Alakul az ESA közeljövője

2012.11.23. 10:31

Nápolyban gyűltek össze az ESA tagállamok űrkutatáshoz kapcsolható miniszterei, hogy döntsenek a költségvetésről, illetve néhány kardinális, az űrügynökség elkövetkező éveit meghatározó kérdésről. A legfontosabb pontok: leszáll-e Európa a Holdra, milyen rakétát épít, megy-e a Marsra és beszáll-e az Orion űrhajóba. A döntések pedig... <dobpergés>:

Nem megyünk a Holdra

Nem meglepő módon az egyes nagy programok meglehetősen egyértelműen köthetőek egyes nemzetekhez. A Lunar Lander koncepció a német DLR (Deutschen Zentrums für Luft- und Raumfahrt) gyermeke volt, de nekik egyedül nem volt elég pénzük rá. A további munkához javasolt 100 millió eurót viszont nem kapott támogatást, mivel a franciák az Ariane rakéta fejlesztésére, az olaszok pedig az ExoMars misszióra kívánják költeni a pénzüket, a spanyolok pedig, bár a németek fő partnerei lennének, de le vannak égve anyagilag. Emellett a földmegfigyelő programok is nagyobb prioritást kaptak. Így a Lunar Lander ESA-szinten gyakorlatilag halott, bár a németek esküdöznek, hogy tovább dolgoznak rajta, és tovább keresnek partnereket, egyedi országok vagy űrügynökségek képében.

 

lunar_lander.jpg

Akit érdeklik a Lunar Lander részletei (precíziós landolás a Hold déli pólusán, mintavétel, etc.), utánaolvashat a pulispace.com-on, ahol hosszabban írtam már a tervezetről.

 

Marad az Ariane-5 - egyelőre

Az elmaradhatatlan francia-német összetűzés a legnagyobb európai hordozórakéta körül alakult ki. Az Ariane-5 nem egy rossz rakéta, távolról sem: teherbírásban a legnagyobbak között van, egyenértékű az orosz Protonnal és a japán H-IIB-vel és alig marad el az amerikai Delta-IV Heavy-tól, és az utóbbi 52 startja hibátlan volt. Csakhogy nem olcsó, hanem inkább drága: egy start több, mint 100 millió dollárba kerül, ami jóval drágább, mint például a SpaceX árai. A jövőre érkező, frissített Falcon-9 nem sokkal kisebb kapacitást biztosít 50-60 millióért, a több, mint kétszeres teherbírású Falcon Heavy-t pedig várhatóan 120 millió táján fogják árulni. Elon Musk nem is finomkodott, mikor kijelentette, hogy az Ariane-5-nek nincs esélye ellenük.

 

ariane-5me-6.jpg

Ariane-5ME és Ariane-6 (mintha lenne bármi konkrét arról, hogy az hogy fog végül kinézni...)

 

A franciák nem is vacakolnának sokat vele, egyből belevágnának az egyszerűbbnek és olcsóbbnak elképzelt Ariane-6 fejlesztésébe. A németek viszont óvatosabbak lennének: először Ariane-5 Midlife Evolution néven egy ráncfelvarrást ejtenének meg, és csak utána vágnának bele komolyan a következő generáció fejlesztésébe. Bár az ülés előtt kevés esély látszott a megállapodásra, végül a németek keresztülvitték az akaratukat, és az Ariane-5 marad közöttünk. Viszont a fejlesztések, mint a második fokozat új, újraindítható, Vinci névre hallgató hajtóműve, már úgy készülnek, hogy egyből továbbvihetőek legyenek az Ariane-6-ba.

 

Megyünk a Marsra!

