Hűha! Milyen "magasra" köpődik ki az a pára?

@_renton: olyan magasra, hogy egy része vissza sem hullik, hanem abból alakul ki az E gyűrű.

Fantasztikus felvétel...

jol latom, hogy a masodik kepen az egyik artifact a monolit, a masik pedig Dave Bowman urhajoja?

@sajnos_kacat:

Daissyyyy.......Daaaaaiiiiiiii.....sssssyyyyyy..... give me yooooour aaaaanswer dooooo....

A Szaturnusztól nézve milyennek látszik a Nap?

@sajnos_kacat: az egy bolygóval beljebb van... :)

egyébként fantasztikus képek!

@tomcsi71: a filmben igen, a könyvben nem. :)

@Nűnű: Kb. hetedakkorának, mint a Földről. Szóval elég kicsinek.

@Nűnű: KIcsinek, sárgának, de a miénk.

A képen egy bolygó fingás közben látható.

Ebből a képből a levonható legfontosabb tanulság az, hogy akárhány műszert pakolsz egy szondára, a kamera még mindig a legfontosabb. Sok felfedezés született így is, meg úgy is, de az ember szeme semmilyen számtengerből nem tud hatékonyabban adatokat kihalászni, mint egy fényképből.
Ennek tükrében különösen érdekes, hogy pl. az MRO-n a HiRISE a last in-first out műszer volt, azaz túlsúly esetén ezt vették volna le a szondáról először. Ehhez képest a Marson a vízjeget mégis a HiRISE fedezte fel véglegesen, ami viszont szerintem nemcsak az utóbbi évtized legfontosabb felfedezése a Naprendszerben, hanem a leginkább elfeledett is egyúttal. Én mikor megláttam az egyetlen, zseniális hírt, majd elejtettem a notebookot, mások észre sem vették.

A másik, legalább ilyen fontos tanulság, hogy szerintem a gejzíreket már az eredeti küldetés végeztével fedezték fel, azaz a türelem rózsát terem, egy szondát/holdat sem szabad a küldetés nominális végeztével leállítani.

Látszik, hogy nem vagyok hozzáértő, de mi az a nagy felfedezés, ami a fénykép alapján született?

@Pierr Kardán: hu.wikipedia.org/wiki/Enceladus

@Pierr Kardán: az, hogy egy ilyen aprócska, messzi holdtól mindenki azt várta, hogy kb. fagyott jéggolyó legyen, ami már annak is örül, ha gömbölyű, erre gejzíreket meg iszonyúan fiatal (csak néhány százezer éves!) felszínt találtunk a déli pólusánál. A gejzírek pedig a modellek alapján valószínűleg felszín alatti folyékony vízrétegből kapják az anyagot. Gyakorlatilag az Enceladus-on közel akkora esélye van életnek is akár, mint az Europán.

Tehár röviden, egy 500 km-es holdacskáról beszélünk, kint a Szaturnusznál, és élet lehetőségével dobálódzunk...
en.wikipedia.org/wiki/Enceladus_%28moon%29

Gyönyörű ez a kép

Az Enceladus akkorákat "köpköd", hogy abból még az Io-ra és az Europára is jut!

Mindenesetre én ez utóbbi légköre alá néznék be legszívesebben!

hátborzongató!

borz on hát

Melyik az a szonda amelyik a legmesszebb került a Földtől és még kapunk jeleket róla?

@mizie: A Voyager I.-II. jelenleg mindkettő a naprendszer peremvidékén van

Fantasztikus képek !!

Jönnek az Anunnakik!

@Sztávrosz_: és ezek hogy küldenek információt és az kb mennyi idő alatt érkezik meg?

@Tita nick: Ha neked egy ilyen csodáról és a világról csak ennyi jut eszedbe, csak gratulálni tudok pajtás!

@lacalaca: Ez tényleg fantasztikus. A távolságot emberi aggyal fel sem foghatjuk....

Egy fénykép alapján, hogy lehet megállapítani, hogy ez valóban vízpára? Más anyag nem lehet? Sajnos nincsennek előismereteim a témában. Nyilván van itt valami, amit tudnom kéne, de nem tudok. Pl. kiegészült ez a fénykép esetleg valamilyen felszíni elemzéssel vagy méréssel?

