A csillagászat, ahogy rengeteg más tudományág is, kifejezetten nemzetközi, határokon átívelő munka és életforma. Ennek megfelelően azok a kutatók, akikkel épp egy témán dolgozik az ember, gyakran fizikai valójukban több kontinensen szétszórva találhatóak meg. Bár az email, Skype és társaik jelentős mértékben képesek áthidalni ezeket a nagyon is valós távolságbeli korlátokat, illetve felgyorsítani a kommunikációt, a személyes találkozások adta pluszt semmi sem képes igazán pótolni. Ezért járnak a kutatók konferenciákra.

Illetve, ezért is, meg persze más okokból is. Van, akit a szervezők hívnak meg, hogy tartson áttekintő előadást, egyesek az aktuális eredményeiket akarják bemutatni a többi résztvevőnek, mások inkább csak meghallgatnák, hogy egyesek mire jutottak az elmúlt 1-2 évben. A fiatalokat a témavezetőik küldik el, hogy személyesen talákozzanak azokkal, akik később a kollégáik, főnökeik lehetnek vagy a cikkeiket fogják bírálni. Meg persze az utazás, jó idő és szép táj reményében, bár egy ilyen happening messze nem nyaralás. (Legalábbis minket nem gyógyszercégek visznek Thaiföldre, "konferenciára"...)

poszthoz2.jpg

Kávészünet - aki a helyén marad, általában még az előadását írja csiszolgatja.

A konferenciáknak vannak meghatározó programpontjai. Az idő nagy részében a prezentációk zajlanak: mivel az idő véges, a meghívottakon túl azok adhatnak elő, akiknek a szervezők elfogadták a jelentkezését. A meghívott előadások általában 30-45, a simák 20 percesek (ezek bruttó számok: előadás + 5 perc diszkusszió). Azok, akik nem nem kértek vagy nem kaptak lehetőséget, poszteren tudják bemutatni az eredményeiket.

Mellékszál: a poszterek érdekes állatfajok. Egyrészt nagyjából végtelen módon lehet elrontani egy posztert: a képernyőn jól, de nyomtatásban szörnyen, akár olvashatatlanul kinéző dizájnok mellett a tartalmi megvalósítás is sok buktatót rejt. Hosszú, apró betűs szövegeket senki sem fog végigolvasni, mégis sokan követik a publikációknál megszokott, hosszadalmas Absztakt-Bevezetés-Módszer-Eredmények-Diszkusszió-Konklúzió felosztást. Ha pedig a poszter jól is sikerült, valamikor meg is kell azokat nézni. A szervezői oldalon elkövetett leggyakoribb buktatók, hogy vagy idő nincs végigböngészni a posztereket (a kávészünetek eltelnek a kávézással és kisdolgokkal), vagy rossz helyre vannak kitéve (vagyis nem oda, ahol a kávé van). A legjobb gyakorlati megvalósítással eddig egy osztrák, nyáron töküresen álló síközpont-zsákfaluban tartott eseményen találkoztam: mivel este úgysem volt hova menni, a vacsora után teli gyomorral, opcionális sörrel a kézben vissza lettünk terelve a poszterek közé.

poszthoz1.jpg

Sör! Ja nem, diszkusszió!

A fő program mellett persze egyéb tennivalók is lehetnek: pl munkacsoportok gyűlései, nyilvános előadások a nagyközönségnek, fogadás és/vagy díszvacsora, illetve a pihenés jegyében egy félnapos kirándulás is elő szokott fordulni. De az idő nagy részében mégis egy előadóteremben ücsörgünk, és számoljuk a perceket a kávéig egyik előadás után a másikat hallgatjuk.

A következő, engem is érintő konferencia a Precision Asteroseismology címet viselő IAU szimpózium lesz, Wroclawban, Lengyelországban, augusztus végén. Egy előadással és egy poszterrel fogok részt venni: mivel a Kepler csillagokhoz kötődő eredményeimről júniusban már beszéltem a KASC Workshop-on, most azokat a poszterre száműztem, előadni pedig egy másik projektemről fogok.

Szerző: lacalaca

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia nkp

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr485454980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.