Réges rég, még a hatvanas években, az Apollo-k előtt szolgált a kétszemélyes Gemini űrhajó, melyet egy magánkezdeményezés most modernizált formában teremtene újra. A Space Operations Inc., élén Craig Russell-el, a légierő nyugalmazott pilótájával, egészen pontosan 2012. február 20-án, John Glenn történelmi első repülésének 50. évfordulóján indítaná az első űrhajóját, mivel nagyon cikinek éreznék, ha pont ez évforduló idején nem lesz egyetlen üzemelő emberes űrhajója sem az országnak. Állítólag már le vannak zsírozva a dolgok a háttérben a beszállító cégekkel és már több éve dolgoznak a projekten, de egyelőre meglehetősen vékony a honlapjuk tartalma és elég kezdetlegesek a vizualizációk is. De mondjuk az is igaz, hogy egy űrhajó nem ezektől fog repülni.

 

 

Mindenesetre a tervek szerint az eredeti, űrkabin-retrohajtómű-műszakimodul felépítésű űrhajót kibővítenék még egy plusz, a farára csapott raktérrel. Ez egyrészt szükséges a hatvanas éveben használt Titan II-höz képest nagyobb átmérőjű mai hordozórakétákra (Falcon-9, Atlas-V, stb) való könnyebb illesztéshez, másrészt lehet vele műholdakat, kísérleteket feljuttatni (a DragonLab mintájára), illetve lehet jelentkezni űrállomások kiszolgálására is, ami nagy sláger manapság, A végleges kialakítástól függően 4-4,5 tonna terhet vihetne majd fel az Eclipse, a két űrhajóson túl.

 

 Valahogy így épülne fel. A cég vizualizációi egyelőre meglehetősen elnagyoltak, konkrétan a Payload module az előző darab felnagyítva, és ezt egy másik képpel is eljátsszák ugyanígy a honlapon.

 

További változtatás, illetve ebben az esetben a gyökerekhez való visszatérés lenne, hogy az Eclipse az óceán helyett szárazföldre szállna le, siklóernyő és talpak segítségével. A siklószárnyas leszállással anno elég sokat foglalkoztak a NASA-nál, de végül nem került bele a Geminibe. Az ilyen megoldás abból a szempontból lenne előnyösebb, hogy a cégnek nem lenne szüksége az óceánon járőröző hajókra és helikopterekre, amik a visszatérő űrhajót várják, ugyanakkor mindenképpen tesztelniük kell majd a dolgot a tényleges repülések előtt - ha valóban eljutnak odáig.

 

A Rogallo-féle siklószárnyas leszállást tesztelték anno ezzel a Gemini-alakú kis izével. Az űrhajókon aztán már nem kerekek, hanem lenyíló siklótalpak kaptak volna helyet.

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr772671148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer 2011.02.21. 09:42:14

Megeszem a kalapom, ha ebből egy év múlva repülés lesz.

Rive 2011.02.21. 10:43:53

Ühüm. Ez az izé akkor az űrállomásosdit veszi célba?

Csak, mer' nem látom, hol dokkol. Ha az orrán, akkor hogy' férnek hozzá a rakományhoz? Ha a seggén, akkor az űrhajósok átmásznak a hőpajzson, meghajtáson, raktéren? Eleve: útban az űrállomásra a meghajtás a raktéren keresztül üzemel?

Lehet, hogy csak én vagyok ehhez tök, de nekem űrállomásosdihoz biz' nem tűnik túl praktikusnak ez az elrendezés.

Cifu78 2011.02.21. 10:50:06

Vigyázz az ilyen kijelentésekkel, sose lehet tudni...

Ha valaki 2009 végén azt mondja, hogy a SpaceX Dragon sikeres repülést fog tenni egy éven belül, bizony sokan így reagáltak volna arra is.

Ettől függetlenül persze tény, hogy erősen optimisták, dehát a cég mögött az AIO ( www.aio50.org/ ) áll, tehát ezen nem csodálkozhatunk. Az is tény, hogy az oldalukon van egy-két ordenáré nagy marhaság ( hordozórakéták között megemlítik a Boeing Delta III.-ast, ami ugye három indítás után félbe lett hagyva, és helyette a Delta IV felé fordult a Boeing kizárólagosan ). Plusz erősen kérdéses, hogy szereznek indítójárművet egy éven belül (Atlas V. és Falcon 9 kilőve, a gyártókapacitás lefoglalva már az adott időintervalumban)...

Cifu78 2011.02.21. 10:53:42

@Rive:

A honlapon az öt lehetőség közül az utolsó az űrállomás építés / utánpótlás. Személyzetcsere (crew transfer) nincs is felsorolva.

