Elbúcsúzhatunk a zászlóshajóktól? - a NASA oldal
2011.03.23. 13:43
A NASA Planetary Science Decadal Survey a marsi mintahozatal első lépését javasolja megvalósítani, de csak ha marad rá pénz a többi program mellett - és a jelenlegi helyzet szerint nem fog maradni.
A Decadal Survey-k vagyis évtizedes felmérések gyakorlatilag a National Research Council által készített javaslat-csomagok arról, hogy az amerikai kutató(intézete)k milyen programokat látnak megvalósíthatónak és megvalósítandónak a közeljövőben. A bennük foglaltak nem kötelező érvényűek, de miután nagy részben a tudományos közösség komoly inputján alapulnak, amit ajánlanak (vagy épp nem), annak van a legnagyobb esélye a megvalósulásra (vagy épp nincs). A Planetary Science DS 2012 a Naprendszer kutatásának alakulását vizsgálja a 2013-22-es intervallumban. Nagyon fontos még azt is észben tartani az ajánlásokkal kapcsolatban, hogy amikor készültek, még úgy lehetett tudni, hogy a NASA bolygókutatási kerete az idei 1,36 milliárd dolláros kerethez képest szerény növekedést fog mutatni, 2015-re 1,6 milliárdra hízva. Azóta viszont nyilvánosságra került a 2012-es költségvetési javaslat, ami szerint 2016-ra szépen lecsökken az összeg 1,2 milliárdra. Ja és persze semmi nem garantálja, hogy a republikánusok még ezt is megfúrják, hogy boldoggá tegyék azon választóikat, akik az emberes űrprogramban dolgoznak (űrsikló, Orion, HLV, stb), hadd építsenek szociális alapon (nehogy kirúgjanak valakit) cél nélküli megarakétát drága és régi technológiával, ami sose fog teljesen elkészülni. De ne térjünk el a tárgytól.
Mielőtt a részletekbe mennénk, még gyorsan a nagyságrendekről: a NASA planetáris küldetések három osztályba sorolódnak. A legdrágább, legritkább (kb. évtizedenként egy) darabok a Flagship vagyis zászlóshajó programba tartozók, melyek jellemzően 2-3 milliárd dollárra rúgnak. Ide tartoznak a Voyager, Galileo, Cassini és Curiosity küldetések, melyek széles körű és hosszú időtartamú vizsgálatokat végeznek. A közepes mérettartományt adja a New Frontiers program, amibe 0,5-1 milliárd dollár közötti teljes költségű űrszondákat lehet benevezni, már specializáltabb, de nagy kihívást jelentő tervekkel, ilyen például a Plútóhoz utazó New Horizons. A "legolcsóbb", néhány évente újabb taggal bővülő osztály a Discovery program, ahol a plafon 500 millió, és szűkebb célú küldetéseket takar, mint üstökös-randevú, vagy épp a Merkúr vizsgálata.
Háromszakaszú marsi mintahozatal terve. A MAX-C kiválogatná és eltárolná a mintákat, a lander begyűjtené és felvinné, az orbiter meg hazahozná. Hátránya, hogy három különálló űrszondát kell építeni, előnye, hogy a így a landerek tömege a Curiosity szintjén marad, nem kell még bonyolultabb landolási eljárást kifejleszteni. Érdekesség még, hogy az EEV ejtőernyő nélkül, szabadesésben érne le a Föld felszínére.
Kezdjük a zászlóshajókkal. A végeredmény, röviden: a fő cél felszíni minta hozatala a Mars felszínéről, amelynek első lépése lenne a MAX-C (Mars Astrobiology Explorer-Cacher) rover, ami elég nagy területen körbejárna, a legérdekesebb mintákat eltárolná, majd leparkolna és várná a következő két űrszondát, a leszállóegységet, ami egy "kis" (MER-méretű) transzfer-roverrel átszállítaná a mintát a felszállóegységhez (rakéta), ami pedig a Mars körül keringve átadná a mintát a Földre visszatérést megoldó harmadik játékosnak. Apró bökkenő, hogy a MAX-C költségei önmagukban olyan 3,5 milliárdra rúgnak (és semmi nem garantálja, hogy ez is elszálljon, mint a Curiosity-é). Verdikt: jöjjön ki 2,5-ből, vagy egyelőre felejtsük el. További komplikáció, hogy at ESA-val kötött megállapodás szerint 2018-ban közös hordozórakétán indulna az európai ExoMars roverrel, a késlekedés tehát a nagy vízen túl is zavart keltene.
