Nagyjából sikeresen tesztelte a ballon-rakéta rendszerét a Google Lunar X-Prize-ra pályázó ARCA csapat, de azért az űrt még nem érték el, ellentétben sok híradással.

A román ARCASPACE nagyratörő tervei között szerepel, hogy saját tervezésű hordozórakétával célozza meg a Holdat. Nem is akármilyennel: egy hatalmas hélium ballonal száll fel a rendszer 14 km-ig, és onnan indul majd maga a rakéta, mely nem egyetlen, szilárd szerkezet lesz, hanem egymás alá függesztett fokozatok lánca. Ezek aztán a függesztés mitatt szépen tartják majd egymást irányban, így irányítórendszerre sem lesz szükség. Animáció róla itt.

Azt hiszem, említettem már itt, hogy rakétát építeni nem egyszerű (it's rocket science!). Nos, az ARCA elképzeléseit is darabokra szedte már jó néhányszor az internetes közösség. A legkomolyabb érv, hogy a srácok egyszerűen leutánozzák Robert Goddard katasztrofális első kísérleteit, azaz az inga-rakéta tévedést. Goddard ugyanis feltételezte, hogy ha a hajtóművet teszi felülre, és alá tömegként a hajtóanyagot, az majd az oldalra kitörő rakétát visszahúzza függőlegesbe, mint ahogy az inga szárát a lengő súly visszatereli előbb-utóbb. Csakhogy itt az inga függesztési pontja egy rakétahajtómű, aminek a tolóereje soha nem fog pontosan függőlegesen lefelé, a rendszer tömegközéppontjába mutatni. Így forgatónyomaték ébred, ami elforgatja a rakétát (ez nincs az ingánál). A gravitációs erő viszont sosem fog forgatónyomatékot kelteni, mindig a tömegközéppontban hat, így nem is tudja ellensúlyozni az eltérülést. A végeredmény egyszerűen összefoglalva: a rakéta elfordul a hajtóművél fogva, esetleg pörögni is fog, majd előbb-utóbb beleáll a földbe és BUMM.

 

Goddard legelső rakétájával. Nem lett jó vége.

 

Az ARCA szerint ugyanakkor az ő négy oldalról csatlakoztatott, nem szilárd felfüggesztésű rendszerük ( a Popescu-Diaconu Stabilization Method) ezt majd megakadályozza jól. Az sem egyértelmű, mennyire ragaszkodnak ehhez az elképzeléshez: a Helen projektet eredetileg az Ansari X-Prize-ra tervezték, de azt elvitte a Scaled Composites a SpaceShipOne-al. A GLXP-ben elvileg a konvencionálisabb, egymásra szerelt fokozatokból álló HAAS rakétával indulnának a Holdhoz. Akkor miért is erőltetik ezt a kábelen függesztős dolgot? Majd meglátjuk, vissza a mostani teszthez.

 

 

Ballon a légben, rakéta a vízben

 

Több sikertelen próbálkozás után végre sikerült feltölteni a ballont, ami csapat szerint arra jó, hogy "ingyen", napfénnyel+fekete (most zöld) festékkel juttassa ki a rakétát a légkör legvastagabb rétegeiből. Ahhoz képest, hogy a ballont gazdasági okokból favorizálják, az előző két indítást az akadályozta meg (összecsavarodás illetve szakadás). Ezúttal sikeresen felemelkedett az óriási ballon a Fekete-tengeren hintázó Constanta hadihajóról. Ezen a teszten még csak az egyetlen fokozatból álló a Helen-2 rakétát kötöttek a végére, ami hasznos teherként a telemetriai egységet húzta maga után. A Helen-2 14 km-en sikeresen levált a ballonról és 40 km-es magasságig emelkedett, de odafenn az ejtőernyő nem nyílt ki, így visszatérve becsapódott a vízbe. A telemetria azért megérkezett az irányítókhoz, akik így sikeresnek ítélték az eseményt. A ballonos módszer miatt sajnos a rakéta működéséről nincs felvétel, csak a rászerelt kamerától egy-két fotó odafentről.

