Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Bányásszunk kisbolygókat!

2012.04.27. 14:59

Az évszázad üzlete, az új aranyláz, a jövő nagy lehetősége... ilyen címeket olvasni a médiában arról, hogy a Planetary Resources nevű cég bejelentette terveit arról, hogy aszteroidabányászatba fog a jövőben.

 

Az olvasó ír: ezt a posztot Cifka Miklóstól (Cifu78) kaptam, ezer köszönet érte!

 

A Planetary Resources tervei

 

A filozófia terén a cég „szokásosan” nagyravágyó, rövid távon az aszteroidák kutatásának költségeit szeretnék drasztikusan csökkenteni, leginkább már létező innovációk, gyors és olcsó megoldások alkalmazásával, és kiemelve, hogy ahol szükséges, nem félnek kockázatot vállalni, ha ebből fakadóan jelentős költségeket tudnak lefaragni. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy figyelembe véve a költségeket, alapvetően két nagy tétel található, az egyik az indítójármű, vagyis a hordozórakéta,ami a világűrbe viszi fel a járműveket, a másik pedig maguknak a járműveknek a tesztelése, hogy elviselnék-e az indítás, majd a világűr körülményeit. Az előbbin még valamennyit lehet faragni például a SpaceX Falcon rakétáival, ám a bemutatkozó videóban egy Atlas V látható.

 

 

 

Arkyd 100 – Leo űrteleszkóp

 

kep1.png

 

A legelső űrszondája a cégnek – amit a tervek szerint két éven belül állítanának Föld körüli pályára – a Leo űrtávcső. A kettős célú eszköz képes lesz a Föld felszínének a fényképezésére (mint például a GeoEye műholdak), másfelől viszont alkalmas lesz csillagászati alkalmazásra, első sorban a Naprendszer belső régióiban található aszteroidák felderítésében.

 

A cég üzletpolitikája itt élből tetten is érthető – igaz, hogy aszteroida bányászat a cél, de odáig el is kell jutni valahogyan, és ha egy mód van rá, akkor az odáig tartó út közben is igyekeznek valamiféle bevételi forráshoz jutni, ez esetben például úgy, hogy noha a Leo elsődleges feladata a NEO-k (Near-Earth Object ~ Földközeli Tárgyak, itt meteoroidok és aszteroidák) kutatása, pénzért bárki igénybe veheti majd arra, hogy a Földről vagy adott esetben a világűrről készítsen felvételeket vele. A Leo az első lenne, de az Arkyd 100 szériából később többet is felküldhetnek, igény szerint.

 

Arkyd 200 – Interceptor űrszondák

 

kep2.png

 

Alapjában véve egy Arkyd 100 űrteleszkóp, viszont ellátva egy hajtóműegységgel és üzemanyag-tartályokkal, ezáltal képessé válik arra, hogy megközelítse és „elfogja” (angolul: Intercept) az aszteroidákat, majd azokról nagy felbontású képeket készítsen. A 200-as széria feladata, hogy leszűkítse a kört a potenciális bányászatra kiszemelt NEO-kra.

 

Arkyd 300 – Rendevous Prospector űrszondák

 

kep3.png

 

Ezen űrszonda lényegében egy lézer alapú kommunikációs rendszerrel felszerelt, némileg kibővített tudású Interceptor űrszonda, amely képes távolabbi aszteroidákat is meglátogatni, azokat feltérképezni, és megállapítani azok összetételét, sűrűségét, miközben kritikus adatokat gyűjt be az pontos alakjáról, forgási idejéről és így tovább. Ezen űrszondákból egyszerre több is együttműködhet, így csökkentve a rizikófaktort (ha az egyik meghibásodik, akkor még a társa(i) befejezheti(k) a feladatot).

 

A következő lépés, a bányászat

 

kep4.png

 

Ez az, ahol lehet látni, hogy igazán kikristályosodott elképzelések még nincsenek a háttérben, mivel mindössze annyit tudni erről, hogy a vízjég bányászata lenne az első cél. Maga a víz is nagyon hasznos az emberes űrkutatáshoz, ám ennek a jelentősége rövid távon még aligha jelentős piaci tétel. A víz felbontva azonban oxigénként és hidrogénként már felhasználható sokoldalúan – üzemanyagként első sorban. A cég tervezi is egyfajta űrbéli üzemanyag-tároló felépítését, ahol a jövőben az űrszondák és az űrhajók üzemanyagot vételezhetnek például a Marsra való indulás előtt.