A MAX-C után a második számú zászlóshajó-jelölt az amerikai-európai közös EJSM (Europa-Jupiter System Mission) NASA-ra eső fele az Jupiter Europa Orbiter, ami az óriásbolygó jégholdját vizsgálná. Egyes vélemények szerint kicsit túl sokat szórakoztunk már a Marssal, és komolyabban kéne terjeszkedni például az Europa felé, másrészt a JEO közelebb áll a megvalósíthatósághoz, mint a marsi mintahozatal. Ennek némileg ellentmond, hogy a JEO becsült teljes költsége a szerzők szerint a csillagászati 4,7 milliárd dolláros összegre rúgna, ami röviden és tömören teljesen kivitelezhetetlen, volt is nagy hüledezés, amikor ezt bejelentették a DS prezentálásakor. Persze volt már rá példa, hogy a megalomán terveket sikerült életképes méretűre összehúzni, leskálázni (Grand Tour Mission -> Voyager-1, -2; Venus Orbiter Imaging Radar -> Magellan), de nem egyszerű. De még így is csak akkor lesz esélye, ha kap rá több pénzt a NASA, ha nem, egyszerűen nem lehet annyi pénzt összekuporgatni ekkora büdzséből.
Az Uránusz legnagyobb holdjai - a bolygóról is van mit tanulni, de ezekről a fickókról szinte semmit sem tudunk.
Ha a két fenti misszió nem lesz képes a költségeit leszorítani, akkor a harmadik játékos az Uranus Orbiter and Probe lehet, vagyis a Galileo-hoz és Cassini-hoz hasonló keringőegység és légköri szonda páros, amit "csak" 2,7 milliárdra becsülnek, vagyis majdnem ott van a lélektani határnak tekintett 2,5-nél. 2020 táján indulhatna, és 13 év múlva állhatna pályára az óriásbolygó körül. A zászlóshajó futottak még kategóriába került a Enceladus Orbiter, a Venus Climate Mission és a Titan Flagship Mission (Igen, lehet sírni, nagyon állatul hangzanak, tudom.) Morzsoljunk viszont el egy könnycseppet a Triton miatt, mivel az Uránusz "közelségét" többre értékelték a Neptunusz rejtélyes-izgalmas, minden valószínűség szerint a Kuiper-övből befogott óriásánál, ezért választották a két lehetőség közül ezt.
A Discovery program eddigi üdvöskéi. A mérleg igen pozitív: egyedül a CONTOUR nem sikerült, ketten viszont gyakorlatilag dupla programot végigtoltak (Stardust-NExT, Deep Impact-EPOXI). Idén pedig csatlakozik hozzájuk a GRAIL is.
És akkor ide jön egy méretes DE. Ugyanis a Decadal Survey szerzői szerint csak akkor lehet bármilyen zászlóshajó küldetésben gondolkodni, ha marad rá pénz a Discovery és New Frontiers programok mellett, ugyanis a kisebb, szűkebb célú, de gyakrabban és így párhuzamosan több helyre is eljutó programok összessége képes felülmúlni a kb. évtizedenként egyszer kivitelezhető zászlóshajók tudományos eredményeit. (És nyilván kisebb veszteség egy-két sikertelen misszió a sokból, mint egytelen nagyon drágáé.) A Decadal Survey nem is ajánlott egyedi programot a Discovery-be, csak azt, hogy a rendszeresen és ütemesen, lehetőleg kétévente megtörténjen egy űrszonda útnak indítása. Egyetlen támogatott "kis" missziót emeltek csak ki, a Discovery-n kívüli, ESA-val közös Mars Trace Gas Orbitert, ami elsősorban a metán eredetét és körforgását vizsgálja majd.
A két már megépült New Frontiers űrszonda: a New Horizons nemrég lépte át az Uránusz pályáját, és úton van a Plútóhoz (2015), a Juno pedig nyáron indul a Jupiterhez (2016).