 

A Fekete-tenger fentről

 

Ez a teljesítmény mindenképp tiszteletre méltó, hiszen sok gazdagabb ország nem tart itt semmilyen űrprogrammal állami szinten se. De a nagy örömmámmorban azért kicsit elszállt az ARCA: a hivatalos, némileg nyers angolsággal fogalmazott sajtóközleményüket (doc) így kezdik:

ARCA has successfully launched the first Romanian space rocket

Bucharest, October 4, 2010

Aeronautics and Cosmonautics Romanian Association (ARCA) has launched Helen 2, the first Romanian space rocket, on October 1th 2010, from the Black Sea.

ami azért kissé jereváni rádió ízű: a hír igaz, csak épp nem űrrakéta volt a Helen-2.

 

A Helen-2 neműrrakéta

 

Nem igazán lehet egzaktul kijelölni, hol is végződik a Föld légköre és hol kezdődik az űr. A leginkább elfogadott, és nemzetközi gyakorlatban használt magasság 100 km, a Kármán-vonal, űrrepülésnek az ez fölötti tevékenységet nevezzük (tehát keringeni nem kell hozzá). Így számít űrrakétának az új-zélandi Atea-1, mivel ennél magasabbra jutott, és nem számít űrballonnak például a ballonos móka, amikor egy meteorológiai ballonnal juttattak fel egy kamerát néhány tíz km-re filmezni  űrbuzik, iskolás csoportok vagy apa és fia.  Nem lett volna űrrakéta az őrült dánok HEAT-1X tesztrepülése sem, hiszen az is csak 30 km-re emelkedett volna. Erre ők speciel a nagy érdeklődés és 1.0-ás újságírók miatt a startjuk előtti napokban öles betűkkel emlékeztették is a honlapjukra érkezőket. És ugyanígy nem számít űrrakétának a Helen-2 sem, még ha a majdani teljes rendszer előfutára is volt, hiába írja az ARCA öles betűkkel sajtóközleményében, amit persze az újságírók, hírügynökségek módosítás és gondolkodás nélkül át is vettek. Sőt egyelőre a Wikipedián is ott szerepel a "nagyokkal", mint "first Romanian spaceflight". Pedig egyelőre attól még, saját rakéta ide vagy oda, messze vannak. Meglátjuk odaérnek-e végül.

 

Bocs srácok. Ettől eltekintve szép volt, csak így tovább!

Szerző: lacalaca

16 komment

Címkék: arca glxp

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr312358910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JoeHorseDick · http://kifordultvilag.blog.hu 2010.10.10. 17:51:08

a románok ellopták a lovainkat, és feleregették az űrbe! :)

xstranger 2010.10.10. 20:53:59

Erre a ballonos megoldasra en is gondoltam, de miert nem valami gyuru formajut csinalnak es a kozepebol lovik ki a raketat. Amugy nem ertem minek szarakodnak a komplikaltabb tengeri inditassal, miert nem jo felfujni ezt a ballont a szarazfoldon.

Zetorpack 2010.10.10. 21:37:53

@xstranger:
Szerintem ezért:
Helen-2 14 km-en sikeresen levált a ballonról és 40 km-es magasságig emelkedett, de odafenn az ejtőernyő nem nyílt ki, így visszatérve becsapódott a vízbe.
:)

kigyurt álat 2010.10.11. 09:31:52

Hű de gagyi.
Egyébként a románok használják már a kőbaltát?

Cifu78 2010.10.11. 10:32:20

@kigyurt álat:

Amint látod, ők legalább 40km magasba feljutottak egy rakétaprogram keretében. Magyarországon meg hasonló program még csak kilátásban sincs. Ennyit a kőbaltáról.

