1200+ bolygójelölt, hat fedés egy csillagnál: Kepler rulez!
2011.02.03. 19:20
Nyilvánosságra hozták a Kepler első 127 napnyi működése alatt felfedezett bolygójelölt-statisztikákat: annyi már most biztos, hogy az űrtávcső új fejezetet nyit az exobolygók szűk két évtizedes történetében. A korábbi, több mint hétszáz jelöltet tartalmazó lista tovább nőtt, és végre van igazi statisztika is:
- 1235 bolygójelölt, amiket még meg kell erősíteni, de most épp 80%-ra tippelik a valódi bolygók arányát. Jelenleg a több, mint ötszáz megerősített exobolygó között kb. száz tranzitos szerepel, közte a 15 már konfirmált Kepler-találattal.
- 68 Föld-méretű, vagyis 1,25 Földátmérőnél kisebb jelölt, le egészen a Mars nagyságúakig.
- 54 bolygó a csillag lakhatósági zónájában található, vagyis olyan távolságra, ahol a csillag sugárzása folyékony víznek kedvező hőmérsékletet biztosít (maga az elnevezés kissé fellengzős).
- A két csoport közös halmazába 5 bolygójelölt esik. Eddig ez a szám szép kerek nulla volt.
- 170 csillagnál figyelhető meg többszörös tranzit - a legtöbb egy hat fedést mutató rendszerben.
Egyszerűen elképesztő. Ha csak a fele ezeknek tényleg bolygó, akkor a teljes Tejútban milliószámra lehetnek Föld-méretű, akár Föld-szerű bolygók is. (Nem hiszed? 156 000 csillagból 68 jelölt, az a Tejút tízmilliárdjához képest nagyságrendileg négymilliót jelent!) És ne feledjük, hogy a Kepler nem látja azokat, amelyek keringési síkja nincs a látóirányunkban, és minél tágabb a pálya, annál kevesebb a tranzitosak aránya, vagyis az néhány tucat jelölt feltehetően bőven alábecsüli a tényleges számukat még ezen a száz négyzetfokon is. Plusz ez még csak négy hónapnyi adat, vagyis az ennél hosszabb keringési periódusúak is váratnak még magukra. Ténylegesen már több, mint másfél évnyi adat áll a Kepler Team rendelkezésére.
Előtte-utána. Előtte három ismert tranzitos exobolygó volt a Kepler látómezőben, abból kettő HATNet felfedezés. A bal alsó sarokban a Tejút széle fénylik, látszik is, hogy a túl nagy csillagsűrűség nincs jó hatással a bolygókeresésre.
Még egy előtte-utána. A Kepler előtt a lila bogyókat ismertük - főként forró Jupitereket, vagyis nagy tömegű, rövid keringési periódusú exobolygókat. A Kepler tavaly nyári jelöltjei a sötétkékek, a sárgák pedig a most bejelentettek. Jól látszik, hogy a kisebb méret felé sűrűsödnek, jelenleg a Neptunusz-méretből van a legtöbb. Kérdés, hogy hogy alakul tovább a valódi eloszlás, hiszen Föld-méretű és még kisebb bolygók kimutatása még a Kepler számára sem gyerekjáték, lehet hogy sokkal több van belőlük.
A legdurvább rendszer jelenleg kétségkívül a Kepler-11, melyben hat különböző bolygó kering igen közel a csillagjához, közel egy síkban. Valójában a hatból öt közelebb kering a csillaghoz, mint a Merkúr a Naphoz - ezzel a bolygósűrűséggel a Kepler-11 rendesen feladta a leckét mind a bolygókeletkezéssel, mind az égi mechanikával, bolygópályák stabilitásával foglalkozó kutatóknak. (Az utóbbival az ELTÉ-n is foglalkoznak ám.) A bolygók egymáshoz való közelsége viszont nagy segítséggel szolgált, meghatározható volt ugyanis a hatból öt tömege csak abból, hogyan perturbálják egymás mozgását. Egyetlen bolygó esetén a tranzitok óramű pontossággal követik egymást, de itt a kölcsönös "rángatások" miatt a fedések tényleges bekövetkezései az átlagos periódus körül "lötyögnek". A TTV (transit timing variation) módszer segítségével radiálissebesség-mérések nélkül sikerült tehát bizonyítani a bolygók létét, ami nagy szerencse, hiszen a Kepler-11 halvány, mindössze 14 magnitúdós, így kellően nagy felbontású spektroszkópia igen nagy kihívás, talán reménytelen is lett volna. A tömegekből és sugarakból lett sűrűség, ami szerint a bolygók feltehetően nem kőzetbolygók, hanem szub-Neptunuszok, vagyis elég nagy kőzetmaggal és kiterjedt gázburokkal rendelkeznek.
Még egy kis érdekesség, statisztika. Az alábbi kettősség figyelhető meg a Kepler eredményekkel kapcsolatban: a publikációk derékhada a több száz kutatót tömörítő Kepler Asteroseismic Science Consortiumtól érkezik, a jóval kisebb létszámú Kepler Team kevesebbet publikál, de persze az egyre nagyobb durranások tőlük jönnek majd, ahogy a fenti eredmények is. Csakhogy a küldetés hosszabbításáról még 2011-ben dönteni fognak, és az alatt nem valószínű, hogy lesz megerősített exoFöld - pusztán fizikailag is egy egy éves keringési periódusú bolygó második fedésére legkorábban tavasszal kerülhet sor, és akkor indulhat csak a megerősítési kampány. Így még mindig nagy súllyal esnek majd latba az asztrofizikai eredmények a hosszabítás melletti érvelésnél. Köztük a CSKI-vezetéssel születő cikkekkel, hiszen elnyertünk egy négyéves OTKA pályázatot a csoportunk finanszírozására. A legfrissebb publikációink pedig: Szabó Róbert vezetésével a Kepler mező cefeida-jelöltjeiről, melyekből végül egyetlen egy bizonyult valódi cefeidának, vagy hármunk elméleti cikke az RR Lyrae csillagokban felfedezett periódus-kettőződés elméleti hátteréről. Ez utóbbit emészthető formába öntő cikkemmel pedig minden valószínűség szerint a Természet Világában is hamarosan találkozhattok.
