Egy műhold elveszett, három űrtávcső felkészül
2009.02.28. 08:00
A légkör széndioxid-tartalmát monitorozó OCO űrszonda startja nem járt sikerrel, az élet azonban nem áll meg, három eltérő célú űrteleszkóp indul útnak a következő két hónapan.
OCO (Orbiting Carbon Observatory)
A NASA 24-én, kedden felbocsájtott műholdjának feladata a légkör széndioxid-tartalmának monitorozása lett volna. Az OCO volt az első űreszköz, amit erre a célra szenteltek, egyben a Földet figyelő, kötelékben haladó A-train műhold-formáció hatodik tagjának szánták. A felszállás sikeres volt, a Taurus XL hordozórakéta orrkúpja azonban nem vált szét, ami meghiúsította a missziót. A borítás fogságában a műhold nem jutott eneriához és kommunikálni sem volt képes. A jelentős súlytöbblet miatt a harmadik fokozat ereje nem volt elég a pályára álláshoz, és visszazuhant az óceánba az antarktiszi partok előtt. A dolog nem jött túl jól a Taurusért felelős Orbital Sciences-nek, mivel nemrég írták alá a NASA-val a CTS szerződést. Mondjuk a Taurus statisztikája még mindig jobb, mint a konkurens SpaceX Falconjaié.
Kepler
Már a rakétára szerelve várja a március 5-ei startot a NASA Kepler űrtávcsöve. A műszer hasonló az európai CoRoT-hoz, illetve még inkább az elkaszált Eddington projekthez. Az űrtávcső exobolygókat fog keresni tranzit-módszerrel, azaz a csillagok előtt átvonuló bolygók okozta fényességcsökkenést fogja keresni. Egy ilyen programhoz pár egyszerű feltételt kell teljesíteni: minél több csillagot kell a látómezőbe zsúfolni, és azokat jó hosszú ideig monitorozni. A pozitív detektáláshoz ugyanis az kell, hogy a bolygó többszöri átvonulását is megfigyeljük, a Föld észleléséhez például 2-3 évre lenne szükség. A Kepler pont ezért 3,5 évig ugyanazt az égterületet fogja mérni. Az exobolygók keresése nagyon fontos feladat, de a megfigyelési módszer miatt asztrofizikai kutatásokra is alkamasak a mérések. A látómezőbe rengeteg változócsillag is beleesik, és egyelőre példa nélküli, hogy ilyen hosszú, megszakítás nélküli adatsort nyerjünk róluk.
Herschel, Planck
Az ESA nagy dobásra készül. Áprilisban egyszerre, egyetlen Ariane-5-ön fog indulni két nagy csillagászati műholdja. A Planck a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást fogja vallatni, míg a Herschel az eddigi legnagyobb méretű űrtávcső lesz, csak így simán. A dolog "szépséghibája", hogy távoli infravörös és szubmilliméteres hulláhosszakon fog vizsgálódni. Látható hullámhosszakon még jó darabig a Hubble lesz a király, mert az utód JWST is infravörösben fog detektálni. Na de elkanyarodtunk.
A Herschelt már bő 25 éve kitalálták, de csak mostanra vált kézzelfoghatóvá. Főktükre 3,5 m-es lesz, és három detektorral lesz felszerelve. Fő kutatási területe a galaxisok, illetve csillagok születésének megfigyelése, amire ezek a hullámhosszak a legalkalmasabbak.
A Planck a COBE és a WMAP (meg a '06-os Nobel-díj) által kitaposott úton halad. Az űrszonda érzékenyebb és jobb felbontású műszereket visz, mint a WMAP-é volt, és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezése közben olyan egzotikus dolgokat is keresni fog, mint a Szunyajev-Zeldovics vagy a Sachs-Wolfe effektus. Az előbbi a háttérsugárzás szóródása a galaxishalmazokat kitöltő forró, ritka gázon. Ezzel a módszerrel sokkal messzebbről is detektálhatjuk a halmazt, mintha magát a forró gáz röntgensugárzását keresnénk. A helyben kibocsájtott sugárzás intenzitása ugyanis gyorsan csökken a távolsággal, a háttérsugárzás intenzitását viszont ez nem befolyásolja, mert az minden halmazon túlról jön! Így az egészen távoli halmazokat is feltérképezhetjük. A Sachs-Wolfe segítségével pedig közvetett bizonyítékot kaphatunk a sötét energia létezéséről. (Vagy az már van? A kozmológiában vannak dolgok, amik kicsit túl magasröptűnek tűnnek néha nekem. Lásd még az éter és a sötét energia közti hasonlóságot: semmit nem érzékelünk belőle, csak épp ott kell lennie, hogy az elméletünk megegyezzen a valósággal.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Luppy 2009.02.28. 11:23:01
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.02.28. 13:53:15
@Luppy: oké, tehat egy közvetett bizonyiték már van. Persze hadd jegyezzem meg, hogy egy ELTE-s csillagász doktori ertekezésében pont azt fejtegette nemrég, hogy jó eséllyel statisztikai hiba van az SN Ia mérésekben, amire ezt alapozzák. Mások arról is irtak már cikket, hogy mennyire korrelál a Tejút hidrogénfelhőinek eloszlása a WMAP méréseivel.
Persze nem utasitom el azt, hogy létezik a sötét energia, csak a hype-ot érzem egy kicsit soknak körülötte.