A vállalkozók felé nyit a NASA

Ha valaki most akarna befektetni egy amerikai cég részvényeibe, a Google mellett az űrrepüléssel foglalkozók figyelemre érdemesnek ígérkeznek az elkövetkezendõ tíz évre.

A Nemzetközi Űrállomás gyakorlatilag egy 100 milliárd dollár értékű különleges laboratórium. Különleges, ugyanis a Földön csak rövid (max 20-30 másodperc) ideig biztosítható súlytalanság itt adott. Ez a körülmény ígéretes lehetõségeket kínál anyagtudományi, biológiai, embertani kutatásokhoz. Az USA Kongresszusa régóta kért a NASA-tól egy dokumentumot, amiben az szervezet rögzíti, milyen módon nyújtana majd hozzáférést az amerikai modulokhoz a magánszférának, amit nemrég, nem ki késéssel be is fejeztek.

Maga a dokumentum nem tartalmaz semmi forradalmi megállapítást, ahogy erre a Times is a maga csipős stílusában rámutatott, mégis jól illusztrálja azt az irányt, amit a NASA mostanában kénytelen felvenni. A NASA elsődleges célja a kutatás, és nem az ipari alkalmazások implementálása. Csökkenteniük kell a meglévõ létesítmények (mint például a Nemzetközi Űrállomás) rájuk eső fenntartási költségét, hogy fedezni tudják a Bush elnök által kihírdetett új Hold- és Marsprogram költségeit, tudományos küldetéseket, valamint az Apolló 2.0, az Orion űrhajó fejlesztési és gyártási költségeit.

A magánszektor jelenléte nem számít újdonságnak az űrkutatásban, a NASA-nak nincsenek gyárai, termelési kapacitása, így ezügyben korábban is a cégekhez kellett fordulnia. Boeing, Lockheed-Martin, a Holdkompot építő (és mostanában holdraszálló versenyt szponzoráló) Northrop Grumman, Spacehab, hogy csak a legismertebbeket említsem az elmúlt évtizedekből. Eddig azonban a cégek pusztán beszállítóként vettek részt az ügynökség munkájában, most azonban a szállításba, a tényleges űrrepülésbe léphetnek be.

Magáncégek az űriparban

Az idáig sem volt titok, hogy a Shuttle flotta 2010-es tervezett nyugdíjazása után a NASA-nak szüksége lesz rendszeres ember- és rakományszállítási kapacitásra, hogy a Nemzetközi Űrállomást az űrrepülőgépek nélkül is használni tudják. Ennek a koncepciónak elindítása miatt a NASA meghírdette a Kereskedelmi Űrszállítási Szolgáltatások (Commercial Orbital Transport Services - COTS) pályázatot. A pályázaton két cég nyert komoly összegű (összesen félmilliárd dollárnyi) támogatást: a Rocketplane Kistler, K1 jelû kétlépcsős rakétájuk fejlesztésére, illetve az Elon Musk nevével fémjelzett Space Exploration Technologies (SpaceX), a Falcon rakétacsalád kifejlesztésére. A program sikeressége egyelőre nem kimondottan egyértelmű, a Rocketplane Kistler májusra már nem tudta tartani a vállalt határidõket, a SpaceX ugyan tesztindítást már végzett a Falcon 1-gyel, pályára azonban nem sikerült állni (a márciusi indítás során a második fokozat szétváláskor megsérült). Ez a tény nem riasztotta el a katonai fejlesztésekért felelõs DARPA-t, hogy kibérelje a következő indítás rakterét saját műholdjának.

További együttmûködések

Nemrégiben a NASA bejelentette, hogy további együttműködéseket írt alá három másik céggel. Ez az együttműködés bár nem anyagi jellegű, pusztán adatokat szolgáltatnak a fejlesztõ cégeknek, a cégek mégis úgy érzik, ez elengedhetetlen előfeltétele lesz egy következõ COTS szerû pályázatnak (már ha az első elég sikeresnek bizonyul, hogy a NASA folytatni akarja majd).

A három cég a COTS döntőjébe került hat cég közül került ki, egyikük a már régi motorosnak számító Spacehab, szűkszavú sajtótájékoztatójukban mindössze annyit árultak el, hogy többnyire már létező, kipróbált technológiára építenek, így csökkentve a kockázatokat. SpaceDev, a hármak másik tagja nem adott ki érdemi információt, a cég egykori alapítója, aki tavaly hagyta ott a céget, hogy saját céget alapítson Benson Space Company néven elárulta, hogy a SpaceDev ember és rakomány szállításon dolgozik.

Egyedül a Constellation Services International (CSI) árulta el min dolgoznak: már bevált eszközökből kívánnak egy szállító rendszert összeállítani. Orosz teherkonténereket juttatnának amerikai rakétákkal (például Atlas V-el) alacsony földkörüli pályára (Low Earth Orbit, LEO), ahonnét azokat az orosz Progressz automatikus teherűrhajó szedné fel, és vinné el a Nemzetközi Űrállomásra. Charles Miller, a CSI vezetője kiemelte a space.com-mal készített telefonos interjújában, hogy koncepciójuk 99%-ban már mûködő, kipróbált részekből áll. Maga a navigáció (dokkolás a konténerrel, annak az Állomásra szállítása) azonban nem lebecsülendő probléma, a DARPA-nak csak nemrégiben sikerült teljesen automatikusan (földi beavatkozás nélkül) végrehajtania a manővert az ASTRO-NextSat küldetéssel.

Európai részvétel

A szállítási feladatokból minden bizonnyal az Európai Űrügynökség is megpróbálja majd kivenni a részét, ez nagyban múlik azonban a vadonatúj automatikus teherűrhajón, az ATV-n (Automated Transfer Vehicle). Jules Vernérõl elnevezett első példánya sok halogatás után végül remélhetõleg idén indul útjára. Ha a jármű a 2010-ig hátralevő pár évben megbízható technolóviává növi ki magát, Európa végre aktívan részt vehet az Űrállomás fenntartásában, és talán több űrhajóst is delegálhat a fedélzetére.

Súlytalan próbálkozások

Az ISS kutatási kapacitásának kihasználásával szemben sok a szkeptikus hang, ugyanis mind a mai napig nem sikerült olyan kutatási tervvel előállni, ami indokolttá tenné a földkörüli laboratórium fenntartási költségét. A NASA főképp embertani vizsgálatokra szeretné használni, de ötlet híjján a cégek sem fognak tolongani a kutatási lehetőségekért.

Évekkel ezelõtt az ESA belekezdett a saját "ötletelő" kampányába, parabolarepüléseket szerveztek, hogy az átalakított Caravell, majd később Airbus A330 típusú gép fedélzetén kutatók próbálhassák ki elképzeléseiket. Diákoknak szóló program is indult, amin tavaly magyar diákok is résztvettek - fémhabkísérletük azonban technikai problémák miatt nem repült. A program különféle problémák miatt idén nem is indult el.

Nagy kár, hogy a COTS program nem alakul mindent átütő sikernek, de a NASA nem tűnik elkeseredettnek, már készül a második fázis tervezete, ahova további jelentkezõket várnak. Nagy lehetőség ez a magánszektornak, ha sikerül, akkor rohamléptekkel megindulhat a világűr magáncélú felhasználása, belakása. Végülis Cortezék is az arany miatt indultak útnak.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.