Forrás: Kepler Guest Observer Program.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr812636304
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Waldi! 2011.02.03. 22:25:38
Legkor osszetetel meghatarozas meg csak szuper Jupiter eseten megy vagy van esely egy Goldilocks zonaban levo Fold meretu bolygo eseten is? Ha sikerulne oxigent kimutatni, akkor lenyegeben eldolne, hogy van-e elet a Foldon kivul.
Ha ennyi a bolygo, akkor hol van ET? Mi a szuk keresztmetszet? Az eukariota sejt nagyon nehezen jon letre? Az intelligens elet nem alakul ki? Vagy nem minden intelligens faj jut el a muszaki civilizacioig? Vagy olyan rovid ideig marad olyan allapotban, hogy kommunikalhassunk, hogy nem talalunk senkit?
Vagy egyszeruen meg nem vagyunk eleg fejlettek, hogy szoba elegyedjenek velunk?
Azt legalabb mar tudjuk, hogy legalabb tiz vagy szazmillio, ha nem milliard szamra vannak lakhato zonaban levo bolygok, holdak es akkor meg az arapalyfuttotte holdakrol nem is beszeltunk, mint potencialis elet hordozok.
Ha ennyi a bolygo, akkor hol van ET? Mi a szuk keresztmetszet? Az eukariota sejt nagyon nehezen jon letre? Az intelligens elet nem alakul ki? Vagy nem minden intelligens faj jut el a muszaki civilizacioig? Vagy olyan rovid ideig marad olyan allapotban, hogy kommunikalhassunk, hogy nem talalunk senkit?
Vagy egyszeruen meg nem vagyunk eleg fejlettek, hogy szoba elegyedjenek velunk?
Azt legalabb mar tudjuk, hogy legalabb tiz vagy szazmillio, ha nem milliard szamra vannak lakhato zonaban levo bolygok, holdak es akkor meg az arapalyfuttotte holdakrol nem is beszeltunk, mint potencialis elet hordozok.
xstranger 2011.02.04. 01:55:19
@Waldi!: Vagy fizikailag lehetetlen a kommunikacio vagy a kolonizalas. Se ideszolni se idejonni nem tudnak.
gramercy 2011.02.04. 09:24:28
@Waldi!: en.wikipedia.org/wiki/Rare_Earth_hypothesis
amugy a magam reszerol dawkinsszal ertek egyet a civilizaciok intelligenciajaval kapcsolatban: el sem tudjuk kepzelni egy nalunk mindossze 100ezer vagy 1millio, netan 1milliard evvel fejlettebb civilizacio intelligenciajat
kb. olyanok lehetunk mint amikor a giliszta kikacsint a foldbol es csak egy mozgo testet lat de fogalma sincs milyen embernek lenni....
amugy a magam reszerol dawkinsszal ertek egyet a civilizaciok intelligenciajaval kapcsolatban: el sem tudjuk kepzelni egy nalunk mindossze 100ezer vagy 1millio, netan 1milliard evvel fejlettebb civilizacio intelligenciajat
kb. olyanok lehetunk mint amikor a giliszta kikacsint a foldbol es csak egy mozgo testet lat de fogalma sincs milyen embernek lenni....
gramercy 2011.02.04. 09:30:24
ez a Kepler projekt ez eszmeletlen, remelem hogy a hubble-hoz vagy a roverekhez hasonloan sokszorosan tul fogjak lepni a tervezett idot: tobb lett a kerdes mint amennyit megvalaszolt :)
foleg a hosszu keringesi periodusu (tobb szaz ev!!!) bolygok miatt is erdekes ez, letre kell majd hozni egy olyan detekcios mechanizmust a pontos stataktikak ami evszazadokon at mukodik :o
mindenesetre az evtized vegere eleg pontos kepunk lesz a goldilocks kozetbolygok gyakorisagat illetoen, ami eszmeletlen elorelepes imho
foleg a hosszu keringesi periodusu (tobb szaz ev!!!) bolygok miatt is erdekes ez, letre kell majd hozni egy olyan detekcios mechanizmust a pontos stataktikak ami evszazadokon at mukodik :o
mindenesetre az evtized vegere eleg pontos kepunk lesz a goldilocks kozetbolygok gyakorisagat illetoen, ami eszmeletlen elorelepes imho
Waldi! 2011.02.04. 09:51:54
@gramercy:
Az valoszinu, hogy a civilizaciok energia felhasznalasa exponencialisan novekszik, amit nehez elfedni, tehat latnunk kene mondjuk, radio vagy lezer kommunikaciot, fenysebesseg kozeli urhajokat, Dyson gomboket, fekete lyuk eromuveket, "csillagmuvelest" stb. De semmi mesterseges dolognak se akadtunk a nyomara.
Bar nyilvan botorsag lenne azt gondolnunk, hogy meg tudjuk tippelni, hogy milyen iranyba fejlodik egy civilizacio, amig a sotet anyag, sotet energia mibenleterol sincs fogalmunk, sem arrol, mit fog lehetove tenni a GUT vagy a mindenseg elmelete.
Az valoszinu, hogy a civilizaciok energia felhasznalasa exponencialisan novekszik, amit nehez elfedni, tehat latnunk kene mondjuk, radio vagy lezer kommunikaciot, fenysebesseg kozeli urhajokat, Dyson gomboket, fekete lyuk eromuveket, "csillagmuvelest" stb. De semmi mesterseges dolognak se akadtunk a nyomara.
Bar nyilvan botorsag lenne azt gondolnunk, hogy meg tudjuk tippelni, hogy milyen iranyba fejlodik egy civilizacio, amig a sotet anyag, sotet energia mibenleterol sincs fogalmunk, sem arrol, mit fog lehetove tenni a GUT vagy a mindenseg elmelete.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.04. 09:54:06
@Waldi!: légkör kimutatása még nagyon necces, egy-két bolygóra ha sikerült eddig. Még jó pár év kell majd hozzá, hogy ez elérhető legyen. Hol van ET? Ki tudja, én nem. :) De valóban, a scifikkel ellentétben komoly nehézségei lehetnek a csillagközi kommunikációnak, pláne utazásnak.