Egy évvel azután, hogy a NASA kifarolt az ExoMars misszióból (meg az Europa-Jupiter System Mission-ból, meg a LISA-ból, meg az IXO-ból, a három tervezett európai zászlóshajóból, köszike), végre körvonalazódik az újratervezett európai marsraszállás. Az amerikaiak mentek, az oroszok jöttek, és a végén még az amerikaiak is visszakuncsorogták magukat. Az ExoMarsot is bemutattam már: 2016-ban egy orbitert küldünk majd, a Trace Gas Orbitert, ami majd jól kimutatja a metánt, ha már a Curiosity-nek nem sikerült. Vagy ez sem. Mindenesetre ez a része a küldetésnek, amin elsősorban az olaszok (ASI, az olasz űrűgynökség, illetve a Thales Alenia Space) dolgoznak, a jelek szerint sínen van.

 

exomars_rover.jpg

Két métert fog tudni lefúrni, remélhetőleg egyenesen a permafrosztba. Vagy baktérium-telepekbe. Vagy feltör az olaj, mint a Dallasban.

 

A 2018-as ExoMars roverre még mindig nincs a teljes fedezet biztosítva. Itt jön be igazán a nemzetközi együttműködés: az angol Astrium dolgozik a roveren, illetve a fúró berendezésen, az oroszok adják majd a leszállóegységet, és NASA-ESA közös munka lesz maga a leszállás megtervezése és kivitelezése, illetve a másik fő egysége a rovernek, a MOMA (Mars Organic Material Analyzer) laboratórium, ami kifejezetten szerves molekulákat fog keresni az anyagmintákban. Emellett oroszok biztosítják majd a két Proton hordozórakétát mindkét küldetéshez.

 

Beszállunk az Orion űrhajóba

Talán a legváratlanabb döntés a NASA Orion űrhajójába való beszállás volt. Sokáig úgy tűnt, hogy szimplán nem fognak a miniszterek támogatást szavazni az ötletnek, hogy az ATV űrhajóból kifejlesztett kiszolgáló modult adjon az ESA az amerikai, nemzeti űrhajóhoz, mert jobb helyet is el tudnak képzelni annak az összegnek. Tekintve, hogy hány zászlóshajó programban hagyták ott az amerikaiak az ESA-t a pénzszűkére hivatkozva, ez abszolút nem lett volna meglepő döntés.

 

atv_mpcv.jpg

 

Csakhogy az ESA-nak vannak más kötelezettségei is a NASA felé: például az ISS működtetéséhez is hozzá kell járulnia. Ezt az elmúlt években lényegében barterrel, az ATV űrhajókkal fedezte (áruszállítás, pályamódosítás, etc.), de tavasszal úgy döntöttek, hogy 2015-ben, az ötödik űrhajóval befejezik az ATV-programot. De mivel közben az ISS-t meghosszabbították 2017-től 2020-ig,  maradt néhány kifizetetlen év, ami okozott némi fejtörést. Volt ugyan a NASA és az ESA között egy előzetes megállapodás, hogy a számlát az Orion kiszolgáló egységének kifejlesztésével egyenlítjük ki, de a pénz (320 millió euró a következő két évben) nem volt meg teljesen. A megmentők az angolok lettek, akik, meglepetésre, 80 millió eurónak megfelelő fonttal emelték az ország űrkutatásra szánt keretét. Szintén meglepetésre, bár az ISS-től eddig távol tartották magukat, most ebből az összegből 20 milliót felajánlottak az ISS-re, vagyis a gyakorlatban az Orion űrhajóra.

A miértek meglehetősen egyszerűek: Európa emberes űrrepülése a jelek szerint még hosszú ideig más nemzetektől fog függeni, így muszáj betársulniuk, ha például ott akarnak lenni, mikor az első űrhajó elindul (újra) a Holdhoz, vagy (először) a Holdon túlra. Az első, kiszolgáló modullal is felszerelt Orion 2017-ben startol majd, a tervek szerint.

 

(Mi is?)

