Ne perelj, érvelj!
2009.08.03. 17:20
Először is szolgálati közlemények:
Kevesellve a budapesti napi átlaghőmérsékletet, leléptem nyaralni mediterrán vidékekre. Addig a blog pihen, ha visszajöttem befejezem a félkész posztot a Constellation-alternatívákról (DIRECT projektestül, KGyST-nek szeretettel). Valamint aug. 13-án ötperces előadást tartok a Buránról az SFPortal meetup-on, a Főnix Klubban, ha minden jól megy, erről lesz emlékeztető, ha visszajöttem.
Addig is egy kicsit súlyosabb téma az uborkaszezonra. Simon Singh tudományos író (a Nagy Bumm itt a polcomon) a Guardianban írt az alternatív gyógymódokról, például a csontkovácsokról. A velük szemben megfogalmazott kiritika miatt a Brit Kiropraktikai Társaság beperelte Singh-et rágalmazásért. De nem ám azért, mert Singh a cikkben a bizonyítékokat hiányolta a csontkovácsok "kezelései" mögül, vagy mert a gerincoszlop tekergetésének veszélyességéről írt? Nem. Egy mondat egyetlen szava elég volt, az alábbi, magyarra fordított cikkből ez hiányzik is. Hogy mi volt az az égbekiáltó állítás? Singh számonkérte a Társaságot, hogyan állhat ki és népszerűsíthet bizonyítatlan, hamis kezeléseket (bogus treatment). A per gyakorlatilag a bogus szó definícója körül zajlik, hogy az hibás, haszontalan (Singh), vagy pedig tisztességtelen, csaló (csontkovácsok) értelemben szerepelt a cikkben.
Alighanem egyértelmű, hogy ilyen jogi helyzetben gyakorlatilag lehetetlen kritikát megfogalmazni. A perben szó sincs arról, hogy kinek van igaza, segít-e a gerinc ropogtatása az asztmán vagy a más betegségeken, vagy sem. A hitelrontással kapcsolatos jogrend gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szabad véleménynyilvánítást, kritika megfogalmazásával. (Mi lenne, ha a Holdraszállásban-nem-hívők beperelnének minket egy-egy erősebb szóért?)
A Sense about Science szervezet kampányt indított Singh mellett. A Guardianben megjelent cikket újraközölték egy sor újságban és blogban, az inkriminált mondat kivételével. Az alábbiakban magyarra fordítva olvasható az írás, a szöveget a Szkeptikus Társaság blogjának egyik írója, Hraskó Gábor fordította le.
Csigolya-rigolya
Néhány alkalmazója szerint ez egy mindenható gyógymód, de a kutatások azt valószínűsítik, hogy a kiropraktikai kezelések eredményessége eléggé bizonytalan; ráadásul akár halálos következményei is lehetnek – állítja Simon Singh.
Valószínűleg meglepődik, ha megtudja, hogy a kiropraktika megalapítója, Daniel David Palmer szerint a betegségek 99 százalékát az elmozdult csigolyák okozzák. Palmer az 1860-as években kezdte kidolgozni elméletét, mely szerint a gerinc szinte minden kór kialakulásával kapcsolatban van, hiszen a gerincben futó idegek kötik össze az agyat a test többi részével. Ezért bármilyen elmozdulás a test távoli részében is problémát okozhat.
Palmer első kiropraktikai beavatkozásával állítólag meggyógyított egy férfit, aki tökéletesen süket volt már 17 éve. A második beavatkozása nem kevésbé volt különös: azt állította, hogy egy elmozdult csigolya helyretételével kikezelte egy páciensét a szívproblémájából.
Úgy gondolhatnánk, hogy a mai kiropraktőrök a különféle gerincproblémák kezelésére korlátozzák a módszerüket, de bizony vannak páran, akik elég különös elméleteket vallanak. A fundamentalisták azt állítják, hogy bármit tudnak kezelni, beleértve a gyermekek kólikáját, alvási és táplálkozási problémáit, visszatérő középfülgyulladását, asztmáját vagy folyamatos sírását – márpedig erre szemernyi bizonyíték sincs.