@gramercy: addig nem fog menni sajnos. Az üzemanyaga limitált, 6 év vagyis egy hosszabbítás tutira benne van és ha jól emlékszem, max 10 év préselhető ki belőle. De a másik gond, hogy egyre távolodik a Földtől (Nap körüli, Föld-követő pályán van), előbb-utóbb el kell kezdeni csökkenteni a targetek számát, mert csökken a jelerősség és így a sávszélesség a havi adatletöltéshez.
@gramercy: addig nem fog menni sajnos. Az üzemanyaga limitált, 6 év vagyis egy hosszabbítás tutira benne van és ha jól emlékszem, max 10 év préselhető ki belőle. De a másik gond, hogy egyre távolodik a Földtől (Nap körüli, Föld-követő pályán van), előbb-utóbb el kell kezdeni csökkenteni a targetek számát, mert csökken a jelerősség és így a sávszélesség a havi adatletöltéshez.
Waldi! 2011.02.04. 10:59:59
@lacalaca:
Az utazas es a kommunikacio ok, de azert egy eltevedt, kosza radiouzenet vagy lezer nyalab, stb. megnyugtato lenne.
Az utazas es a kommunikacio ok, de azert egy eltevedt, kosza radiouzenet vagy lezer nyalab, stb. megnyugtato lenne.
gramercy 2011.02.04. 14:04:19
van egy kerdesem: a mereten kivul (fenyesseg-csokkenes) mibol lehet kovetkeztetni arra hogy kozetbolygo vagy sem?
Waldi! 2011.02.04. 14:47:41
@gramercy:
Egy WOW signal, nem WOW signal. A rendkivuli allitasok rendkivuli bizonyitekokat igenyelnek.
Kicsit leegyszerusitve a csillag Doppler eltolodasanak idobeli fuggvenyebol a bolygok tomege megadhato (mivel a bolygok palyasikja a latovonal iranyaba esik, a csillag szinkepebol pedig a csillag tomege is magadhato) a fenyesseg csokkenesbol a bolygo atmeroje, tehat a suruseg szamolhato.
Egy WOW signal, nem WOW signal. A rendkivuli allitasok rendkivuli bizonyitekokat igenyelnek.
Kicsit leegyszerusitve a csillag Doppler eltolodasanak idobeli fuggvenyebol a bolygok tomege megadhato (mivel a bolygok palyasikja a latovonal iranyaba esik, a csillag szinkepebol pedig a csillag tomege is magadhato) a fenyesseg csokkenesbol a bolygo atmeroje, tehat a suruseg szamolhato.
bioLarzen 2011.02.04. 23:12:13
"A bal alsó sarokban a Tejút széle fénylik, látszik is, hogy a túl nagy csillagsűrűség nincs jó hatással a bolygókeresésre."
Sziasztok,
ismét közbeszól a laikus. A csillagok nagyobb sűrűségének nem épp, hogy elősegítenie kéne a bolygók feltalálását? Két fő okból:
1.) minél több a csillag, annál több bolygó van körülöttük összesen - valószínűleg.
2.) amennyire tudom, bolygókat ilyen távolságból egyelőre leginkább a csillagjukra gyakorolt hatásuk alapján lehet észlelni: vagy azáltal, hogy áthaladva előttük kicsit elhalványítja őket, vagy a csillagra gyakorolt gravitációs hatással (a kalapácsvető-effektus). Vagyis, minél több csillag, annál több találni-, illetve észlelni való.
De ezek szerint mégsem. Gondolom, a baj azzal van, hogy több csillag több fényt bocsájt ki és ezzel nehezíti az észlelést. Ezek szerint ez ellensúlyozza az általam írt előnyöket?
bio
Sziasztok,
ismét közbeszól a laikus. A csillagok nagyobb sűrűségének nem épp, hogy elősegítenie kéne a bolygók feltalálását? Két fő okból:
1.) minél több a csillag, annál több bolygó van körülöttük összesen - valószínűleg.
2.) amennyire tudom, bolygókat ilyen távolságból egyelőre leginkább a csillagjukra gyakorolt hatásuk alapján lehet észlelni: vagy azáltal, hogy áthaladva előttük kicsit elhalványítja őket, vagy a csillagra gyakorolt gravitációs hatással (a kalapácsvető-effektus). Vagyis, minél több csillag, annál több találni-, illetve észlelni való.
De ezek szerint mégsem. Gondolom, a baj azzal van, hogy több csillag több fényt bocsájt ki és ezzel nehezíti az észlelést. Ezek szerint ez ellensúlyozza az általam írt előnyöket?
bio
bioLarzen 2011.02.04. 23:18:16
@Waldi!: "Azt legalabb mar tudjuk, hogy legalabb tiz vagy szazmillio, ha nem milliard szamra vannak lakhato zonaban levo bolygok, holdak es akkor meg az arapalyfuttotte holdakrol nem is beszeltunk, mint potencialis elet hordozok. "
Szia,
nem tudjuk. Ez maximum feltételezés vagy elmélet - de tudni még természetesen nem tudjuk.
bio
Szia,
nem tudjuk. Ez maximum feltételezés vagy elmélet - de tudni még természetesen nem tudjuk.
bio
bioLarzen 2011.02.04. 23:27:17
@Waldi!: Sajnos az ember hajlamos abból kiindulni, hogy ha léteznek olyan lények, akik elérték azt a fejlettségi szintet, hogy képesek "üzenni" nekünk, akkor ezt
1.) meg is teszik;
2.) az üzenetüket mi képesek vagyunk észlelni/felismerni/értelmezni.
Ez egyelőre mind maximum remény lehet - bizonyíték természetesen egyikre sincs, más, az embertől eltérő, attól teljesen intakt úton kifejlődött intelligencia gondolkodásmódját, logikáját pedig megint csak maximum megtippelni tudjuk, kikövetkeztetni/megjósolni/kiszámítani nem - mert honnan, miből, milyen alapról?
