A Masat-1 magaslégköri tesztje
2009.10.06. 19:53
Sikeres volt a MaSat-1, az első magyar műhold kísérleti példányának ballonos tesztje szeptember 22-én. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai jóvoltából egy meteorológiai szonda alá kötötték a 10x10x10 centiméteres kockát, amely a kb. másfél órás úton felfele végig sugározta a telemetria adatokat, valamint időnként fényképet is küldött a beépített kamera révén. A kocka ezután szinte sértetlenül élte túl a 32 km-nyi zuhanást, és földet érve is tovább sugározta jeleit.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő csapat 2007 szeptembere óta dolgozik Magyarország első (és hazai készítésű) műholdján. A műholdépítésnek elsősorban oktatási és tapasztalatszerzési célja van - a résztvevő hallgatóknak sejthetően nem lesz problémájuk az elhelyezkedéssel, és a lehetőség nem hal ki velük, mindig lehet újabb fejlesztéseket beletenni a következő műholdba a következő hallgatóknak. A fejlesztés egyúttal hazánk űripari kapacitását, tudásbázisát is növeli (NB az ESA-tagsághoz is a jelenleginél komolyabb űripar szükséges).
A műhold az ún. piko- vagy nanoműholdak kategóriájába tartozik, vagyis a megszokott kereskedelmi-kutatási célű holdakhoz képest parányi, ezáltal gyorsabban, kisebb technikai háttérrel és olcsóbban elkészíthető, valamint az indítási költség is jelentősen csökken. Még így is komoly kihívás azonban egy ilyen műhold készítése, különösen ott, ahol ilyen fejlesztés még nem volt (bár segítség lehet, hogy műholdak részegységei már készültek korábban az egyetemen és más kutatóhelyeken).
A kisméretű műholdak között is egy népszerű kategória az ún. CubeSat ("kockahold") szabvány, amit 1999-ben két kaliforniai egyetem talált ki az oktatási célú műholdépítés megkönnyítésére világszerte. Ennek alapegysége a tíz centiméteres élhosszúságú kocka, meghatározott alumínium kerettel. Léteznek két, illetve három kockányi egységek is. Ezekhez kifejlesztettek egy tároló és indító rekeszt, amiben három kicsi (vagy egy legnagyobb méretű) kockahold fér el, és egy rugós mechanizmus löki ki belőle a holdakat, amint a hordozórakéta elérte a megfelelő pályát. Az egységnyi hold maximum 1 kg tömegű lehet. A cubesat-építés népszerűségét mutatja, hogy több, mint száz ilyen készült/készül világszerte, nemcsak egyetemeken, de kutatóintézetekben, ipari cégeknél is (ld.pl. Boeing).
Irányított antennával követik a ballont, és figyelik a telemetriát - a szonda kb. -40 fokig hűlt le, és a légköri nyomás is töredékére esett vissza.
A MaSat-1 műhold építésében BSc, MSc és PhD hallgatók vesznek részt. Saját tervezésű és programozású a műhold teljes elektronikája, így a központi számítógép, a napelemek és az akkumulátor vezérlése, a belső szenzorok, a rádió és az antenna. A kockát kívülről napelemek borítják, 1-2 watt teljesítményt leadva (és ez elég a szonda és a rádió működéséhez!) A rádió a 70 cm-es amatőrsávon (437.345MHz) sugározza a telemetria adatokat (belső hőmérséklet, feszültség- és áramértékek, stb.), illetve a földi irányítástól parancsokat is képes venni. A rádióamatőr frekvencia révén a Föld bármely részén élő amatőrök venni tudják az adatokat (amikor épp fölöttük megy el a műhold), és a csoport honlapján közétett program segítségével dekódolni is tudják (valamint elküldhetik neten az űrkutató csoport szerverére), így megoldódik az állandó követés problémája. A Műegyetemen is készült egy követő állomás, kéttengelyes forgatható antennákkal, teljesítményerősítőkkel és a legújabb amatőrrádiókkal készültek (ezt a rendszert próbálták ki Charles Simonyi második űrrepülésekor).
Források:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.