Rive 2011.02.21. 11:00:09

@Cifu78: ühüm, kösz. Igazából a honlapon felsorolt lehetséges célok közül nekem egyedül a turizmus tűnik hellyel-közzel értelmesnek efféle összeállitással. A Gemini-féle modulsorrend roppant egyszerű műveletekhez volt: fellőni, néhány keringés melóval majd eldobni a szervizmodult aztán deorbit. Jelen elrendezés szinte semmi olyanra nem jó, amit mostanában csinálni szoktak, de kérlek javits ki (illetve világosits meg) ha tévedek.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.21. 12:01:33

@Rive: "Csak, mer' nem látom, hol dokkol. Ha az orrán, akkor hogy' férnek hozzá a rakományhoz?"

A Geminik az orrukkal kapcsolódtak az Agena rakétafokozathoz. Elvben megoldható lenne, hogy egy ilyen rögzítést felvigyenek az űrállomásra, az Eclipse rácsatlakozik, a robotkarral meg kirakodják a raktér tartalmát. Légzsilip viszont így nem játszik.

"Eleve: útban az űrállomásra a meghajtás a raktéren keresztül üzemel?"

Ez egy kicsit bizonytalan nekem is, annyi szent hogy a retrohajtóművet a csak a visszatéréshez használták, miután a műszaki modult már leválasztották, manőverezéshez nem. Gondolom kicsit több naftát biztosítva a manőverező hajtműveknek, össze lehetne hozni a kellő rugalmasságot a pálya módosításához. (Az ISS eleve LEO pályán van, szóval sok nem kell.)

Cifu78 2011.02.21. 12:01:42

@Rive: Teljesen jól látod. Az összes jelenleg épülő, vagy legalábbis fejlesztési fázisban lévű amerikai űrhajó (Orion, Dragon, CST-100, Dreamchaser és Prometheus, Almaz Excalibur - kihagytam valakit? :D) közös abban, hogy általában képes 7, de legalább 4 embert feljuttatni egy LEO pályán keringő űrállomásra. Ez lehet az ISS, lehet a Bigelow űrállomás, és így tovább.

Ami ez esetben "érdekesebb", az az, hogy itt inkább a műholdak feljuttatása (? minek ehhez űrhajó?), szervízelése (ahogy kinéz, csak LEO pályán keringő, tehát GEO, vagy elnyújtott eliptikus pályán keringő műholddal megint nem tudnak foglalkozni), illetve deorbit (működésképtelen műholdak légkörbe irányítása) és hasonlókkal foglalkoznának.

Nem vitás, hogy ezek egy jó részére is lenne igény, de szvsz inkább GEO pályán (pl. feltölteni üzemanyaggal a kereskedelmi műsorszóró műholdakat), vagy például a leállított GPS műholdak összegyűjtése (ezek egy valamivel magasabb pályára vannak állítva, de a becslések szerint 20 éven belül már "belelógnak" az aktív GPS műholdak pályájába, 120-160 év múlva pedig annyira elipszis alakú pályájuk lesz, hogy a GEO pályán keringő műholdakat veszélyeztethetik).

Azonban amíg az űrturizmusra és az űrállomás-kiszolgálásra, személyzetcserére már jelenleg is van igény, ezen fent említett dolgokra jelenleg még sokkal kevésbé fog valaki kifizetni alkalmanként 100+ millió dollárt - legalábbis szerintem.

Hartree-Fock Cares 2011.02.21. 12:01:59

@Rive: A seggen való átmászás ötlete mindenesetre nem lenne precedens nélküli. A légierő Mannad Orbiting Laboratory (MOL) tervében pont így másztak volna át a Gemini-B űrhajóból a 30 napos tartózkodást lehetővé tevő plussz modulba. Itt vannak képek egy megépült, seggen átmászós Gemini tesztpéldányról: web.mac.com/jimgerard/AFGAS/pages/gemini/gem-molb.html Ettől függetlenül nagyon kamuszagú az egész. :)

Rive 2011.02.21. 14:24:16

@Cifu78: OK, ha csak szigorúan mint orbitális szervizplatformot nézem (max egy hét, max két űrséta), akkor értem (mondjuk értelmes orbitális deltaV mellett).

Viszont a resupply űrállomás-viszonylatban és a sat-deployment az továbbra is totálisan értelmetlennek tűnik.

bbandi 2011.02.21. 19:09:54

"Glenn történelmi repülése" Ha már Gagarin, Shepard és Grissom történelmi repülésének évfordulójára esélyük sincs :)

Ha az se sikerül, majd Leonov történelmi repülését veszik célba.
süti beállítások módosítása