Döglött űrtávcsővel kutatni?!
2013.07.20. 17:43
"Nemlineáris asztroszeizmológia a Kepler űrtávcsővel". Az elejét is meg fogom magyarázni hamarosan, de tisztázzuk először a téma címének második felét. Elvégre a Kepler bekrepált, csak felmerül, hogy akkor mi dolgom van még vele. Mikor a leállást bejelentették, nagyjából ezt a kérdést egyébként Bill Borucki-nak, a program vezető kutatójának is feltették újságírók, és ő kellően fel is háborodott rajta. A mérések elvégzése és az adatok begyűjtése ugyanis nem a vége, inkább a közepe a tudományos munkának.
A Kepler tudományos konzorciumának egy hónapja, Sydney-ben megrendezett éves konferenciáján többen is utaltak rá, hogy a szomorúság és csalódottság mellé egyfajta megkönnyebülés is társul most. Eddig valahogy úgy dolgoztunk, mintha egy nyitott tűzcsappal próbáltunk volna szomjat oltani. Most azonban már nem zúdul a nyakunkba minden negyedévben százezernyi csillag újabb három hónapnyi adata: ami eddig összegyűlt, azzal kell valamit kezdeni.
Forrás: Jahi Chikwendiu, The Washington Post
Elcsépelt kijelentés, de a Kepler olyan mennyiségű és minőségű adatot produkált, amikre nem volt még korábban példa. A földfelszíni nagy felmérések fotometriai pontosságban, a korábbi űrtávcsövek, mint a MOST és a CoRoT pedig mennyiségben (a csillagok darabszámában és a megfigyelési időtartamban) maradnak el jelentősen a Keplertől. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása pedig nem feltétlenül egyszerű feladat. Az exobolygók sem maguktól potyognak ki: bár komoly felkészülés volt a kezdeti bolygókereső pipeline mögött, a néhány évvel ezelőtti ismereteinkre alapozva, így is számos finomítást és kiegészítést kellett eszközölni menet közben, például a többes rendszerekről szerzett tapasztalatok alapján, hogy a lehető legtöbb bolygójelöltet azonosíthassák. És még mindig csak az első két éven vannak túl, vagyis az adatok feléhez igazából még nem is nyúltak. Ha pedig megvannak a bolygójelöltek, még senki sem fog hátradőlni: jöhetnek a további vizsgálatok, bolygójelöltek karakterizálása, bolygórendszerek dinamikája, kialakulásának lehetőségei, hasonló típusú bolygók vagy anyacsillagok összehasonlító vizsgálata, kiegészítő mérések más módszerekkel, és így tovább.
Forrás: Kepler GO program
Ugyanez igaz a minket érdeklő változócsillagokra is. A Keplerhez köthető publikációk száma egyelőre emelkedik, vagy legalábbis az eddigi maximum körül hullámzik, és vélhetően még soká lesz, hogy komolyabban csökkenni kezd. Hatalmas aranybánya az a négy évnyi adat, ami eddig összegyűlt, és még sokáig lehet bányászni belőle. Valójában messze nem zárult le az adatgyűjtés sem: folyamatban van egy spektroszkópiai felmérés, mely már kb. 50 000 csillag színképét rögzítette a mintából, számos csillagot követnek tovább földi távcsövekkel, és persze ha elkészülnek az új generációs űrtávcsövek, mint a TESS és remélhetőleg a Plato, izgalmas lesz újra felkeresni a Kepler mezőt (legalábis a fényesebb csillagait), hogy lássuk, mi minden változott 5-10 év alatt.
Ha nem sikerül már tehát feléleszteni a Keplert, akkor is hosszú évekig ellát még feladatokkal. A sorsa egyébként épp ezekben a napokban dől el: csütörtökön kezdték el a lendkerekek éles tesztelését, és néhány héten belül derül ki, valamelyik feléleszthető-e. Ha újabb információkhoz jutok, természetesen megosztom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MTom 2013.07.21. 21:48:48
Azaz egy kivétel van: a SpaceX twitter-oldalát olvasgatom, abban naprakész vagyok :)
Üdv az újrakezdéshez...
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.07.21. 22:54:31
Az egyik ok, amiért a blog kezdett kifutni, hogy a csill.hu-n lettem társszerző.