Szóval, rengeteg féle scenárió elképzelhető, még, ha valóban léteznek is ilyen feljelttségű civilizációk. Lehet, hogy egyáltalán nem érdekli őket a "külvilág". Lehet, már régóta tudják, hogy létezünk, képesek is lennének jelezni, de valamiért mégsem teszik meg - mondjuk azért, mert addig nem tekintenek minket fejlettségben egyenrangú partnernek, amíg mi nem vagyunk képesek megtalálni őket... Lehet aztán, hogy már régóta küldik a jeleket ezerrel - csak épp mi nem vagyunk képesek észlelni azokat.
Ez, persze mind tiszta spekuláció - csupán példák arra, hogy az, hogy nem észleltünk még jeleket idegen civilizációktól, nem jelenti azt, hogy azok nem léteznek.
Tudod: "the absence of evidence is not evidence of absence" :)
bio
1.) meg is teszik;
2.) az üzenetüket mi képesek vagyunk észlelni/felismerni/értelmezni.
Ez egyelőre mind maximum remény lehet - bizonyíték természetesen egyikre sincs, más, az embertől eltérő, attól teljesen intakt úton kifejlődött intelligencia gondolkodásmódját, logikáját pedig megint csak maximum megtippelni tudjuk, kikövetkeztetni/megjósolni/kiszámítani nem - mert honnan, miből, milyen alapról?
Szóval, rengeteg féle scenárió elképzelhető, még, ha valóban léteznek is ilyen feljelttségű civilizációk. Lehet, hogy egyáltalán nem érdekli őket a "külvilág". Lehet, már régóta tudják, hogy létezünk, képesek is lennének jelezni, de valamiért mégsem teszik meg - mondjuk azért, mert addig nem tekintenek minket fejlettségben egyenrangú partnernek, amíg mi nem vagyunk képesek megtalálni őket... Lehet aztán, hogy már régóta küldik a jeleket ezerrel - csak épp mi nem vagyunk képesek észlelni azokat.
Ez, persze mind tiszta spekuláció - csupán példák arra, hogy az, hogy nem észleltünk még jeleket idegen civilizációktól, nem jelenti azt, hogy azok nem léteznek.
Tudod: "the absence of evidence is not evidence of absence" :)
bio
bioLarzen 2011.02.04. 23:30:57
@gramercy: Például abból, hogy a méretéhez és a csillagtól való távolságához képest mekkora gravitációs hatást (magyarul vonzást :D) fejt ki a csillagjára, ha jól emlékszem - ezt pedig a csillagnak a bolygó rá gyakarolt hatásából eredő "rángatózásából" számítják ki.
bio
bio
bioLarzen 2011.02.04. 23:39:25
@gramercy: Az egyetlen apró jel volt. És tudod: egy: kivétel, kettő: tendencia: három - szabály :) Vagyis, ha jön még két ilyen jel ugyanonnan, majd lehet izgulni :)
bio
bio
ninitomitoni · http://fidesznyugdij.blog.hu/ 2011.02.05. 10:30:29
@lacalaca:
6-10 év elég sok, főleg ha összevetjük a technika fejlődésével.
Pl. hol volt 10 éve a CCD-technika? És hol lesz 10 év múlva? Lehet, hogy már nem is így fogják hívni!
Vagy a digitális adatátvitel, stb ...
Szerintem ragyogó eredmény, amit a Kepler elért! De azon kell dolgozni, mi lesz 10 év múlva az utódja!
Így el lehet majd megint érni egy minőségi ugrást, az addig gyűjtött tapasztalatokkal és az elvégzendő fejlesztésekkel.
Ezért szerintem kár sajnálni, hogy nem lesz használható 100 évig. Pont jó az a 6-10 év.
6-10 év elég sok, főleg ha összevetjük a technika fejlődésével.
Pl. hol volt 10 éve a CCD-technika? És hol lesz 10 év múlva? Lehet, hogy már nem is így fogják hívni!
Vagy a digitális adatátvitel, stb ...
Szerintem ragyogó eredmény, amit a Kepler elért! De azon kell dolgozni, mi lesz 10 év múlva az utódja!
Így el lehet majd megint érni egy minőségi ugrást, az addig gyűjtött tapasztalatokkal és az elvégzendő fejlesztésekkel.
Ezért szerintem kár sajnálni, hogy nem lesz használható 100 évig. Pont jó az a 6-10 év.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.05. 15:54:23
Így van, ahogy írtátok, a bolygó sugarát lehet becsülni a fedésből (feltéve, hogy tudjuk becsülni a csillag sugarát). Aztán radseb vagy TTV mérésből vagy valahogy becsüljük a tömegét és voliá, van sűrűségünk, amiket összevetünk a modellekkel:
kepler.nasa.gov/multimedia/Images/graphics/mediatelecongraphics/?ImageID=122
@bioLarzen: a Tejútnál egyszerűen túl sok van halvány csillagból, amiket a Kepler nem tud felbontani, eleve nem valami szuper a felbontása, 4 ívmásodperc esik egy pixelre. Vagyis valszeg a halványabb csillagokból összemér többet.
@ninitomitoni: azért a 10 év az nem 10 év, a CCD már bőven itt volt (már a csillagászatban), és a Keplert is tervezték már több mint 20 éve. De persze pont ezek miatt az átfutási idők tudjuk már mi lesz (lehet) 10 év múlva: a PLATO, ha kiválasztják, ami a Keplernél sokkal nagyobb látómezővel fog tranzitokat keresni. Meg voltak további tervek is, a TESS vagy a TPF, de azokat most elkaszálta az USA kongresszus.
kepler.nasa.gov/multimedia/Images/graphics/mediatelecongraphics/?ImageID=122
@bioLarzen: a Tejútnál egyszerűen túl sok van halvány csillagból, amiket a Kepler nem tud felbontani, eleve nem valami szuper a felbontása, 4 ívmásodperc esik egy pixelre. Vagyis valszeg a halványabb csillagokból összemér többet.
