Tele volt az internet a lett "meteorkráterrel", az index is megkajálta jól, pedig nem is volt valami szofisztikált mű. Úgyhogy összeszedtem pár tévhitet illetve hasznos infót meteorokról, meteoritokról, kráterekről, illetve a lett jómunkásember hibáiról.

A Föld naponta több tonna anyagot gyűjt össze, ahogy kering a Nap körül, jellemzően mikroszkopikus porszemek formájában. Egy nagyobbacska, homokszemnyi darabka, néhány 10 km/s-es sebességének köszönhetően már megfigyelhető fényjelenséget kelt, a következőképp. Az 50-100 Mach-os, puskagolyónál messze gyorsabb porszem erőteljesen összenyomja maga előtt a felsőlégkört alkotó ritka gázt, ami ettől komolyan felmelegszik. A meteoroid felülete ettől a hőtől megolvad, de mivel a jellemző kőzetanyag rossz hővezető, ezért a belseje nem igazán tud felmelegedni. Plusz a megolvadt réteg folyamatosan párolog, leszakad, tehát nem is képes fűteni. Tulajdonképpen ezt az eltávozó, világító anyagot látjuk hullócsillagként, meteorként, illetve a fényesebbek után maradó, halványodó nyomként, és nem magát az izzó felületet! 

 

PhD hallgató vs. meteorit. Mivel fekete, elkezdett beleolvadni a jégbe. Már a meteorit.

 

Kisebb meteoroidok teljesen elpárolognak, de nagyobbakból maradhat valami azután is, hogy lelassultak, és nem látunk már fényjelenséget tovább. Innen a leendő meteorit már szabadesésben zuhan tovább, olyan 2-300 km/h sebességgel. Ezalatt az olvadt fele újra lehűl, és hideg kődarabként esik a földre. Tehát, a közhiedelemmel és a filmekkek ellenétben nem tüzes, hanem akár kifejezetten jeges a földetéréskor egy kisebb meteorit, és nem is váj hatalmas krátert. Ezen az oldalon látható, mit találtak egy nappali fényességet okozó tűzgömb után Kanadában. Magát a tűzgömböt felvette egy rendőrautó kamerája, a videó a poszt alján látható.

 

De miről ismerni fel egy égből hullott követ? Van pár ismertetőjel, amivel legalábbis kizárhatunk egy csomó jelöltet. A meteoritok mindig tömörek, sosem porózusak, lukacsosak, üregesek, mert akkor széttörtek volna útközben. A megolvadt, majd újra megdermedt kőzetanyag jellegzetes, fekete kérget alkot rajtuk, ha ilyet nem látunk, az nem jó jel. Világos, fehéres, vöröses kövek sajnos nem esélyesek. Ha nagyjából egy irányban állt a kő, a kérgen jellegzetes áramlási mintázat is kialakul, mint a kabai meteoriton. Vastartalmúakban tiszta fém foltokat látni, kőmeteoritokban pedig kis gömböcskéket. Ha régebben hullott, akkor a fekete kéreg megbarnulhat, illetve vastartalmú meteoritok rozsdásodhatnak.

 

A méret növelésével aztán mind a meteor fényessége, mind a következmények komolyodnak. Méteres darabok, mint ami kedélyesen parázslott a gödör mélyén, már nappali fényességet keltő tűzgömbökként haladnak át a légkörön - ilyet nem észlelt senki. Ha forrón, ergo nagy sebességgel, akár szuperszonikusan becsapódó égitest nem olyan krátert hoz létre, mint amit ásóval-lapáttal ástak volna ki. Egyrészt nagy távolságra, sugárirányban kidobódna a kráterből az anyag, itt pedig szépen körbe volt pakolva a gödör peremén. Másrészt sekélyebb és akár elnyúltabb is lenne, mivel valószínűleg nem a zenitből érkezett volna, hanem laposabb szögben. Egy Kaposfüreden becsapódott, kétökölnyi vasmeteorit 1x1,5 m-es, elnyúlt krátert produkált, előírásszerűen kidobódott anyaggal. Sajnos erről nem nagyon tudtam felhajtani több információt. A tovább után pedig a videó a kanadai tűzgömbről.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr981477339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Astronomy Domine 2009.10.27. 18:54:52

he-he jót mulatunk az indexen, hogy beszopta...

