Támogatandónak, de kevéssé jelentősnek tartjuk a magyar űripart
2010.11.08. 09:09
A PuliSpace megbízásából készített online felmérést az Ipsos Zrt. a 18-49 éves lakosság körében, kiderítendő, mennyire tartják támogatásra méltónak a magyar űripart illetve a diákok bevonásáta témába. Az eredmények alapján az általános hozzáállás pozitív, ugyanakkor legtöbben nemzetgazdasági szempontból nem tartják jelentősnek a szektort.
Így látta a Halley üstökös magját a szovjet VEGA-2 űrszonda 1986-ban. A kamerarendszer a KFKI-ban készült.
Az emberek bő egyharmada (36%) kiemelten fontosnak tartja, hogy Magyarország részt vegyen a világűrrel kapcsolatos kutatásokban, fejlesztésekben, és csak 20 % gondolja úgy, hogy célszerűbb lenne máshogy felhasználni a forrásainkat. Sajnos olybá tűnik, döntéshozóink és a pályázati források felett őrködők is ebbe a kisebbségbe tartoznak. Pedig Magyaroszágon már évtizedek óta jelen van az űripar és űrkutatás, komoly nemzetközi kapcsolatokkal és eredményekkel. Az ESA tagság egyre húzódó megvalósítása ugyanakkor kényszerpályán tartja a piaci szereplőket, amin csak némileg enyhítenek a szépen fejlődő indiai űriparral való kapcsolatok. Emiatt leginkább kutatási téren tudunk bekapcsolódni európai projektekbe, ott is főleg a "humán erőforrásokkal", vagyis az adatokon dolgozó kutatókkal.
CubeSatok egymás között: a California State Politechnic University (a program kitalálója) CP-4-es műholdját egy másik cubesat fotózta le közvetlenül a pályára állás és szeparáció után. Egy japán egyetem már a Vénuszhoz is megkísérelt eljuttatni egyet, de az elhallgatott.
Ennél is jobb a megítélése a diákok bevonásának: a válaszadók fele támogatna egy olyan kezdeményezést, mely hazai fiatalok bevonását tűzi ki célul az űrkutatásba. Gondolom nem kell mondani, hogy a PuliSpace csapat a Google Lunar X-Prize-ra való benevezéssel pontosan ezen munkálkodik, de nincs egyedül. Az elsősorban egyetemek számára létrehozott CubeSat program részeként a BME épül a MaSat-1. Még ezt megelőzően vettek részt magyar hallgatók az SSETI pogramban, mely több egyetemi csoport összefogásaként kívánt műholdakat építeni, és sikeresen pályára is állították az SSETI Express-t - igaz, ott el is hallgatott. Jelenleg az SSETI takaréklángon van, de az elkezdett projektek tovább futnak az ESA edukációs programjaként. (Aki jobban rálát a dologra, nyugodtan javítson ki!)
Árvizek vonultak le a Dunán és a Tiszán egyszerre 2006-ban, ahogy a TERRA műhold felvételén is látszik.
A harmadik kérdésre adott válaszok szerint 11 % tartja elképzelhetőnek, hogy a magyar űripar nemzetgazdasági szempontból jelentőssé válhat a jövőben, míg a válaszadók közel fele ezt kizárhatónak gondolja. Természetesen jelentős fejlődésre, bővülésre lenne szükség ennek megvalósuláshoz, és döntéshozóink az elmúlt években megint csak hátráltatták a dolgot az ESA-csatlakozás halogatásával. Emiatt ugyanis ipari, kereskedelmi vonalon nem tudnak a magyar cégek odaférni a zsírosbödönhöz, csak tudományos programokon keresztül. Persze megvan a keresztje az európai űrszektornak is a Galileo műholdas navigációs rendszer képében, ami iszonyú drága, de legalább alig halad előre a fejlesztése (a konkurenciáról nem is beszélve: az archetípus ugye az amerikai GPS, Oroszország már építi újra a szovjet eredetű GLONASS-t, Kína pedig a regionális Beidou rendszert akarja globalizálni). De ha a következő évtized(ek)ben sikerül(ne) megfelelő bázist létrehozni, egy-egy ilyen nagyobb programba bekerülve, vagy modern műholdplatformot vagy csak részegységeket piacra dobva valóban felkerülhet Magyarország gazdasági térképére az űripar.
Mindenesetre a PuliSpace Technologies távlati célja ezen a helyzeten is változtatni: a GLXP-n túl egy működőképes űrvállalkozás kiépítése, mely egy nemzetgazdaságilag is jelentős űrszektor egyik képviselője lehet. Az elmúlt évek árvizei, nagy viharjai és egyéb katasztrófái megmutatták, hogy bármikor szükség lehet az állam számára kedvező árú műholdas megfigyelő, felmérő illetve előrejelző rendszerekre.
Jelenleg azonban a Puli célja a GLXP-re való benevezés. Ehhez kérjük továbbra is a segítséget a Kis Lépés Klubon keresztül: akik támogatnák a csapatot illetve a fiatalok bevonását az űrkutatásba, már 1000 forinttal segíthetnek és klubtagok lehetnek! A klubtagok nevét pedig sikeres misszió esetén a Holdra is eljuttatjuk. Ismeretterjesztő tevékenységeink is beindultak, szépen gyűlnek a cikkek a honlapon: az Űr, a Hold és a magyarok sorozat legújabb darabja egy interjú Pavlics Ferenccel, a holdautó főkonstruktőrével, valamint a Time magazin '69-es, holdraszállással foglalkozó írásait is elkezdtük elfordítani és közzétenni. Emellett egy rajzpályázatot is elindítottunk 11-19 évesek számára. (Ha más téren még nem is, ebben máris az élmezőnyben vagyunk: a GLXP szabályzata ugyanis megköveteli a rendszeres ismeretterjesztő tevékenységet is a csapatoktól...)
Disclosure: A szerző a GLXP-aspiráns PuliSpace csapat EPO (Education/Public Outreach) egységének tagja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Joejszaka 2010.11.09. 17:43:56
Van/lesz pénze arra, hogy tapasztaltabb mérnököket is alkalmazzon, vagy pedig inkább az ingyenes hozzájárulásra épít?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.11.11. 11:15:22
Egyébként pénzügyi problémákkal a legtöbb (összes?) csapat küzd, leginkább a hordozórakéta tűnik nehezen legküzdhető akadálynak szinte mindenki számára. Úgyhogy voltak-vannak is már csapatközi tárgyalások, hogy egyesített erővel befizetnek mondjuk a startra, és a versenyfutás majd a Föld felett, úton a Holdra kezdődik.
Joejszaka 2010.11.17. 12:49:09
Pedig lehetne Ikarosz-farmotoros (Copyright Sz.Sz.P.: Kossuth Lajos űrhajó című novellája). :)))
Hát sok sikert. Ha rendbejövök anyagilag, majd adakozok én is.
Szívesen részt vennék a projectben, csak reálisan nézve, meló mellett nem tudom, hogy tudnák-e érdemben bármit is csinálni.