@ninitomitoni: azért a 10 év az nem 10 év, a CCD már bőven itt volt (már a csillagászatban), és a Keplert is tervezték már több mint 20 éve. De persze pont ezek miatt az átfutási idők tudjuk már mi lesz (lehet) 10 év múlva: a PLATO, ha kiválasztják, ami a Keplernél sokkal nagyobb látómezővel fog tranzitokat keresni. Meg voltak további tervek is, a TESS vagy a TPF, de azokat most elkaszálta az USA kongresszus.
gramercy 2011.02.05. 18:01:09
a csillag oszcillaciojat hogyan tudja merni a kepler? a nasa weboldalan elerheto legnagyobb felbontasu kepeken 1-1 csillag maximum 2-3 pixel, ezert nem ertem hogyan lehetseges?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.05. 19:08:29
@gramercy: a hagyományos csillagpulzációt és a Nap-típusú oszcillációt is a fényességváltozásból detektáljuk. A csillagok aktuális látszó mérete több nagyságrenddel kisebb a Kepler-pixeleknél. Ugyanakkor a Kepler ezred-százezred résznyi fényváltozást is képes kimutatni, fényességtől függően. Az időskálák pedig adják az oszcillációs spektrumot.
Waldi! 2011.02.05. 19:08:33
@gramercy:
Azt sehogy. Fedesi modszerrel megvannak a jeloltek a 156.000 csillagbol, amit aztan mas eszkozzel vizsgalnak. Ami lenyegesen gyorsabb, mintha 156.000 csillagot vaktaban vizsgalnanak.
Azt sehogy. Fedesi modszerrel megvannak a jeloltek a 156.000 csillagbol, amit aztan mas eszkozzel vizsgalnak. Ami lenyegesen gyorsabb, mintha 156.000 csillagot vaktaban vizsgalnanak.
xstranger 2011.02.06. 00:51:38
@ninitomitoni: csak legyen aki fizet egy uj tavcsoert, mert ez szokott lenni a szuk keresztmetszet.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.02.06. 12:40:46
És akkor erről a 47 bolygó-jelöltről még nem is beszéltünk, amit karosszék-csillagászok fedeztek fel a Kepler korábbi adataiból, a planethunters.org-on.
Sőt: 130-at fedeztek fel, de ebből 83 benne volt a Kepler mostani adatsorában is, ami tényleg elképesztő (hiszen így a Kepler kvázi verifikálta a találásokat), kíváncsi vagyok, hogy a mostani adatsorban mennyi található.
Még valami: a hamis pozitív észlelések aránya nagyon alacsonynak, 10% körülinek mutatkozik, azaz az 1200 jelölt jelenthet 1100 tényleges bolygót.
blogs.nature.com/news/thegreatbeyond/2011/02/citizen_scientists_beat_kepler.html
Sőt: 130-at fedeztek fel, de ebből 83 benne volt a Kepler mostani adatsorában is, ami tényleg elképesztő (hiszen így a Kepler kvázi verifikálta a találásokat), kíváncsi vagyok, hogy a mostani adatsorban mennyi található.
Még valami: a hamis pozitív észlelések aránya nagyon alacsonynak, 10% körülinek mutatkozik, azaz az 1200 jelölt jelenthet 1100 tényleges bolygót.
blogs.nature.com/news/thegreatbeyond/2011/02/citizen_scientists_beat_kepler.html
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.02.06. 13:02:02
Na, a kommenteket is végigolvasva:
-A földön kívüli intelligenciával kapcsolatban annyit, hogy a SETI-hívők szeretik elfelejteni a legfontosabb érvet (ami struktúráját tekintve a SETI antropikus elve, mert azzal analóg):
Ha elfogadjuk, hogy léteznek ezek a kafa civilizációk, és ezek vég nélkül fejlődnek, ami egyébként konzisztens a mi tapasztalatunkkal, akkor ugye itt kellene lenniük körülöttünk. De csak akkor, ha a Világegyetem végtelenül öreg lenne. De mivel nem az, azt a lehetőséget sem szabad kizárnunk, hogy az, hogy itt vagyunk, egyedül, azt bizonyítja, hogy még nem volt elég idő arra, hogy kifejlődjenek ezek a csillagközi civilizációk, azaz kvázi mi vagyunk az elsők (az univerzum egy behatárolható térrészében, pl a galaxisunkban).
Ha ez így van, akkor sok izgalmas dolgot fogunk találni, tőlünk pár millió évvel lemaradt civilizációkat, amik ennélfogva nélkülözik majd az intelligenciát, azaz gyakorlatilag csak állatok/növények által lakott bolygó-vadasparkokkal fogunk találkozni.
Szerintem törvényszerűen.
-Azt se felejtsük el, hogy remélhetőleg véges idő alatt eljutunk az automatikus javító-missziókig, azaz, hogy összerakunk egy pár száz kilogrammos robotot, tartalék hajtóanyaggal, meg cserealkatrészekkel (incl. sokkal jobb CCD-k), és a "mélyűrben" frissíteni tudjuk majd a Keplert, a Hubble-t és barátaikat, ez lenne a hacking magasiskolája.
Az űrtávcsövek tömegének a nagy részét ugyanis nem a gyorsan avuló/fogyó alkatrészek teszik ki, azaz egy ilyen javítást viszonylag olcsón meg lehetne úszni, és nagyon sokat lehetne belőle tanulni.
A Hubble esetén is felmerült már az utsó nagyjavítás előtt a dolog, és én személy szerint remélem is, h lesz még nagyjavítás, olyan, amihez nem űrrepücsi kell, elég egy Falcon 1 kategóriájú rakéta meg pár 10 millió USD, gondolkodom is rajta, hogy ez hol lehetne propagálni úgy, hogy legyen is visszhangja.
Eben fantasztikus lehetőségek rejlenek szerintem, sokkal izgalmasabbak, mint egy 100-szoros költségen fejlesztett n+1-ik űrtávcső megépítésében.
-A földön kívüli intelligenciával kapcsolatban annyit, hogy a SETI-hívők szeretik elfelejteni a legfontosabb érvet (ami struktúráját tekintve a SETI antropikus elve, mert azzal analóg):
Ha elfogadjuk, hogy léteznek ezek a kafa civilizációk, és ezek vég nélkül fejlődnek, ami egyébként konzisztens a mi tapasztalatunkkal, akkor ugye itt kellene lenniük körülöttünk. De csak akkor, ha a Világegyetem végtelenül öreg lenne. De mivel nem az, azt a lehetőséget sem szabad kizárnunk, hogy az, hogy itt vagyunk, egyedül, azt bizonyítja, hogy még nem volt elég idő arra, hogy kifejlődjenek ezek a csillagközi civilizációk, azaz kvázi mi vagyunk az elsők (az univerzum egy behatárolható térrészében, pl a galaxisunkban).