A közepes méretű New Frontiers esetén pedig két küldetést mindenképp be kéne indítani a tíz év alatt. A harmadik NF küldetés kiválasztása ugye már folyamatban van, a három finalista az Osiris-Rex kisbolygó-mintahozó, a SAGE Vénusz-lander és a MoonRise holdi mintahozó, nyáron dőlhet el végleg. A DS ezen túl ajánlja erősen két másik küldetés megvalósulását. Érdekes módon a javaslatok között szerepelnek az imént említett a programok is, természetesen a megvalósult egyed kihúzásával, ezek szerint mindegyiket fontosnak tekintik. További ajánlások a következő (NF4) körre: Comet Surface Sample Return (mintahozatal üstökösfelszínről), Saturn Probe (légkör helyszíni vizsgálata), Trojan Tour and Rendezvous (trójai kisbolygó látogatása). Ezekhez csatlakozhat az NF5 kiválasztáskor az Io Observer és a Lunar Geophysical Network.
| Recommended Program | Cost-constrained Program |
| Discovery program továbbvitele | Discovery program továbbvitele |
| Mars Trace Gas Orbiter, ESA-val közösen | Mars Trace Gas Orbiter, ESA-val közösen |
| New Frontiers 4 és 5 küldetések | New Frontiers 4 és 5 küldetések |
| MAX-C (leskálázva $2,5 mrd-ra!) | MAX-C (leskálázva $2,5 mrd-ra!) |
| JEO (nagyon leskálázva!) | Uranus Orbiter & Probe |
| Uranus Orbiter & Probe |
A táblázat mutatja a DS összefoglalóját, a Recommended Program plusz pénznövekedéssel számol, a Cost-Constrained az akkor rendelkezésre álló információkon alapul. Ha a mostani állapotokat is figyelembe vesszük, leginkább úgy tűnik, hogy a következő tíz évben nagy valószínűséggel maradnak nekünk a Discovery és NF űrszondák, és halvány ígéret egy küldetésről az Uránuszhoz. A NASA-ra váró szűkös évek pedig komoly kihatással lesznek az európai nagy programokra, miután azokba is beígértek az amerikaiak részesedést, ami úgy tűnik, ígéret is marad. De erről hamarosan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BaSa · http://basa.blog.hu 2011.03.23. 17:17:37
Na ezért nem nagyon haladunk ahhoz képest, hogy a technika már régen kész lenne/lehetne egy csomó mindenhez.
Sátán meg a Jocó 2011.03.23. 18:05:39
700mrd-ot lazán kivágott az asztalra, hogy a hülyébbik kaszttagokat kisegítse, de, hogy az emberiség, a tudás érdekében tegyen valamit, az már büdös.
Hiába, a belterjesség már csak ilyené teszi őket.
Cifu78 2011.03.23. 18:21:05
Az ESA költségvetésében 129 millió euró jut 2011-ben a bolygóközi robotmissziókra. A NASA-nak most 1,36 milliárd dollár. Az arányok alapján szóval akkor kezdjük el szépen szapulni az amerikaiakat, ha mi is *legalább* ennyit költünk rá arányaiban...
Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.03.23. 19:08:18
Az űrkutatás egyszerűen már nem fontos dolog.
A '60-as években nyolcszor annyit költöttek rá az amerikaiak, mint manapság. Az oroszok meg ... ki tudja, de ők is sokkal többet.
Európának meg sohasem volt igazán fontos.
@BaSa:
Magyarország talán nem sajnálja ilyesmikre a pénzt?
A teljes jogú ESA tagság évi 1-2 millió euróba kerülne, de Magyarországnak ennyi pénze sincs űrkutatásra.
Az összes "fejlett" ország hitelből él, a végletekig el vannak adósodva, az USÁ-val az élen.
Nem lehet örökké hitelből vigéckedni.
A hidegháború végeztével pedig verseny sincs, ami motiválná a versenyzőket.
Amúgy valóban az van, hogy a világ többi része számára messze még annyira sem fontos az űrkutatás, mint az amerikaiaknak.
Talán majd ha feltörnek a kínaiak és beindulnak, az felpiszkálná az amerikaiakat, esetleg az oroszokat is.
Náluk viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország jóval kisebb, mint a Szovjetunió volt.
Európát meg eddig sem érdekelte, ezután sem fogja érdekelni az űrkutatás igazán.
Frusciante Béla 2011.03.23. 20:59:43
Cifu78 2011.03.23. 21:36:21
Azt nem tudom.
De a szubjektív (így pedig egyénfüggő) indokokra épített, ezáltal haszontalan kritikus megjegyzések kihalásával biztos komoly versenyt fog futni.
Martian (törölt) 2011.03.24. 00:48:37
Martian (törölt) 2011.03.24. 00:51:15
Black Hawk 2011.03.24. 06:24:39
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.24. 08:17:11
Sátán meg a Jocó 2011.03.24. 13:36:05
De például abból a 700mrd USD-ből, amit saját magunkan.... pardon, a bajba került bankok megsegítésére fordítottak, el lehetett volna kezdeni ezt-azt...
