The moon thing was not real

2006.12.29. 15:00

A jövő egy érdekes dolog. A tudós látja, de ritkán van hatalma befolyásolni. A politikusnak van hatalma befolyásolni, de ritkán látja. Ilyen jelenség a globális felmelegedés is, megspékelve a dolog felfoghatatlanságával, és az emberek érdektelenségével. Valami ilyesmi folyamatnak lesznek elszenvedői az oroszok és az amerikaiak egyaránt, az utánpótlás ugyanis hiányzik. Kihalt a nagy űrverseny korosztálya, vagy öregedőben van, a fiatalok oktatására, érdeklődésük kiszélesítésére pedig nem fektettek elég nagy hangsúlyt. Probléma ez Európában is, csak nekünk még nincs olyan komoly űrkutatásunk, hogy ez jelentős legyen.

Oroszok


Nemrégiben cikkezett a spacedaily.com az oroszok problémájáról:
The Russian space industry will eventually be reorganized along civilian lines, but who is going to work there? The problem is that its 250,000 employees have an average age of 46. In effect, Russian space companies are getting older and more obsolete in every respect, including their human resources. Two years ago, it seemed that the industry would attract young people by offering them housing and interesting work, and many of them did indeed decide to sign up with companies in the space industry.

Vagyis ki a fene fog az űriparban dolgozni? A jelenlegi negyedmillió alkalmazott átlagéletkora 46 év (!). Pedig tennivaló lenne éppen elég: Oroszország újfent kijelentette, hogy a Clipper programot szeretné végigvinni, be kell fejezni és működtetni az orosz GPS-t, a GLONASS-t, valamint a rakétaipar is beindulni látszik, jó lenne, ha a hatalmas gyártókapacitásra valami innovatív fejlesztés kerülhetne, megkönnyítve mindannyiunk életét. A problémát persze ők is látják, és próbálnak ellene tenni. Kérdés, hogy nem túl késő-e, nem szenvednek vajon végzetes lemaradást a vetélytárs Kínától?

USA


Az amerikaiak sincsenek sokkal jobb helyzetben, náluk is kezd megjelenni a már ismertetett probléma: apátia, érdektelenség. Viszont a tengerentúlon egy érdekes jelenség figyelhető meg, aminek szerintem még komoly következményei lehetnek: az űripart egyre inkább cégeknek szervezik ki. Lassan már nem csak az eszközépítést (hisz melyik állami hivatalnak van erőforrása mondjuk öntödét üzemeltetni), hanem a tudományos fejlesztést is (lásd NASA Google megállapodás). Különböző versenyekkel (x-prize) és díjakkal próbálják az érdeklődést felkelteni, és megtartani. Amerikában hagyományosan erősek a cégek, hagyománya van a kapitalizmusnak. Könnyen elképzelhető jövőnek tartanám, hogy a jövőben annyira felerősödnek a privát finanszírozású központok, hogy pár évtizeden belül letolják a nemzeti irodákat. Ennek a következménye viszont... beláthatatlan.

Ostobaság


Az egyre jobban megjelenő ostobaság pedig szívbemarkoló, és egyben kétségbeejtő:

 

Ali Kuwait, 19, who is studying civil engineering at Brevard Community College, said he recently watched a clip on YouTube that made a convincing case that NASA's moon landings between 1969 and 1972 were faked.

Repeating an old myth that NASA has not been able to kill, Kuwait said: "The moon thing was not real."

 

Magyarul egy fiatal mérnökhallgató egy YouTube-on látott klipp alapján arra a következtetésre jutott, hogy a '69 és '72 közötti holdraszállások hamisak. "Ez a holdas izé nem volt valódi."

Erre a következő képregényválasz született itt:

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr8724838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.