K2, merre visz az utad?

2014.04.30. 12:19

A védésen tehát túl vagyok, doktor még viszont még hivatalosan nem vagyok - az majd csak akkor lesz, ha végre az egyetemi doktori tanácsig eljut a védés híre, és rábólintanak. És akkor még mindig nem lesz a kezemben az oklevél. De nyárra talán ezen is túl jutunk.

Az élet ettől persze nem áll meg. Legutóbb ott hagytam abba, hogy az első K2 pályázataink sikerén felbuzdulva az első "hivatalos" mezőre még bátrabbak lettünk. Először is felkutattunk és megpályáztunk nem kevesebb, mint 133 RR Lyrae csillagot. Összehasonlításul: az eredeti mezőn mindössze kb. 40 ilyen csillagot ismertünk. A rengeteg találatért örök hálával tartozunk a LINEAR és Catalina kisbolygókereső programoknak, amelyek sokszor és alaposan végigmérték az égbolt jelentős részét.

 

G96_Twilight.jpg

A Catalina Sky Survey egyik távcsöve, az 1,5 m-es, nagy látómezejű (f/2-es!) műszer a Mount Lemmonon, Arizonában. Köszcsipuszcsi! Fotó: CSS.

A kutakodás közben azonban három másik csillag is felkeltette a figyelmem: ezek igen halványak voltak, és az egyik fő csillagászati adatbázis, a SIMBAD mindegyikhez egy bizonyos szakcikket rendelt hozzá. Kiderült, hogy ez a három csillag a Tejútrendszeren kívül található, az aprócska Leo-IV törpegalaxisban. Osztottunk-szoroztunk, előszedettük a cikket író olasz kollégákkal az eredeti adatokat, és végül a 3 RR Lyrae-t és 19 másik csillagot bejelöltünk a Leo-IV-ben is. A leghalványabbakban vélhetően nem fogunk látni semmi érdemlegeset, de ki tudja - a legutóbbi információk szerint a Kepler képes lehet akár az eredeti pontosságot is egy kettes faktoron belül megközelíteni.

 

leo_IV_665798main_p1226aw-orig_full.jpg

A Leo-IV törpegalaxis. Balra: a Hubble felvétele, itt kb a fele van rajta. Középen: csak a háttérgalaxisok. Jobbra: csak a Leo-IV csillagai. És ez még nem is a legkisebb ilyen gyösz, ami itt ólálkodik a Tejútrendszer körül! Fotó: NASA/ESA/STScI.

 

Titkon abban bíztam, hogy mire a hónap végéig megírom a posztot, kapunk hírt a pályázatról, de még nem jeleztek vissza. Közben lassan a 2-3. mező pályázatait is be kell adnunk. A kettes mező különlegessége, hogy az ég egyik legszebb helyére viszi a Keplert, a Skorpió-Kígyótartó vidékére, ahol többek között a ρ Ophiuchi ködkomplexum is található. Ez itt:

RhoOphregion_jennings_r.jpg

Fotó: Jason Jennings.

 

Ami engem igazán érdekel ezen a képen, az a kis csomósodás jobbra, a sárgás és pirosas ködök között. Az a Messier-4 nevű gömbhalmaz, és tele van olyan változócsillagokkal, amelyek minket érdekelnek. A Keplernek mondjuk meglehetősen gyenge a felbontása (4 ívmásodperc per pixel), úgyhogy egyáltalán nem fog ilyen szép képeket készíteni, és a halmaz közepe is egybe fog olvadni. De mindenképp meg kell próbálni: a gömbhalmazok is, és a Leo-IV is a Tejútban található vegyesfelvágottól eltérő populációt jelent, így (a szintén a 2. mezőn található Messier-80-al együtt) már négy különböző mintát tudunk majd összehasonlítani.

Érdekes látni, hogy hogyan alakítja át a tudományos közösség az eredetileg céltávcsőnek épült Keplert egy kvázi általános obszervatóriummá. A CSFK-ból például a Naprendszeres csoport kiderítette, hogy a távcső pont arra néz, ahol a Kuiper-öv objektumainak látszólagos égi mozgása a leglassabb, úgyhogy a Kepler jó eséllyel a legfényesebb példányokra is rá tud majd nézni.

És a harmadik számú mezőben ott fog bolyongani a Neptunusz is.

Téma tehát van bőven. A mostani pályázatokat május 9-ig kell benyújtani. Utána már csak az izgalom marad, hogy átmegy-e a K2 terve a NASA asztrofizikai felülvizsgálatán, és lesz-e gyümölcse is az elmúlt három hónap munkájának...

Szerző: lacalaca

Szólj hozzá!

Címkék: k2 kepler nkp

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr816094299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.