Ha ez így van, akkor sok izgalmas dolgot fogunk találni, tőlünk pár millió évvel lemaradt civilizációkat, amik ennélfogva nélkülözik majd az intelligenciát, azaz gyakorlatilag csak állatok/növények által lakott bolygó-vadasparkokkal fogunk találkozni.
Szerintem törvényszerűen.
-Azt se felejtsük el, hogy remélhetőleg véges idő alatt eljutunk az automatikus javító-missziókig, azaz, hogy összerakunk egy pár száz kilogrammos robotot, tartalék hajtóanyaggal, meg cserealkatrészekkel (incl. sokkal jobb CCD-k), és a "mélyűrben" frissíteni tudjuk majd a Keplert, a Hubble-t és barátaikat, ez lenne a hacking magasiskolája.
Az űrtávcsövek tömegének a nagy részét ugyanis nem a gyorsan avuló/fogyó alkatrészek teszik ki, azaz egy ilyen javítást viszonylag olcsón meg lehetne úszni, és nagyon sokat lehetne belőle tanulni.
A Hubble esetén is felmerült már az utsó nagyjavítás előtt a dolog, és én személy szerint remélem is, h lesz még nagyjavítás, olyan, amihez nem űrrepücsi kell, elég egy Falcon 1 kategóriájú rakéta meg pár 10 millió USD, gondolkodom is rajta, hogy ez hol lehetne propagálni úgy, hogy legyen is visszhangja.
Eben fantasztikus lehetőségek rejlenek szerintem, sokkal izgalmasabbak, mint egy 100-szoros költségen fejlesztett n+1-ik űrtávcső megépítésében.
Beren 2011.02.06. 13:18:13
Lassan a Drake-formula feléről tudunk már valós számokat mondani. A többi már igazán csekélység :o)
Beren 2011.02.06. 13:22:23
@KGyST:
Ha "szuperfejlett" civilizáció lennél és a Földre nézve látnád, ahogy még mindig istenek nevében verjük agyon egymást szeméthalmok tövében, akkor mit csinálnál? Én inkább "a bottal sem piszkálnám ezeket.." teóriában hiszek.
Ha "szuperfejlett" civilizáció lennél és a Földre nézve látnád, ahogy még mindig istenek nevében verjük agyon egymást szeméthalmok tövében, akkor mit csinálnál? Én inkább "a bottal sem piszkálnám ezeket.." teóriában hiszek.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.02.06. 13:30:32
@Beren:
Én is gondolkodtam ezen, ti. hogy a Drake-formula egyik felét ismerjük.
A szuperfejlett civilizációkról meg annyit, hogy valószínűleg mi sem szeretnénk kommunikálni sem a hangyákkal, sem a delfinekkel, de az nem jelenti azt, hogy bujkálnánk előlük, hogy ne tudjanak rólunk. A delfinek biztosan tudnak is, már amennyi tudásuk egyáltalán lehet, a veszélybe került már az ókorban is buzgón mentegették a tengerből.
Ilyen értelemben nekünk is tudnunk kellene a szürkékről.
Én is gondolkodtam ezen, ti. hogy a Drake-formula egyik felét ismerjük.
A szuperfejlett civilizációkról meg annyit, hogy valószínűleg mi sem szeretnénk kommunikálni sem a hangyákkal, sem a delfinekkel, de az nem jelenti azt, hogy bujkálnánk előlük, hogy ne tudjanak rólunk. A delfinek biztosan tudnak is, már amennyi tudásuk egyáltalán lehet, a veszélybe került már az ókorban is buzgón mentegették a tengerből.
Ilyen értelemben nekünk is tudnunk kellene a szürkékről.
Beren 2011.02.06. 20:56:25
@KGyST:
Amit az elmúlt 15 évben "találtunk" (ez beképzelten hangzik, semmi közöm nincs hozzá, csak kibicelek) az sokkal változatosabb, mint egyáltalán bárki is gondolta volna. Én még azt tanultam pl, hogy gázóriások csak a csillagtól távol maradhatnak meg, mert elfújja őket a napszél. Most meg mindenhol életet sejtenek a Naprendszeren belül is.
Szerintem annyira változatos és extrém élet és értelem fajták lehetnek, hogy jó részüket fel sem fogjuk ismerni, nemhogy kapcsolatot teremtünk vele. Egyszerűen nem lesz közös élettér és kommunikációs forma. Szóval, lehet, hogy ők sem tudnak rólunk.
De a valóságra visszatérve, én teljesen be vagyok sózva, hogy állandóan olyan híreket olvasok, amiktől 20-30 éve minden tudományos fórum elhatárolódott és csak a sci-fiben foglalkoztak vele.
Amit az elmúlt 15 évben "találtunk" (ez beképzelten hangzik, semmi közöm nincs hozzá, csak kibicelek) az sokkal változatosabb, mint egyáltalán bárki is gondolta volna. Én még azt tanultam pl, hogy gázóriások csak a csillagtól távol maradhatnak meg, mert elfújja őket a napszél. Most meg mindenhol életet sejtenek a Naprendszeren belül is.
Szerintem annyira változatos és extrém élet és értelem fajták lehetnek, hogy jó részüket fel sem fogjuk ismerni, nemhogy kapcsolatot teremtünk vele. Egyszerűen nem lesz közös élettér és kommunikációs forma. Szóval, lehet, hogy ők sem tudnak rólunk.
De a valóságra visszatérve, én teljesen be vagyok sózva, hogy állandóan olyan híreket olvasok, amiktől 20-30 éve minden tudományos fórum elhatárolódott és csak a sci-fiben foglalkoztak vele.
xstranger 2011.02.06. 21:14:50
@KGyST: Miert fejlodnenek a civilizaciok veg nelkul? Mivel konzisztens a tapasztalatokkal?
Ha viszont ez igaz, akkor az exponencialis novekedes miatt nagyon kis idobeli kulonbseg is nagyon nagy relativ kulonbseget fog okozni a fejlettsegi szintben.
