Cserkész zsebkönyv: ismerd fel a meteoritot!
2009.10.26. 21:04
Tele volt az internet a lett "meteorkráterrel", az index is megkajálta jól, pedig nem is volt valami szofisztikált mű. Úgyhogy összeszedtem pár tévhitet illetve hasznos infót meteorokról, meteoritokról, kráterekről, illetve a lett jómunkásember hibáiról.
A Föld naponta több tonna anyagot gyűjt össze, ahogy kering a Nap körül, jellemzően mikroszkopikus porszemek formájában. Egy nagyobbacska, homokszemnyi darabka, néhány 10 km/s-es sebességének köszönhetően már megfigyelhető fényjelenséget kelt, a következőképp. Az 50-100 Mach-os, puskagolyónál messze gyorsabb porszem erőteljesen összenyomja maga előtt a felsőlégkört alkotó ritka gázt, ami ettől komolyan felmelegszik. A meteoroid felülete ettől a hőtől megolvad, de mivel a jellemző kőzetanyag rossz hővezető, ezért a belseje nem igazán tud felmelegedni. Plusz a megolvadt réteg folyamatosan párolog, leszakad, tehát nem is képes fűteni. Tulajdonképpen ezt az eltávozó, világító anyagot látjuk hullócsillagként, meteorként, illetve a fényesebbek után maradó, halványodó nyomként, és nem magát az izzó felületet!
PhD hallgató vs. meteorit. Mivel fekete, elkezdett beleolvadni a jégbe. Már a meteorit.
Kisebb meteoroidok teljesen elpárolognak, de nagyobbakból maradhat valami azután is, hogy lelassultak, és nem látunk már fényjelenséget tovább. Innen a leendő meteorit már szabadesésben zuhan tovább, olyan 2-300 km/h sebességgel. Ezalatt az olvadt fele újra lehűl, és hideg kődarabként esik a földre. Tehát, a közhiedelemmel és a filmekkek ellenétben nem tüzes, hanem akár kifejezetten jeges a földetéréskor egy kisebb meteorit, és nem is váj hatalmas krátert. Ezen az oldalon látható, mit találtak egy nappali fényességet okozó tűzgömb után Kanadában. Magát a tűzgömböt felvette egy rendőrautó kamerája, a videó a poszt alján látható.
De miről ismerni fel egy égből hullott követ? Van pár ismertetőjel, amivel legalábbis kizárhatunk egy csomó jelöltet. A meteoritok mindig tömörek, sosem porózusak, lukacsosak, üregesek, mert akkor széttörtek volna útközben. A megolvadt, majd újra megdermedt kőzetanyag jellegzetes, fekete kérget alkot rajtuk, ha ilyet nem látunk, az nem jó jel. Világos, fehéres, vöröses kövek sajnos nem esélyesek. Ha nagyjából egy irányban állt a kő, a kérgen jellegzetes áramlási mintázat is kialakul, mint a kabai meteoriton. Vastartalmúakban tiszta fém foltokat látni, kőmeteoritokban pedig kis gömböcskéket. Ha régebben hullott, akkor a fekete kéreg megbarnulhat, illetve vastartalmú meteoritok rozsdásodhatnak.
A méret növelésével aztán mind a meteor fényessége, mind a következmények komolyodnak. Méteres darabok, mint ami kedélyesen parázslott a gödör mélyén, már nappali fényességet keltő tűzgömbökként haladnak át a légkörön - ilyet nem észlelt senki. Ha forrón, ergo nagy sebességgel, akár szuperszonikusan becsapódó égitest nem olyan krátert hoz létre, mint amit ásóval-lapáttal ástak volna ki. Egyrészt nagy távolságra, sugárirányban kidobódna a kráterből az anyag, itt pedig szépen körbe volt pakolva a gödör peremén. Másrészt sekélyebb és akár elnyúltabb is lenne, mivel valószínűleg nem a zenitből érkezett volna, hanem laposabb szögben. Egy Kaposfüreden becsapódott, kétökölnyi vasmeteorit 1x1,5 m-es, elnyúlt krátert produkált, előírásszerűen kidobódott anyaggal. Sajnos erről nem nagyon tudtam felhajtani több információt. A tovább után pedig a videó a kanadai tűzgömbről.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Astronomy Domine 2009.10.27. 18:54:52
Bonyhádnál hogy is volt? Mintha az MCSE-nek eléggé sunyítani kellett volna utána...
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.27. 19:15:17
(Ja és továbbra is politikamentesen kívánom tartani a blogot, de nem az MCSE és Bérczi Szaniszlóék kapták a legnagyobb pofont a bonyhádi robbantás ügyén, ugye... :D )
fiokosszekreny 2009.10.27. 19:30:39
Nephes · http://deception.blog.hu 2009.10.27. 20:40:34
Kár hogy érettségi előtt nem néztem, akkor biztos király csillagászos tételt gyártok!
Gratula!
öntelt radírpók 2009.10.27. 20:57:58
Astronomy Domine 2009.10.27. 21:27:41
Szaniszlót nem bántjuk, jó gyerek ő azért :o)
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.27. 21:32:48
Today05 2009.11.11. 01:57:07
Vaandor 2009.11.11. 08:25:13
Az a meteorit akkora volt, hogy nem lassult (és hűlt) le, mire elérte a légkör alsóbb részeit.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.11. 20:21:22
Today05 2009.11.12. 01:26:19
gondolom akkor valami irdatlan nagy dolog kell, ami krátert csinál, mert ahogy olvasgattam, az edmontoni meteorról több Kg -os darabok is lejutottak a földre. a fény ezért még akár hihető is lenne, viszont a krátereket hiányoltam, emiatt vakartam a fejem
"a forrón, ergo nagy sebességgel, akár szuperszonikusan becsapódó égitest nem olyan krátert hoz létre, mint amit ásóval-lapáttal ástak volna ki. Egyrészt nagy távolságra, sugárirányban kidobódna a kráterből az anyag"
viszont a képeken sehol egy kráter, vagy akármi. viszont írtátok hogy . "Egy Kaposfüreden becsapódott, kétökölnyi vasmeteorit 1x1,5 m-es, elnyúlt krátert produkált" ez pedig csak fokozta az értetlenkedésem:)
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.12. 12:07:40
Igen, a kaposfüredi esettel kapcsolatban nekem is vannak kérdéseim. :) Az elméletem szerint az edmontoni meteor energiáját felemésztette a darabolódás, vagyis szétrobbant apró-pici darabokra, amiket a légkör már lelassított szabadesésre. A vasmeteoritok sokkal kevésbé darabolódnak, így a kaposfüredi talán jobban vagy teljesen egyben maradt, nem tudott annyira lefékeződni, és nagyobb sebességgel, de nem feltétlenül szuperszonikusan csapódott be.