Azért állíthatom bizonyossággal, hogy ezek az állítások teljes képtelenségek, mert nemrég írtam egy könyvet az alternatív medicináról Edzard Ernsttel, a világ első alternatívmedicina-professzorával. Ő maga is tanult kiropraktikát, és használta is mint orvos. Ekkor kezdte érezni, hogy szükség lenne egy kritikus elemzésre. Más munkái mellett 70 olyan klinikai vizsgálat kapcsán nézett utána a bizonyítékoknak, amelyeket a kiropraktika gerincproblémáktól eltérő javallatairól folytattak le. Nem bukkant olyan eredményekre, amelyek igazolták volna a kiropraktika hatásosságát ilyen esetekben.
No de mi a helyzet a kiropraktikával a gerincproblémák kezelésével kapcsolatban? A gerincoszlop manipulálása javíthat néhány problémán, de az eredmények vegyesek. El kell mondanunk, hogy az ilyen problémák kezelésében a hagyományos módszerek – mint például a fizikoterápia – sem mutatnak egyértelmű eredményeket. Ennek ellenére még mindig a konvencionális módszerek a preferáltak, mert a kiropraktika komoly veszélyekkel jár.
2001-ben egy öt tanulmányt áttekintő értékelés azt fedte fel, hogy a kiropraktikai kezelést kapott páciensek durván fele észlel időszakos mellékhatásokat, mint pl. fájdalom, zsibbadtság, merevség és fejfájás. Ezek viszonylag kis hatások, de a gyakoriságuk nagyon magas, és ezt kell arányosan összevetni a kiropraktikai kezelés korlátozott előnyeivel.
Problematikusabb, hogy a kiropraktikai technikát fémjelző intenzív, apró mozdulatok sokkal nagyobb rizikót is jelentenek. A gyors, erős nyomás a csigolyailleszkedéseket a természetes határokon túl is elmozdítja. Ez a páciensek zöme esetében biztonságos módszer, de mások sérüléseket szenvedhetnek.
Még rosszabb, hogy a nyak manipulálása megsértheti a gerinchez közeli artériákat, amelyek az agy számára a vért szállítják. Az úgynevezett nyaki disszekció (az artéria falának sérülése) a vérutánpótlás zavarához és végül szélütéshez vezethet, halállal járhat. Mivel az artériafal sérülése és az agy vérellátásának elakadása között idő telhet el, ezért sok éven keresztül a kiropraktika és a szélütés közötti kapcsolat rejtve maradt. Az elmúlt időszakban azonban felismertek olyan eseteket, amelyek során bizonyosan a gerincmanipuláció volt az artériasérülés oka.
Laurie Mathiason húszéves kanadai pincérnő volt, aki 1997–1998 között 21 alkalommal járt kiropraktőrnél deréktáji fájdalmai miatt. Utolsó előtti kezelése során a nyakában jelentkező merevségre panaszkodott. Aznap este az étteremben elejtegette a tányérokat, ezért visszament a kiropraktőrhöz. Ahogy a kiropraktőr masszírozta a nyakát, Mathiason elsírta magát, szeme forogni, szája habzani kezdett, teste összerándult. Kórházba rohantak vele, ahol kómába esett és három nap múlva meghalt. A vizsgálat során a halottkém megállapította: „Maurie halálát az elhasadt artéria okozta, ami a kiropraktőr által végzett nyaki manipulációval hozható összefüggésbe.”
Ez az eset nem egyedi. Csupán Kanadában számos más nő halt meg, miután kiropraktikai kezelést kapott, és Edzard Ernst körülbelül 700 súlyos esetet azonosított az orvosi szakirodalomban. Ez komoly aggodalomra kell hogy okot adjon az egészségügyi dolgozók körében, főleg mivel a bejelentések hiánya miatt az esetek valós száma jóval magasabb lehet.
Ha a kiropraktika gyógyszer volna, és ilyen súlyos mellékhatásai lennének, miközben ennyire kevéssé volna igazolt a gyógyhatása, minden bizonnyal kivonnák a forgalomból.
Simon Singh Londonban élő tudományos író, Edzard Ernst szerzőtársa a Trükk, vagy kezelés? Az alternatív medicina próbája (Trick or Treatment? Alternative Medicine on Trial) könyvben. Ez a cikk annak a The Guardianban megjelent cikknek a módosított változata, amely miatt a Brit Kiropraktikai Társaság hitelrontás miatt beperelte Singhet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