Bonyhádnál hogy is volt? Mintha az MCSE-nek eléggé sunyítani kellett volna utána...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.27. 19:15:17

@Astronomy Domine: na ja, a bonyhádi esetnél mindenki kissé túlzott optimizmussal repült rá a témára, de az a kráter jóval közelebb volt egy valódi becsapódásos kráterhez, pl. nem volt teátrálisan lángoló maradvány benne. Aztán a robbantás is sokkal közelebb van dinamikailag a becsapódáshoz, mint a lapátolás. Szóval az még hihetőbb is volt...

(Ja és továbbra is politikamentesen kívánom tartani a blogot, de nem az MCSE és Bérczi Szaniszlóék kapták a legnagyobb pofont a bonyhádi robbantás ügyén, ugye... :D )

fiokosszekreny 2009.10.27. 19:30:39

Emlékszem, mikor a kanadai eset volt, próbáltam magyar hírportálokon megnézni, hogy mi is történt, de sehol nem írtak róla, legalábbis én csak angolul találtam róla híreket. Úgy látszik, csak arról szeretnek írni, ami nem is történt meg.

Nephes · http://deception.blog.hu 2009.10.27. 20:40:34

Húúúú, most olvasom először ezt a blogot, de nagyon tudsz! ;-)
Kár hogy érettségi előtt nem néztem, akkor biztos király csillagászos tételt gyártok!
Gratula!

öntelt radírpók 2009.10.27. 20:57:58

PhD hallgatóval az első képről szakmai konzultációt vállalok

Astronomy Domine 2009.10.27. 21:27:41

@lacalaca:
Szaniszlót nem bántjuk, jó gyerek ő azért :o)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.27. 21:32:48

@Astronomy Domine: tudom én, tartott nekünk előadást egyetemen. Meg láttuk a kőzetmintáit is, holdkőzetestül. :)

Today05 2009.11.11. 01:57:07

csak egy kérdés, ha a meteorit lehűl mire földetér, akkor a videon látható miért világít még a felhőréteg átlépése után is? úgy gondolom, hogy a felhők nagyon közel vannak már a földhöz, addigr már ki kellett volna hűlnie.

Vaandor 2009.11.11. 08:25:13

@Today05: "A méret növelésével aztán mind a meteor fényessége, mind a következmények komolyodnak."

Az a meteorit akkora volt, hogy nem lassult (és hűlt) le, mire elérte a légkör alsóbb részeit.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.11. 20:21:22

@Today05: a perspektíva csap be, az a tűzgömb nem a felhőkön át haladt, hanem mögöttük, jóval messzebb és magasabban.

Today05 2009.11.12. 01:26:19

@lacalaca: @Vaandor: Nem kötekedni akarok, csak értetlenkedek, mer hülyevagyok:) amikor az előző commentem írtam már félig aludtam, így utólag elolvasva kb a fele van benne annak amit akartam kérdezni:D

gondolom akkor valami irdatlan nagy dolog kell, ami krátert csinál, mert ahogy olvasgattam, az edmontoni meteorról több Kg -os darabok is lejutottak a földre. a fény ezért még akár hihető is lenne, viszont a krátereket hiányoltam, emiatt vakartam a fejem

"a forrón, ergo nagy sebességgel, akár szuperszonikusan becsapódó égitest nem olyan krátert hoz létre, mint amit ásóval-lapáttal ástak volna ki. Egyrészt nagy távolságra, sugárirányban kidobódna a kráterből az anyag"

viszont a képeken sehol egy kráter, vagy akármi. viszont írtátok hogy . "Egy Kaposfüreden becsapódott, kétökölnyi vasmeteorit 1x1,5 m-es, elnyúlt krátert produkált" ez pedig csak fokozta az értetlenkedésem:)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.12. 12:07:40

@Today05: semmi gond, kérdezni szabad, sőt.

Igen, a kaposfüredi esettel kapcsolatban nekem is vannak kérdéseim. :) Az elméletem szerint az edmontoni meteor energiáját felemésztette a darabolódás, vagyis szétrobbant apró-pici darabokra, amiket a légkör már lelassított szabadesésre. A vasmeteoritok sokkal kevésbé darabolódnak, így a kaposfüredi talán jobban vagy teljesen egyben maradt, nem tudott annyira lefékeződni, és nagyobb sebességgel, de nem feltétlenül szuperszonikusan csapódott be.
süti beállítások módosítása