@mizie: A Voyager-1 van a legmesszebb, jelenleg kb. 114-szeres Földtávolságra a Naptól, vagy 0,002 fényévre, ami azért még mindig elhanyagolható a Proxima Centauri 4,2 fényévétől (és nem is arra tart). Ez, ha jól számolom, 16 fényóra távolság.

@Earthlink: Rég itt vannak... :)

@md2z34: egy fénykép alapján valóban nem lehet, de már tudtuk korábban is, hogy a felszínén vízjég van. Emellett vannak más műszerek is a Cassinin, UV/látható/IR spektrométerek, tömegspektrométer. Már konkrétan át is repült a csóvákon, 50 km-re a felszíntől, tehát ténylegesen megmérte az összetételét:
www.planetary.org/news/2008/0326_Cassini_Finds_Enceladus_Tastes_Like_a.html
víz mellett szerves molekulák is megtalálhatóak benne.

@KGyST: teljesen egyetértek, de nem fényképező műszerek nélkül félkarú óriások lennénk azért, mint azt a példa mutatja. ;)

@Flaggx: Az Enceladus a Szaturnusz holdja, tehát az általa kiköpött anyag biztosan nem jut el az Európára és az Ióra, melyek a Jupiter holdjai. Az Európának egyébként nincs légköre, nyilván a jégmező alatti esetleges folyékony óceánba szeretnél bekukkantani....

@md2z34: Színképelemzéssel, persze nem a fénykép alapján, hanem a kiköpött felhőről visszavert fény spektroszkópiai elemzésével. Ugyanezzel a módszerrel lehet megmondani bármely égitest látható részének anyagi összetételét.
Érdekesség, hogy így fedezték fel a Napban a héliumot (a nevét is Helios napistenről kapta), előtte a Földön még nem is volt ismert ez a elem.

Ez aztán a hidromasszázs medence.A Neckermannál már be is fizettem egy útra az Enceladusi Aquaworld-be.
:)

Fantasztikus. Le a kalappal a szonda tervezői előtt!

Mondjuk az, hogy víz van rajta, és az, hogy olyan elképesztően összetett szerves molekulák vannak rajta, mint a DNS, két erősen különböző állítás. Legföljebb annyit mondhatunk, hogy a csakugyan gyönyörű fotók alapján elkezdhetünk a nulláról egy vizsgálódást.

@Csomorkány: valóban: annyit állíthatunk, hogy érdemes lenne megnézni sokkal közelebbről, mint ahogy az Europát is. Csak épp senki se várta, hogy pont az apró Enceladus legyen ez a hely...

@Cuppanj a végére!: A Neckermannál már be is fizettem egy útra az Enceladusi Aquaworld-be.

hát akkor jóval gazdagabb lehetsz, mint Charles Simonyi!
:))

Megnéztem több fotót is. Ez szinte tökéletes gömb. Ezt mi teheti lehetővé? A pályája?

@gergel: A közel gömb alaknak semmi köze a pályához. Az bolygók és nagyobb holdak a keletkezési elmélete szerint kisebb anyagdarabokból álltak össze, s kezdeti olvadt állapotukban vették fel a gravitáció hatására a "gömb" alakot.

@Horizont: Ha neked egy egy mondatos hülye komment elég ahhoz, hogy valakiről véleményt alkoss, akkor gratulálok!

A *** ***** ***** ******* hogy én nem leetek egy ilyen közelében egy jobbféle telével :D

Hatalmas felvétel!

@KGyST: Meg egyáltalán, ki akarja, amikor ilyn sokáig tart, mire eljut odáig?

És az nem lehet hogy valamilyen hajtó müvet inditottak be rajta az ottlakók?? Figyelni kéne hogy a pályálya nem-e változik meg mert lehet el akarják hagyni vele a naprendszert!!

