Közeleg az amerikai elnökválasztás. Az október 4-ei Szputnyik évforduló jó alkalomnak bizonyult Hillary Clintonnak, hogy beszédet tartson tudományos programjáról, és kritizálja a Bush adminisztráció lépéseit. Hogy miért érdekes ez az űrkutatás szemszögéből? Az űrkutatás az a tudomány/ipar, ami a legjobban ki van szolgáltatva a politikai támogatásnak, és amit a politika a legjobban fel tud használni saját propagandájához. Az USA minden egyéb híresztelés ellenére még mindig a világ legfejletteb űrhatalma, és politikusainak szándékai fontosak számunkra.

Igen, még mindig Szputnyik

Amikor a Szputnyik fénypontja áthaladt az éjszakai égen az USA felett, emberek, fiatalok ezrei, tizezrei tapadtak a távcsöveik okulárjához. Sokan ekkor vettek életükben először csillagászati eszközöket. A műhold mélyebb nyomot hagyott az amerikaiakban, mint azt Hruscsov valaha is remélte. Valahogy kézzelfoghatóvá vált, hogy egy másik nemzet fejlettebb. 1958 szeptemberében Eisenhower elnök aláírta a National Defense Education Act-ot, ami az oktatás minden szintjén a természettudományos oktatás fejlesztését, tanulmányok segitését tűzte ki célul.

"I remember as though it were yesterday when my 5th grade teacher Mrs. Kraus came into our classroom and told us we had to study math and science because the President said so. I was convinced President Eisenhower had called up Mrs. Kraus and told her "you tell those children and particularly that Hillary, who doesn't really like math that much, that her country needs her."

A beinduló propagandagépezet a szputnyik-jelenség segitségével rengeteg diákot vonzott a tudományos pályára. Ekkor állították fel a National Science Foundation-t, aminek akkoriban egyetlen feladata a természettudományos pályára készülők támogatása volt. Megalakult a később az internetet feltaláló DARPA és a NASA.

IT = űrkutatás

Nem véletlen, hogy ezután a jenki gazdaság robbanásszerű fejlődésnek indult, megszületett a Szilícium-völgy, az űrverseny egyik legfontosabb "spinoff"-ja; az amerikai dominancia a természettudományok területén megkérdőjelezhetetlen volt. A versenyt végülis megnyerték. A népnek és a politikának ennyi elég is volt, gyakorlatilag már az Apollo program alatt megkezdődött a NASA visszafogása, a grandiózus projekt vége fele az amerikaiak is elvesztették érdeklődésüket a téma iránt. Valahogy monotonná, unalmassá vált a holdraszállás. Belevágtak a Space Shuttle programba, és elkezdődött Amerika tudományos hanyatlása. Nem volt ez nagyon szembetűnő jelenség eleinte, egy kicsivel több eredmény született külföldön, lehetett hallani már európai eredményekről. Aztán elkezdtek a kínaiak is megjelenni a színen, Bush elnök közben cenzúráztatta a tudományos jelentéseket, harmadára csökkentette az NSF pályázati pénzét. Megszűntek az átfogó, alapkutatást támogató hozzájárulások. Korábban a világ doktori fokozatainak 40%-a az USA-ban született. Ma ez már csak 20%, és pár éven belül 5% körüli arányra számítanak. Kínában nyolcszor több diák megy természettudósnak (ami azért is megdöbbentő, mert a népesség nagyon nagyon kis hányada jut el egyetemig egyáltalán, míg egy átlagos amerikai fiatal előtt ez a lehetőség megvan).