A miniszteri megbeszélés előtt felhúzták a huszadik ESA tagállam, Lengyelország zászlaját is. Nagy kérdés, hogy mi mikor juthatunk el erre a pontra. Az itthoni űriparban, űrkutatásban érdekeltek nagyon nyomatják (ismét) a csatlakozás fontosságát, mert a környező országokkal szemben (még!) mindig nekünk vannak a legkiterjedtebb tapasztalataink és szaktudásunk e téren, mégis mi vagyunk lemaradva a csatlakozási tárgyalásokkal. Készült munkaanyag, ott volt Magyarország is megfigyelőként Nápolyban, de jövőre lejár a második PECS szerződésünk is, és lépni kell. (Az elsőt is csak előszobának szántuk a belépéshez, amit anno majdnem sikerült is megtenni - de végül nem történt meg.) Az Űripari Klaszter honlapja szerint (okt. 4-i hír) zajlanak/zajlottak tárcaközi egyeztetések, és várható kormánydöntés is a napokban, de a kimenetelre tippelni sem szeretnék, csak annyit mondok, hogy furcsábbnál furcsább kormánydöntések idejét éljük, szóval bármi lehet. Ha megkezdenénk végre a tárgyalást a belépési folyamatról, még onnan is ki tudja, milyen hosszú út vezethet a tényleges ratifikálásig...

------------------------------

PS:
Esetleges index címlap alert: a melyik politikus/párt/kormány hibája micsoda kommentek bepötyögésének ingerével tessék a polblogokhoz átfáradni.

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr394920641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rathelor 2012.11.23. 18:58:56

Hú, amikor azt olvastam, hogy az oroszok adják majd a leszállóegységet egy pillanatra megállt bennem az ütő :) De így is lehet, hogy jobb lenne, ha a részvételük kimerülne abban a két Protonban..

Mutant Szpész 2012.11.24. 01:57:15

"A kormánydöntést az ESA november 25-26-i ülésén tervezik bejelenteni."

Na akkor vasárnap, vagy hétfőn okosabbak leszünk. Mindenesetre az Űripari Klaszter honlapjáról az is kiderül, hogy a tagok dolgozói létszáma 24%-kal (565 főre), az éves össz. árbevételük 5,8 milliárdról, 7,5 milliárdra nőtt (27%) 2011-ben. Ebből közvetlen űripari bevétel 1,2 mrd!

Trace Gas Orbiter - ezen most felsírtam. EU-s állampolgárok adóját arra költik, hogy kifejlesszenek és a Marsra juttassanak egy olyan eszközt, amelynek a munkáját addigra nagyrészt az USA elvégzi a Curiosity-vel. Miért oly nagy szó, ha 2 méterrel a föld alatt talál metánt?

Én lennék a legboldogabb, ha ezek után hajlandó lenne kormány bácsi azt a pár millió - szinte azonnal visszapályázható - eurót becsengetni...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.11.24. 15:37:30

@Mutant Szpész: tessék olvasni a linkelt posztot is. A TGO egy keringőegység lesz:
cydonia.blog.hu/2012/04/21/alakul_az_europai-orosz_exomars_projekt

"A keringőegység fő tudományos feladata a nevének megfelelően a légkörben nyomokban jelen lévő gázok, elsősorban a metán meg egy csomó más (formaldehid, metanol, vízgőz, stb.) gyakoriságát, eloszlását és annak változásait fogja feltérképezni." (Igen, az kicsit értelmetlen lett nyelvtanilag, de a lényeg kiderül.)

"A tudományos munka mellett a másik fontos feladata az adatkapcsolat biztosítása lesz a felszínen dolgozó landerek, roverek és a Föld között, a tervek szerint 2022-ig."