@végsőkig hiszterizált agyalágyult ámokfutó troll:
Nem,mert a zotrax és aljauix elmondták,ha nem is figyeltél,hogy még 40 hutyra maradnak.
Ezen kívül a strstre kutatók még alaposabban átnéznék a kropornatvork alsó régióit.
Legott istrász néz ki ha nem is jól,de leginkább.
Poszeidón kód alatt nem nyög jérce,ha ösmered.

Hipp-hopp eltelik még 100 év és tudni fogjuk, nem gejzírek azok , hanem mélytengeri bálnák.

"Ez az Enceladus hold amint épp felszáll. Akarom mondani, amint a gejzírek köpik ki a vízpárát"

kerdes: ha ilyen intenzivek a deli poluson a gejzirek, nem befolyasoljak lathato mertekben a hold palyajat? vagy ezt meg senki nem probalta meg kimerni/kiszamolni?

@lacalaca: Az egy nagyon nagy tudományos kérdés, hogy van-e élet a földön kívül. A sajtóban ezt úgy szokás tálalni, hogy "biztosan van, mert itt és itt találtak vizet".

Namost, a víz egy viszonylag egyszerű anyag, semmi meglepő nincs abban, ha a világegyetem akárhány pontján jelen van. Önmagában az, hogy valahol vizet találtak, semmiképpen nem minősíthető az évtized tudományos fölfedezésének úgy, ahogyan pl. Te teszed.

Ha valahol vizet találtak, az kiindulópontja lehet az évezred tudományos fölfedezésének, annak, ha valóban megtalálják a földön kívüli életet. De ami azt illeti, az is elgondolkodtató tudományos fölfedezés volna, ha a víz tökéletesen steril lenne.

@sajnos_kacat: én még nem hallottam róla, de szerintem nincs igazán mérhető effektus. Az anyag egy része eleve visszahullik a felszínre, és az anyagmennyiség sem túl nagy, néhány száz kg másodpercenként (a hold tömege ~10^20 kg).

Ugyanakkor az igen valószínű, hogy csak időnként aktív, ugyanis folyamatos kiáramlással a keletkezése óta a tömege 20%-át már elvesztette volna.

@Csomorkány: nem a víz jelenléte a nagy felfedezés, elvégre ezen holdak jelentős mennyiségben vízjégből állnak, ezt régóta tudjuk. A nagy felfedezés maguk a gejzírek, a kriovulkanizmus. Egy ilyen apró holdon, messze a Naptól, azt várnánk, amit a többi pl. a Mimas vagy a Dione is mutat: csupa-csupa kráter meg repedések,, hasedékvölgyek, ahogy egyre mélyebben fagyott meg a hold (fagyott víz ugye nagyobb térfogatú mint a folyékony!), és ennyi. Fagyott jég/kőgolyók.

Ehhez képest az Enceladus ott van az aktivitási toplistán, valahol, az Io, Titán, Tritonnal egy csoportban. Ehhez pedig egy csomó hőre van szükség, ami feltehetően a szaturnuszi árapály ad - de miért ilyen sokat az Enceladusnál, hogy időnként folyékony víz is generálódik, meg hatalmas gejzírek, a többinél meg miért nem? Mennyit aktív és mennyit nem? Ésatöbbi, ésatöbbi.

@lacalaca: OK, így már értem, ez tényleg érdekes.

@Csomorkány: Jó,de én már láttam ahipolegkirontolus hídjait megtörve.A prolegius napágy viharos holdjain volt a lagzim.
Nem kéne becsmérelni a folyékony homolya kicsapódásait,mert a zaj semmi a fény kitüremkedéseihez képest! Nincs mindig földi vallás a terkódhoz nyomva,nincs dideremegvés. Legalábbis kizárólagosan.

@Cuppanj a végére!: Hümm, ezen még gondolkodom.

@KGyST: majdnem igaz, csak nem HiRISE és nem MRO, hanem Mars Orbiter Camera és Mars Observer lesz az:
www.planetary.org/blog/article/00002308/
És az is átváltott "mission critical"-ba, azaz az ellentétes végletbe, mert a CCD bufferje lett volna a tároló a (meg nem épült) mars-ballonok adatainak, amiket a MO sugárzott volna a Földre.

@lacalaca:
Ott a pont, erre emlékeztem (rosszul).