Amugy abban enis egyetertek hogy a Fold nagyon eloljar a fejlettsegben.
Ha nem kepes egy intelligens eloleny meghosszabitani az eletet gyakorlatilag korlatlanul akkor semmi ertelme semmifele csillagkozi kolonizacinak (gazdasagi okokbol).
Ha viszont ez igaz, akkor az exponencialis novekedes miatt nagyon kis idobeli kulonbseg is nagyon nagy relativ kulonbseget fog okozni a fejlettsegi szintben.
Amugy abban enis egyetertek hogy a Fold nagyon eloljar a fejlettsegben.
Ha nem kepes egy intelligens eloleny meghosszabitani az eletet gyakorlatilag korlatlanul akkor semmi ertelme semmifele csillagkozi kolonizacinak (gazdasagi okokbol).
Waldi! 2011.02.06. 21:24:57
Igazabol eleg valoszinutlen, hogy mas civilizaciok bujkalni tudnanak elolunk, ha exponancialisan novekszik az energiafelhasznalas, akkor mindenkeppen eszlelnek oket.
Az egyik lehetseges ok hogy eddig nem eszleltunk mas civilizaciot, hogy tenyleg az elsok vagyunk a galaxisban.
Azok a gazfelhok, amikbol a legelso csillaggeneraciok letrejottek, meg nem tartalmaztak eleg hidrogen, helium es litiumnal nehezebb atomot, hogy a bolygoikon elet johessen letre. Jo nehany szupernova robbanas kellett, mig a csillagkozi felhok feldusultak "femekben" annyira, hogy szilikat bolygok, szerves molekulak es vegsosoron az elet letrejohessen. Mindenkeppen elkepzelheto, hogy a Foldnel akar nehany milliard evvel idosebb bolygok vannak, amiken letrejott az elet.
Miutan a Fold felszine kihult, az ustokosok oceant hoztak a Fold felszinere (3,8 mrd eve), az elet par szaz millio ev alatt megjelent (3,5 mrd). A kovetkezo nagy ugrashoz, a eukariota sejt megjelenesehez viszont 2,2 milliard ev kellett!!! Iszonyatosan valoszinutlen, hogy mindenfele bekebelezett prokariota bakteriumok osszealljanak egy mukodokepes szimbionta sejte, a gazdasejtben sejtszervecskekent tovabb mukodve. Lehetseges, hogy a Foldon nekunk oriasi mazlink volt, es mashol nem alakult ki az eukariota sejt. Az esemenyek innen aztan viharos gyorsasagot vettek kialakult az emberiseg.
De kerdes, hogyha menet kozben nem akkor es ott tortenek az evolucio menetet gyokeresen megvaltoztato kornyezeti valtozasok (5 nagy kihalasi esemeny), akkor pl. a dinoszauruszokbol kifejlodott-e volna valaha is intelligens faj vagy ha meg dinoszauruszok se lettek volna, hanem mondjuk intelligens rovarok, stb.?
Ha legalabb a naprendszerben tudnank biztosan, hogy van-e fuggetlenul kialakult elet, talan okosabbak lennenk.
Az egyik lehetseges ok hogy eddig nem eszleltunk mas civilizaciot, hogy tenyleg az elsok vagyunk a galaxisban.
Azok a gazfelhok, amikbol a legelso csillaggeneraciok letrejottek, meg nem tartalmaztak eleg hidrogen, helium es litiumnal nehezebb atomot, hogy a bolygoikon elet johessen letre. Jo nehany szupernova robbanas kellett, mig a csillagkozi felhok feldusultak "femekben" annyira, hogy szilikat bolygok, szerves molekulak es vegsosoron az elet letrejohessen. Mindenkeppen elkepzelheto, hogy a Foldnel akar nehany milliard evvel idosebb bolygok vannak, amiken letrejott az elet.
Miutan a Fold felszine kihult, az ustokosok oceant hoztak a Fold felszinere (3,8 mrd eve), az elet par szaz millio ev alatt megjelent (3,5 mrd). A kovetkezo nagy ugrashoz, a eukariota sejt megjelenesehez viszont 2,2 milliard ev kellett!!! Iszonyatosan valoszinutlen, hogy mindenfele bekebelezett prokariota bakteriumok osszealljanak egy mukodokepes szimbionta sejte, a gazdasejtben sejtszervecskekent tovabb mukodve. Lehetseges, hogy a Foldon nekunk oriasi mazlink volt, es mashol nem alakult ki az eukariota sejt. Az esemenyek innen aztan viharos gyorsasagot vettek kialakult az emberiseg.
De kerdes, hogyha menet kozben nem akkor es ott tortenek az evolucio menetet gyokeresen megvaltoztato kornyezeti valtozasok (5 nagy kihalasi esemeny), akkor pl. a dinoszauruszokbol kifejlodott-e volna valaha is intelligens faj vagy ha meg dinoszauruszok se lettek volna, hanem mondjuk intelligens rovarok, stb.?
Ha legalabb a naprendszerben tudnank biztosan, hogy van-e fuggetlenul kialakult elet, talan okosabbak lennenk.
bioLarzen 2011.02.06. 21:57:58
Sztem érdemes a közelben kezdeni: gyors közvéleménykutatás: sztetek találunk valaha egykor volt élet nyomait (esetleg életet) a Marson?
bio
bio
gramercy 2011.02.06. 22:35:18
@xstranger:
VAGY le kell kuzdeni a halalt es akkor nem szamit (mar az individuum szintjen) az ido VAGY le kell kuzdeni a franya fenysebesseget :D
ha ez nem sikerul, akkor lehet egy kepzeletbeli gombot formalni a naprendszer korul 10-20-parszaz fenyev sugarral 'oszt joccakat
VAGY le kell kuzdeni a halalt es akkor nem szamit (mar az individuum szintjen) az ido VAGY le kell kuzdeni a franya fenysebesseget :D
ha ez nem sikerul, akkor lehet egy kepzeletbeli gombot formalni a naprendszer korul 10-20-parszaz fenyev sugarral 'oszt joccakat
Waldi! 2011.02.07. 07:41:59
@bioLarzen:
Az igazi kerdes, hogy talalunk-e a folditol fuggetlen eletet a Marson. A Mars kezdeti nedves idoszakaban nem latom okat, hogy ne lett volna alkalmas az eletre es a ket bolygo kozott rendszeres kozetcsere volt/van. Mivel a Mars hult ki elobb, lehet, hogy mi magunk is marsiak vagyunk.
