A Constellation program lelövése és az Ares I rakéta(terv) nyugdíjazása nem jött jól az ATK-nak, hisz az űrsiklók leállítása után nem volt már kinek eladni az óriás szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáit. Kitalálta hát az európai Astriummal közösen az Ares I reduxot, a Liberty rakétát, és gyorsan jelentkezett vele NASA támogatásért a CCDev2 programban. Pénzhez viszont nem jutottak, mivel az űrügynökség tavaly az űrhajót fejlesztő cégeket részesítette előnyben. Ez igazán nem törte le az ATK-Astrium kettős rakétatervezési kedvét, mint ahogy az sem, hogy egyetlen jelentkező sem vágyik a Liberty-re - a SpaceX-nek van saját rakétája, a Boeing és Sierra Nevada Atlas V-öt tervez használni, mint a Blue Origin is, amíg a sajátjuk el nem készül (már, ha). Helyette terveztek egy űrhajót maguknak.

 

liberty_booster_pad.jpg

 

Na nem mintha a nulláról kellett volna kezdeni: még 2007-ben a NASA Langley Kutatóközpontjával közösen dolgoztak az Orion űrhajó számára egy kompozit anyagból készült vázszerkezeten, de az Oriont készítő Lockheed-Martin végül a hagyományosabb fém megoldásnál (alumínium-lítium ötvözetnél) maradt. Hát ők most dolgozhatnak a kompozit változattal is, ugyanis új konzorciumi tagként megkapták az űrhajó fejlesztésének feladatát. Úgyis dolgoznak az Orionon, így nem lesz gond például a műszaki modulra se.

 

ATK-CREW-MODULE_web.jpg

 

A nemrég megtartott sajtótájékoztatón be is jelentették, hogy az első emberes(!) tesztrepülést 2015-re tervezik. Vagyis három év alatt megépítenék és letesztelnék mind a rakétát, mind az űrhajót. Még ha figyelembe is vesszük, hogy sok alrendszert, mint az ötszegmenses SRB első fokozatot, az Ariane V-ből jövő másodikat, vagy az űrhajó elemeit már bőséges állami pénzen fejlesztették, így is meglehetősen merész ez a rövid határidő. Nyilván úgy voltak vele, hogy ha majd rákérdez valaki, hát elmondják (mint ennek az interjúnak a végén), hogy akkor jön csak össze a 2015-ös terv, ha egy halom pénzt nyernek el következő CCDev támogatási körben. Ha nem, hát csúsznak, bár én így is szkeptikus vagyok, hogy akár NASA támogatással is hogyan előznék meg például az űrhajó és rakéta éles bevetésén is túl járó SpaceX-et.

 

liberty_capsule_sm.png 

A CCDev (a NASA nómenklatúra szerint már CCiCap) program jövője is kérdéses egyébként, hisz a Fehér Ház által javasolt 830 millió dollárból a Szenátus és a Képviselőház is nagy lelkesedéssel vagdosná a dollár-százmilliókat. Előbbi 525 milliót adna, utóbbi számokat sem közöl, csak annyit, hogy átszervezné az egészet. Mostanra világossá vált, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a politikusok már jövőre leszűkít(tet)nék a program résztvevőinek számát 1-2 cégre - pontosan azt a versengést ölve ki az egész kezdeményezésből, ami eddig az egyik hajtóereje volt, és ami mellett, egyelőre, a NASA is kitart. Miután pedig a Fehér Ház eleve vétóval fenyegetőzik, még semmi sem biztos, esélyes, hogy akár a választásokig nem is lesz 2013-as költségvetés, hanem idénről befagyasztott számokkal mennek tovább hónapokig - ahogy azt eljátszották tavaly is.