Kár, hogy ez a hír került ki az index címlapra, mert inkább az űripar helyzetével foglalkozó hírnek kellett volna:

cydonia.blog.hu/2010/10/05/siralomhaz_a_magyar_uripar_helyzete

Ugye az meg az űrvilág cikkéből idéz:

www.urvilag.hu/velemenyek/20101004_siralomhaz

Szóval a "kőbaltás" Románia jövőre az ESA tagja lehet. A "büszke" Magyarországon meg sorvad az űripar és az űrkutatás.

Ezen tessék elgondolkozni a következő Romániát szapuló hozzászólás megírása előtt. (Még akkor is, ha a hírben említett módon a GLXP költői túlzásokra ragadtatta magát a nyilatkozataiban)

Yakk 2010.10.11. 10:48:48

Volt pár éve valami román számítógépjáték, melyben a románok a világ legnagyobb űrhatalma, és a magyarok ellen kell benne harcolni mert ők pedig a főgonosz. Úgy tűnik ezek tényleg beleélték magukat.

flimo13 2010.10.11. 10:54:56

Eh, utalok is egy ezrest a pulinak, nehogy má' a románok megelőzzenek.

Ronald 2010.10.11. 10:56:46

@kigyurt álat:
Csak szólok (és csak külön neked) hogy a románoknak jelenleg 3 (három darab) teljesen különálló és teljes gőzzel működő repülőgép- és helikopter-gyáruk van.

1Brassóban + 1 Bacau-ban + 1 Craiován.

Te meglepődnél, hogy hány típusú, közismert, nyugati harci-helikoptert gyártanak a románok - vagy 5 évre lekötött rendelés-állománnyal.
De még jobban seggreülsz ha megtudod, hogy vagy 30 éve (!!!) a románok gyártják a RollsRoyce sugárhajtóművek turbina-komplexumát - pl. amit a Boeing-ek egy részére is szerelnek, amelyikeken nem a Pratt&Witney van..
Ez utóbbikat a bukaresti Turbomecanica gyárban.

Ennyit a "román kőbaltáról".
.

fuhur 2010.10.11. 12:32:37

De akkor a 14km-től 40km ig a cikkben írt pörgés elfordulás nem következett, be ha jól értem.

Szerencséjük volt, vagy igazuk van?

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.10.11. 12:51:18

@fuhur: valószínűleg működött. Persze mivel felvétel nincs, csak a telemetriára hagyatkozhatunk, azt meg nem nézheti meg akárki...

lucidus 2010.10.11. 17:39:33

Bár nem vagyok rakétetechnikus :-)) , azért könnyen belátható, hogy a román rendszer nem a Goddard féle elvet használja.

Itt szó sincs közös tömegpontról, ami körül elfordulna a rendszer!!

Mivel egyedi tömegek vannak egymás alá szabadon függesztve, ez bizony stabilizál.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.10.11. 19:17:30

@lucidus: ez mondjuk szerintem is reális.

Akkor már csak azt kéne kideríteni, hogy a visszatérítés miatt mennyire kezd el oszcillálni a rendszer oldalirányban; a fokozatváltás mennyire cibálja meg a maradékot; hosszában milyen oszcillációk ébrednek. Ezek jutottak eszembe elsőre. ;) Szóval érdekes lesz, annyi szent.

_renton 2010.10.12. 17:01:31

Nos, szerintem maga a törekvés is figyelemre méltó, elég csak az Arca rendkívül hatásos youtube animációit megnéznünk! És - ahogy a legtöbb dolognak - a Holdra jutásnak is valahol az elhivatottság és a lelkesedés (urambocsá szenvedély) a lényege, ez pedig úgy érzem, meg van a román csapatban!

Legyen meg bennünk is! Hajrá Puli!!!

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.10.14. 17:39:16

Baromi nagy OFF:
Valahol a kommentekben felvetettem, hogy az ISS-ről, mint összeszerelő űrkikötőből indulhannak a rakétk a Hold felé, ez most, persze függetlenül, felvetődött komolyabb formában is.

lunarscience.arc.nasa.gov/articles/flying-to-the-moon--from-the-space-station
süti beállítások módosítása