A NASA szerint a Mars Exploration Rover csapatának talán eddigi legnagyobb próbatételét jelenti a június végén kitört porvihar, ami egy hét alatt a bolygó nagy részét befedte.

Június végén még úgy gondolták, nem lesz akkora a vihar, mint 2001-ben volt, sőt, az erősödő széllökések megtisztíthatják a MER-ek napelemeit, több energiához juttatva őket (erre már volt példa korábban). A múlt héten azonban rosszabbra fordult a helyzet. Július 18-ára az Opportunity energiatermelése 128 wattórára esett vissza az átlagos 700-ról, ami kevesebb, mint amennyit az addigi csökkentett üzemmódban fogyasztott. Ilyenkor leállítják a mérőműszereket és a motorokat is, csak a vezérlő elektronika és annak a fűtése, valamint a rádiókapcsolat üzemel. A legnagyobb sötétség idején a Nap megszokott sugárzásának csak 1%-a jut le a felszínre. Most először a MER-ek három és fél éve alatt a mindennapos kommunikációt is lekapcsolták, arra utasítva az Opportunityt, hogy három naponta küldjön üzenetet. A Spirit valamivel kedvezőbb helyzetben van, de őt is "alvás-üzemmódba" küldték.

A június 14-től július 19-ig készitett panorámaképek összenyomott változata mutatja a sötétedés mértékét.

Július 23-án, hétfőn az Opportunity közölte, hogy jól van, valamelyest javult a töltöttsége a megszorító intézkedések hatására. A következő tervezett üzenet csütörtökön lesz, bár az irányítók utasíthatják jelentkezésre kedden is. A Mars másik oldalán lévő Spirit jelezte, hogy derültebb lett az égbolt.

A marsjárók már átéltek néhány kisebb porvihart, a mostanihoz hasonló nagyságrendű viszont utoljára 2001-ben volt, amikor három hónapra beborította az egész bolygót. Érdekes módon azelőtt utoljára 1971-ben figyeltek meg ekkora vihart. Kisebb porviharok azonban minden marsi évben (kb. két földi év) előfordulnak. A kisebb gravitációban a nagyon finom szemcséjű por magasra feljuthat,

A marsi égbolt akár még hónapokig homályos lehet. A porviharok megfigyelésére a Mars Odyssey THEMIS nevű infravörös és optikai kameráját használják a NASA kutatói. A jelenség tanulmányozása hozzájárulhat a következő Marsszondák (Phoenix Mars Lander), valamint az emberes marsutazások tervezéséhez; utóbbinál a kutatók szerint komoly veszélyt is jelenthet. A marsi por 50-szer finomabb a földön találhatóknál. A marssétát tevő űrhajósokra rátapad a por, és általuk elektromosan feltöltődnek, veszélyeztetve a kifinomult műszereket, vagy akár a létfenntartó berendezéseket is. A marsbázisra bevitt por pedig légúti bajokat okozhat, kis méretük miatt mélyebbre jutnak a tüdőben, és összetételük hatása is káros lehet.