Rathelor 2011.03.24. 15:23:15
Csak amíg a sok csököttagyú fel nem fogja, hogy ebből iszonyatos gazdasági és társadalmi fejlődést lehet kihozni, addig marad az álmodozás és az erősen visszafogott tudományos kutatás..
Rathelor 2011.03.24. 15:30:41
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.24. 15:37:39
Black Hawk 2011.03.25. 06:45:16
A hegyes példád nem illik ide, ugyanis akinek van pénze, ereje, felkészültsége, az mehet - ha akar! - hegyet mászni. Az Everestet is megmászták (először nagy szenzáció volt, aztán már csak utánzás), mégsem indul meg a csaknem 7 milliárd ember, hogy ő is, ő is . . .
@Rathelor:
Demagóg ferdítés, ami majdnem konspirációs hülyeségbe hajlik. Persze, ha olyan frankó és jó és elérhető dolog lenne űr-szeméttelepeket létrehozni, vagy kivinni oda az energiatermelést (aki ezt írta, az is valami lánglelkű Petőfi lehet), akkor nyílván nem csinálnák meg. . . csak néznék, ahogy elmegy a lehetőség, miközben Pisti egy magyar blogon megmondja a frankót!
Black Hawk 2011.03.25. 06:50:23
De persze, mindez már teljesen reális, csak a sok hülye, csököttagyú primitív ember nem látja világosan. Hát persze.
Mellesleg, nem véletlenül írtam úgy, hogy amire valóban szükség van, az előbb-utóbb megtalálja az utat a megvalósulás felé. Nem véletlenül él például a komm. műholdak fellövöldözgetése, lényegében aktív a mars-program a mintagyűjtögetésekkel és terepjárózgatásokkal. Csak arra kivántam reflektálni, hogy attól, hogy a Föld nem kezd el a mai technikával Enterprise csillaghajókat építeni PRÓBÁLNI, még nem lesz mindenki hülye. Az űr egy relatíve új terület, amint valamilyen formában piaci alapon kifizetődő lesz oda felmenni / tevékenykedni, meg fog történni. Illetve elnézést, már megtörtént: a magáncélú emberes űrutazások kísérletei, a különféle cégek által fellőtt műholdak, stb. Persze, aki a Halálcsillag építéséve vár, az nem veszi észre azt, hogy van és folyamatos a haladás és a fejlődés.
Rathelor 2011.03.25. 15:17:43
www.google.com/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CBgQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.dtic.mil%2Fcgi-bin%2FGetTRDoc%3FLocation%3DU2%26doc%3DGetTRDoc.pdf%26AD%3DADA513123&ei=EZuMTbrlD9GYhQeynPGcCw&usg=AFQjCNGsc_N38zBOYH7E3zxW6DsqK2_7eQ&sig2=FOSSHWKODWXcQToIfGSvhA
Az alapjaiban rossz hatékonyságú technológia csiszolgatása és viszonylag kis határokon belüli költséghatékonyabbá tétele pedig NEM igazán fejlődés és továbbra is szűk keresztmetszetet fog jelenteni, ezért is van ember helyett robot a Marson..
Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.03.25. 15:21:51
"De például abból a 700mrd USD-ből, amit saját magunkan.... pardon, a bajba került bankok megsegítésére fordítottak, el lehetett volna kezdeni ezt-azt... "
A "válságok2 idején hirtelen a semmiből előteremtett sok száz milliárd dollárok csupán hitelkeretek, semmiből teremtett hitelpénz. Nincs mögötte már megtermelt érték.
HA VAN PÉNZ lehet tudományra költeni, tudományra is költeni, de államadósságból, inflációból nem kellene, tudományra SEM költeni.
Ha nem lett volna válság, akkor az a 700 milliárd dollár nem is létezne.
KenSentMe 2011.03.26. 10:46:51
Kellemes infrastukturális háttér meg modern hegymászófelszerelés meg hegymászási tapasztalat nélkül száz-százötven éve igenis nagyon komoly dolog volt hegyeket mászni.. persze ma már, amikor elterjedt és gyakori hobbi ez, akkor nehéz belegondolni, hogy hajdanában ez mennyira a lehetetlent jelentette..
Az is tény, hogy emberek százai kockáztatják az épségüket és az egészségüket (mert még ma is hányan halnak meg vagy nyomorodnak meg a hegymászástól) látszólag ok és értelem nélkül..
Én személy szerint remélem, hogy az űrkutatás inkább bánya, mint hegy.. szóval ha elég mélyre ásunk, azért találunk valami értékeset.. csak sajnos sokba kerül leásni.