Két évvel később jön a rover. Két méterre le tud majd fúrni, az MSL meg csak pár centire (és hirtelen nem is tudom, hogy amit kifúrt, azt tudja-e közvetlenül analizálni, vagy csak amit kanállal szed fel.) Az MSL-el szemben, aminél csak a mismásolás megy, hogy víz nyomait keresi, meg a geológia, meg esetleg szerves vegyületek is, az ExoMars rover deklaráltan életre utaló jeleket (nem csak metánt) fog keresni, le egészen két méter mélységig a permafrosztban is.

ati27 2012.11.24. 21:21:08

Azért én egy icipicit szkeptikus vagyok a "nagy" FALCON-okkal kapcsolatban.. MErt azért addig sok víz lefolyik a dunán, mire megbízhatóan startolnak... Addig az ariane dolognak van pár éve... Én azért emlékszem milyen döcögősen is indult ez az egész FALCON buli... Persze örülök az utóbbi sikereiknek, de azért volt bibi az utolsó startnál is...

Mutant Szpész 2012.11.24. 22:50:37

@lacalaca: Jogos, köszi. Összekevertem a Holdat a hóddal :D

Ellenben még mindig nem tudom, hogy mi értelme van azért a Marsra küldeni egy csilliárd eurós rovert, hogy az élet nyomait kutassa. Ha talál valamit azzal mit kezdünk? Kb. 50 év múlva tömegesen oda tudunk majd juttatni terraformáló telepeseket?

Valakinek, valami bennfentes infója a holnap és hétfőn aktuális Magyarország coming outról az ESA meetingen???

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.11.26. 13:17:47

@ati27: azért a Falcon-9 sokkal jobban indult, mint a Falcon-1, eddig gyakorlatilag nem hibázott (az Orbcomm műhold elvesztése a NASA ISS-el kapcsolatos, nagyon szigorú szabályozása miatt történt). A Falcon Heavy várhatóan 2013 második felében elstartol, szóval egyelőre jól állnak.

@Mutant Szpész: azért a marsi élet felfedezése, akár csak múltbéli is, elég nagy tudományos mérföldkő lenne. (Milyen, miben különbözik tőlünk? Van köztünk bármi kapcsolat, pánspermia? Máshol is lehet-e még a Naprendszerben? Etc.) Az alapkutatásban a "mi értelme, mi haszna" nem jó kérdések. Azt majd az idő megmutatja, ahogy megmutatta már számtalan esetben. Az instant hajtóerő nem ez, lehetne sorolni a korábbi eredményeket, áram, radioaktivitás, elektron-proton-neutron, kvantummechanika, általános relativitás, égi mechanika. A saját idejükben először mind csak akadémiai kérdések voltak, de a mai világ nem működne nélkülük.

A másik ellenérv pedig, hogy az MSL 2,5 milliárd dollárja, vagy az ExoMars 1,5 milliárd eurója zsebpénz ahhoz képest, hogy mennyit költ az emberiség, állami és magán szinten is, még értelmetlenebb dolgokra, egyetlen olimpia például egy nagyságrenddel drágább program, kérdés, hogy az ár igazolja-e az értéket.

ati27 2012.11.26. 14:01:55

@Mutant Szpész:

Jaja.. Anno "mi értelme" volt borostyánkövet pamuttal dörzsölgetni.. Csak olyan "vidám" dolgokat tudott, mint apró szikrák, vonzotta az apró papirfecniket..

Egy rovernek mi értelme? Pl gondolj bele az msl-en egy komplett elemző apparátus van.. Amit igencsak nagy költséggel "miniatürizáltak", mert ugye ha a marsra küldesz valamit, akkor minden gramm számít... De gondolj bele az a fejlesztés mit fog hozni a közeljövőben.. Csak mondjuk a detektálás , anyagvizsgálati módszerek terén..

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.11.26. 14:08:13

@ati27: agreed. :) A Viking idejében az akkor szobányi gázkromatográf-tömegspektrométer műszeregyüttest kellett 15 kg-ban megoldani. Jó, amit a Vikingre kifejlesztettek mittudomén hány millió dollárért, végül nem adott egyértelmű eredményt, de sokat dobott az ilyen műszerek elterjedésében itt a Földön.