a Napnál kisebb csillag körül is forróvá válik a felszíne.

A második meglátásod viszont telibe talált, pontosan ez a helyzet. :) A diagramok hosszú periódusú ill. kis hőmérsékletű fele így hosszabb adatsorokkal is kevésbé fog benépesedni.

Válasz erre 

MTom 2011.12.11. 00:17:35

@lacalaca:
Na most már értem, miért találtak ennyi bolygót...
A legtöbb "hamarosan" a napba zuhan, olyan közel lehetnek: pár napos (sőt: órás!) keringési időkkel...

Jó kis sziszifuszi munka lehet ebben a nagy "rohanásban" az érdekesebb (külsőbb) bolygókat megtalálni...

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: