Januárban már vizsgálták a BepiColombo kettős űrszonda japán felét a Merkúr-szimulátorban, ezúttal az európai orbiter tesztpéldányán volt a sor. AZ MPO a japán orbiternél és a Merkúr körül jelenleg keringő MESSENGER-nél is erősebb hőterhelést fog kapni, úgyhogy egészen spéci trükkökre van szükség, hogy értelmes hőmérsékleten tartsák majd a belső részeit. Be lesz burkolva többrétegű hő- és fényvisszaverő fóliába, méghozzá nem kevésbe: egy 30 rétegú, kifejezetten magas hőmérsékletekhez tervezett és tízrétegű hagyományos(abb) szigetelő takaróba, melyek önmagukban 66 kg-nyi súlyt visznek el. De ennyi még nem elég.

Az MPO tesztpéldánya, ami már nagyban megegyezik a még megépülés előtt álló űrszondával. A hőszigetelő takaró egy része itt épp el van távolítva. Credits: ESA - Remy van Haarlem

 Valahol meg kell majd szabadulni a műszerek által termelt hőtől is. Mindezt egy, a földinél tízszer erőteljesebb napsugárzás és a 400 fokos bolygófelszín között szendvicsbe zárt űrszondánál megoldani meglehetősen nagy kihívás, pláne hogy az űrben, közeg híján az egyetlen mód a felesleges hőtől való megszabadulásra, ha egy megfelelő felületről kisugározzuk azt. De ez ESA-nál úgy tűnik, megtalálták a megoldást: a bolygó felé néző oldalra került a masszív méretű hűtőfelület, elé pedig egy rolót függesztettek. A polírozott titán lapkák fogják visszaverni a bolygófelszínről áradó hőt, a nyílások pedig szabad utat engednek majd az űrszonda saját hőjének a távozáshoz. A Merkúrt fürkésző műszerek és a helyzetszabályozó fúvókák is a rolók közül fognak kikandikálni.

A titán roló, ami egyszerre védi majd a mögötte lévő hűtőfelületet a Merkúr hőjétől és engedi át az űrszondáét. Credits: ESA - Jan van Casteren

A Merkúrnál tapasztalt körülményeket az ESA felturbózott Large Space Simulatorában állították elő, 19 IMAX-teljesítményű világítótest és a fényt még pluszban fókuszáló tükrök segítségével. A termelt hő brutális mennyiségét jellemzi, hogy az LSS szerkezetének a hűtéséhez óránként 5000 liter folyékony nitrogént használnak fel. Az LSS-ről az ESA honlapján lehet még informálódni, a BepiColombo eddigi történetéről, felépítéséről és a tervezett misszióról pedig a korábbi posztot érdemes elolvasni.

Itt látszik igazán, mekkora a hűtőfelület mérete az űrszondához képest. Credits: ESA

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.