 

commercial_crew_poster.jpg

 

Ugyanígy érdemes a helyén kezelni, hogy Armstrong, Cernan és Lovell nyílt levélben állt ki a korai szűkítés mellett. Ellenezték ők már az űrsiklók és a Constellation-program leállítását is, látható tehát, hogy állnak az Obama-Bolden páros elképzeléseihez. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy egy nyílt levélben legalábbis nem a legjobb ötlet szóról szóra azt leírni, hogy úgy van véleményük, hogy dunsztjuk sincs magáról a problémáról:

Our recollection is that FARs exist to protect taxpayer investments and the best interests of the government by reducing risk in procurement. They were developed over years of experience and represent lessons learned and best practices in contracting. We are generally unfamiliar with Space Act Agreements but understand that they include little in the area of requirements and would be unlikely to provide the documentation that we normally depend upon to provide high confidence in reaching our technical goals.

Kiemelés tőlem. Csak röviden: a FAR (Federal Aquisiton Regulations) kb. közbeszerzéssel egyenértékű, és olyan "papírológiával" is terhelt, míg a CCDev program egy sokkal rugalmasabb, minimalista szerződéssel, a Space Act Agreementtel dolgozott eddig. Ők meg elismerik, hogy úgy általában fogalmuk sincs mi az, de attól még biztos rossz. Itt elolvasható az eredeti levél is. De eltértem a tárgytól. Ha tényleg meglépnék a korai szűkítést, alighanem a lobbista gőzhenger is beindul, és hiába a SpaceX helyzeti előnye, a Boeing és pláne az ATK-Lockheed-Martin politikai lobbiereje ezt képes lehet ezt akár kompenzálni is.

Ja és az megvan, hogy miben különbözik a Szabadság-szobortól a Liberty rakéta? Azt teljesen a franciák csinálták, ezt meg csak félig...

Szerző: lacalaca

5 komment

Címkék: liberty ccdev atk

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr94505939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

scientia 2012.05.14. 11:24:19

Jól látom, hogy az űrhajó a MLAS (Max Launch Abort System) mentőrakéta rendszert használja majd?

MTom 2012.05.14. 18:46:47

Ezekből a "lego-projektekből" és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatokból nekem az jön le, hogy még mindig a régi idők reflexei élnek: az a lényeg, ki csinál meg valamit hamarabb (lásd űrverseny...).

Szerintem azért igazán sikeres a SpaceX, mert fő célul az egységnyi tömegre jutó költség minimalizálását tűzték ki, magas megbízhatósági szint mellett is.
Nem ugrálnak össze vissza, és inkább fejlesztgetnek valamin még fél-egy évet, hogy olyan legyen, ami tényleg jó és olcsó.

Kicsit olyan "kutya ugat, karaván halad" feeling lengi körül ezeket a nyilatkozatokat.

Ettől függetlenül a piac úgyis az olcsó, de megbízható űrhajókat veszi meg, szóval nem féltem a SpaceX-et...

scientia 2012.05.14. 19:16:56

@MTom: A verseny a kapitalizmus alapja, és ennek Amerikában nagy hagyományai vannak. A verseny, vagyis megveresnyeztetni a cégeket nem egy rossz dolog...

MTom 2012.05.14. 21:35:03

@scientia:
Teljesen igaz, nem is vitatom.

Versenyezni azonban sok dologban lehet. Alapvetően az igények döntik el, miben.

Természetesen az időbeliség ma is rengeteg iparágban lényeges (ügyfelek minél hamarabb juthassanak hozzá valamihez), viszont egyre komolyabb verseny van egyéb ügyféligények teljesítésében: minőség, többlet-funkciók, ár/teljesítmény, stb.

Azt gondolom, hogy ezen utóbbi szempontokban "győztes" cég lesz a sikeresebb, nem simán a "leggyorsabb".

Adalék:
Ettől függetlenül simán lehet, hogy a SpaceX végül a leggyorsabb is lesz. Ugyanis egyre inkább igaz, hogy akik képesek valamit egyszerre jó minőségben és olcsón előállítani, azok gyorsak is lesznek.
Nem azért, mert ez volt a céljuk, hanem a módszereik hatékonysága miatt. Ha nem lennének hatékonyak, akkor vagy a minőség, vagy az alacsony ár (költségszint) nem jönne össze. De ez egy másik témakör...