Az igazi kerdes, hogy talalunk-e a folditol fuggetlen eletet a Marson. A Mars kezdeti nedves idoszakaban nem latom okat, hogy ne lett volna alkalmas az eletre es a ket bolygo kozott rendszeres kozetcsere volt/van. Mivel a Mars hult ki elobb, lehet, hogy mi magunk is marsiak vagyunk.
Beren 2011.02.07. 12:32:33
Szerintem a Marson jó esély van arra, hogy találnak valami életnek nevezhetőt. Igazából szinte minden évben jön hír arról, hogy közvetve életre utaló nyomokat találtak rajta, legyen az metán kibocsátás, vagy marsi meteor lenyomatai. Ezek közül az egyik csak bejön végre.
Ráadásul ott vannak a jég alatti óceánnal rendelkező holdak, meg a Titan, ahol szintén nagy a várakozás.
Az igazán érdekes az lenne, ha több is beigazolódna. Ha egy naprendszeren belül ennyire nagy lenne az esélye élet kialakulásának, akkor tényleg sokat várhatunk a többitől.
Ráadásul ott vannak a jég alatti óceánnal rendelkező holdak, meg a Titan, ahol szintén nagy a várakozás.
Az igazán érdekes az lenne, ha több is beigazolódna. Ha egy naprendszeren belül ennyire nagy lenne az esélye élet kialakulásának, akkor tényleg sokat várhatunk a többitől.
bioLarzen 2011.02.07. 21:41:10
@Waldi!: Szia,
nagyjából pontosan ezt akartam kérdezi, kösz a pontosítást!
Apropó... ha vmelyik rover - vagy későbbi missziók - találnak alapszintű életet, hogy fogjuk tudni kiszűrni, hogy azt nem vmelyik földi objektum hozta magával - majd találta meg?
bio
nagyjából pontosan ezt akartam kérdezi, kösz a pontosítást!
Apropó... ha vmelyik rover - vagy későbbi missziók - találnak alapszintű életet, hogy fogjuk tudni kiszűrni, hogy azt nem vmelyik földi objektum hozta magával - majd találta meg?
bio
bioLarzen 2011.02.07. 21:43:15
@Beren: Na ja, a Titán a következő lépés, de a Mars azért közelebb van :) Meg benne van még a Goldilocks-zónában, ami azért elég nagy előny az élet szempontjából - bár épp manapság kezd kialakulni az a nézet, hogy frászt - ha jól tudom :)
bio
bio
bioLarzen 2011.02.07. 21:45:37
OFF:
fel tudna homályosítani valaki, hogy "magyarul" hogy ejtendő a Betelgeuse csillag nevét? Hallottam én azt már angolosan ("beetlejuice"), franciásan ("betelgűz"), németesen ("Bételgajze") is - de hogy valójában hogy kéne, az passz...
bio
fel tudna homályosítani valaki, hogy "magyarul" hogy ejtendő a Betelgeuse csillag nevét? Hallottam én azt már angolosan ("beetlejuice"), franciásan ("betelgűz"), németesen ("Bételgajze") is - de hogy valójában hogy kéne, az passz...
bio
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.07. 21:58:23
Azért a Titánt nem sorolnám a feltétlen esélyesek közé, mégiscsak 90 K hideg van a felszínen... Az Europa, esetleg másik jégholdak, Enceladus, Ganymedes, stb bíztatóbbak a felszín alatti óceánok (lehetősége) miatt. A Titánon inkább csak az élet megjelenése előtti-körüli (bio)kémia tanulmányozható, mélyfagyasztva. De ne legyen igazam. ;)
@bioLarzen: én általában betelgúznak mondom-hallom. :)
@bioLarzen: én általában betelgúznak mondom-hallom. :)
gramercy 2011.02.07. 21:58:35
nem tudok nyilatkozni a tobbiekrol, de a Vosztok-to piszkosul erdekes lesz, ha sikerul kamerat juttatni
bioLarzen 2011.02.07. 22:02:22
@lacalaca: Kösz. az már majdnem Bendegúz :)
A Titán esetében pedig inkább a felszín alatti életben hisznek, mondván hiába van olyan búvalba***tt hideg a felszínen, a mélyben valszín van folyékony víz, és tán ott...
bio
A Titán esetében pedig inkább a felszín alatti életben hisznek, mondván hiába van olyan búvalba***tt hideg a felszínen, a mélyben valszín van folyékony víz, és tán ott...
bio
Beren 2011.02.08. 09:19:01
@bioLarzen:
Nem víz, metán. De az állítólag van ott a felszínen is.
A jégholdak valóban esélyesebbek az életre, mint a Titán. Azért írtam azt is a sorba, mert a NASA arzénes bejelentése után felröppent, hogy ez nagyobb reményt ad a Titánon lévő életnek is.
Nem víz, metán. De az állítólag van ott a felszínen is.
A jégholdak valóban esélyesebbek az életre, mint a Titán. Azért írtam azt is a sorba, mert a NASA arzénes bejelentése után felröppent, hogy ez nagyobb reményt ad a Titánon lévő életnek is.
Beren 2011.02.08. 12:19:34
@bioLarzen:
Én kérek elnézést az okostojáskodásért :o)
Én kérek elnézést az okostojáskodásért :o)
kino 2011.08.13. 01:14:15
szerintem az idegenek virtuális valóságban csapatják a saját counter-strikejukat, ezért nem látjuk őket.
nyilván több civilizáció is kifejlődött és - mivel találtak módot a fénysebességnél gyorsabb információtovábbításra - LAN-ban csatáznak a galaxis virtuális birtoklásáért... :)
nyilván több civilizáció is kifejlődött és - mivel találtak módot a fénysebességnél gyorsabb információtovábbításra - LAN-ban csatáznak a galaxis virtuális birtoklásáért... :)