R&D

Az amerikai ipar sikeréhez fontos megérteni az alapkutatás és fejlesztés szétválasztását. Ez Második Világháború alatt kezdődött, amikor Vannevar Bush, Roosevelt elnök tudományos tanácsadója elkészítette "Science, The Endless Frontier" cimű munkáját. Ez a munka körvonalazta, hogyan lehetne az alapkutatást az egyetemekre bízni, az ebből származó tudományos elméleteket, felfedezéseket az ipar valósítaná meg, és dobná piacra. Ez hajtotta robbanásszerűen az IT ipart, és ennek a felosztásnak köszönhetően voltak képesek az egyetemek, kutatócsoportok finanszírozásába bevonni a magántőkét. Odaát ugyanis nagy hagyománya van annak, hogy egy-egy csoport, alapítvány, vagy cég támogat egy nagyobb kutatást, cserébe megkapják a fejleszett technológia megvalósításának jogát, nevüket feltűntetik a project nevében (pl. Sloan Digital Sky Survey). Nagyobb cégek maguk is fenntartották a maguk R&D részlegét, ki ne hallott volna a Bell Labs-ról, vagy a Xerox PARC-ról? Ez elmúlt. Hogy mennyire sikerült az oktatást szétrombolni, jól példázza az egyik szenátor kijelentése, amikor a NASA költségvetésének megemeléséért szállt síkra:

"Ms. MIKULSKI. ... "So 50 years after the birth of our great Apollo Program, we need to make sure we keep our commitment to exploration and discovery. I urge my colleagues to support this bipartisan amendment."

(a támogatást végülis megkapta a NASA)

Struccpolitikusok

A kutatások nagy része már nem kap támogatást, ugyanis az NSF költségvetését megnyírbálták. Olyan kutatások, amik nem kecsegtetnek biztos sikerrel (vagyis az igazán izgalmas, potenciálisan hatalmas felfedezéssel járók) nem kapnak támogatást. A Bush adminisztráció alatt aktívan cenzúrázták a tudományos jelentéseket. A globális felmelegedés, és kapcsolt területeiről nem vettek tudomást. Több jelentést is olvastam arról, hogy a NASA Földfigyelő hálózata mennyire öregszik, és nincs utánpótlás. A klimatológiai részleget leépítik, elfojtják, nincs pénz új műholdakra sem. Ennek a viselkedésnek kárát látja az amerikaiak reputációja (Kyoto-i egyezmény), ipara (pl. német napelemgyártó cégek a piacvezetők a területükön).

Mi lesz az űrkutatással?

Hillary tudományos programja - ha megválasztják - valószínűleg visszavágja majd az emberes űrrepüléseket. Kibővíti a tudományos küldetések költségvetését, és új technológiák kutatásába fektet be. Több folyó küldetésterv forog most kockán. Mi lesz az USA Nemzetközi Űrállomáshoz történő hozzájárulásával, Bush elnök Mars programjával? Az előbbit szerintem egyértelműen kisebb kudarcnak élik meg a politikusok, nehezen eladható pénznyelő. Hivatalos helyekről 2015-ös megszűntetési terveket hallani, vagyis befejezése után nem sokkal már meg is semmisítenék az emberiség által eddig épített legnagyobb űrállomást. Csak remélni tudom, hogy ez nem következik be egyhamar. A Holdraszállás, a Mars program egyik első lépése külpolitikai fejlemények miatt valószínűleg magas prioritású marad. Egyrészt az Orion programba elég pénzt öltek már, hogy ne lehessen csak úgy félbehagyni, másrészt az űrrepülőgépet 2010-ben kivonják a forgalomból, a NASA a tervek szerint 5 évre űrhajó nélkül marad. A Hold iránt hirtelen feltámadt érdeklődés Kína és Japán  (sőt India) részéről remélhetően elég inspiráció lesz a sok rakétatudósnak, hogy elkezdjenek dolgozni. Az első pofont 2020 előttre várják a szakértők, amikor Kína előbb landol mesterséges szondájával a Holdon, mint az USA (holott ez utóbbinak a technológiája megvan, csak az elhatározás hiányzik). Ha az elnökjelöltek komolyan gondolják Amerika megcsorbult tekintélyének visszaállítását, itt a lehetőség elkezdeni.

Források:

• Hillary Clindon beszéde
• Kina megelőzi az USA-t - Michael Griffin
• NASA invented the Sillicon Valley - NASA és a Szilicium-völgy kapcsolata
• A K+F átalakulása - The Economist

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.