 

Ez az elképzelés egyáltalán nem új keletű, hasonló tervek az 1960-as évektől születtek, de a kérdés ismét az, hogy lesz-e kereslet. A hidrogén nehezen tárolható, alacsony sűrűségű üzemanyag, vagyis az űrhajóknak nagy méretű tartályokra lesz szükségük majd.

 

kep5.png

 

A hosszú távon emlegetett megoldások a fémek kibányászása, és azok visszajuttatása a Földre. A kidolgozatlanság itt is tetten érthető: két különféle verziót emlegetnek, az egyiknél az aszteroida felületén lenne a bányászat, majd innen „kilőnék” a Föld felé az értékes nyersanyagot, feltehetően valamiféle tároló edényben (amely megóvja attól, hogy a légkörbe visszatérve elégjen az). A másik elképzelés már arról szól, hogy a Föld közelébe húznák (valószínűleg helyesebben: tolnák) a kinézett aszteroidát, és csak a Föld körüli pályán állnának neki a bányászatnak.

 

A piszkos anyagiak...

 

A fémek bányászata esetén az olyan ritka fémek kerültek említésre, mint a platina. E mögött érthető okok húzódnak meg: az űrbéli bányászat drága, következésképpen csak olyan anyagokat érdemes az űrben bányászni, majd a Földre szállítani, amelyek értéke igen magas. Még így is rövid távon túlzónak tűnik, hogy az aszteroida-bányászat megtérülhet úgy, hogy a nyersanyagot a Földre juttatják vissza – persze előfordulhat olyan, hogy a platina ára annyira megugrik például, hogy valóban rentábilis lehet a művelet.

 

De ha mégsem, akkor viszont mi az értelme ennek a kezdeményezésnek? Nos a másik lehetőség, hogy az űrbéli gyártáshoz szeretnének nyersanyagot biztosítani. Ha a technológia kiforr, akkor az űrszondák, űrhajók, űrbázisok építésénél sokkal gazdaságosabb a helyben elérhető alapanyagokra támaszkodni, mint azt legyártani a Földön, és onnan feljuttatni a világűrbe. Ezzel viszont ismét oda jutottunk el, hogy ha a cég hosszú távú terveiben profit is szerepel, akkor vásárlókra van szükség. Érdekes kérdés, hogy lesz-e piaci igény arra, űrben gyártsanak ilyesmiket, remélhetőleg előbb-utóbb az űripar tényleg elkezd fejlődni, és szükség lesz az aszteroida-bányászatra.

 

Azonban eleddig nem tudni, hogy mégis mekkora tőkével vág is neki a magasztos céloknak a Planetary Resources. Rengeteg impozáns elképzelés született már eddig is a világűr gazdasági kiaknázására, és a legtöbbjük vagy el is bukott, vagy pedig koncepció szintjén lebeg lét és nem lét határán. A médiában nagyon komoly szerepe van a támogatók felsorakoztatásának, e téren a cég nem végzett félmunkát, megnyerték „tanácsadónak” (advisor) James Cameron filmrendezőt, akire még a laikusok is felkaphatják a fejüket (más kérdés, hogy miben nyújt majd segítséget Cameron azon kívül, hogy a nevét adja hozzá...), Thomas D. Jones veterán NASA űrhajóst és tudóst, Michael Moseley leszerelt tábornokot, aki a Gulf Alliance cég elnöke. A hasznosabb tanácsadók közé tartozhat Sara Seager és Mark V. Sykes csillagászok, főleg, hogy utóbbi a NASA Dawn küldetésében is részt vett. A pénzügyi támogatók között ott találjuk Charles Simonyit (őt be kell mutatni?), K. Ram Shiram (az egyik Google-alapító) és Larry Page-t (egy másik Google-ász). E téren megnyugtatónak tűnik tehát a háttér – de arról nem tudni, hogy mennyi pénzt sikerült mégis összekalapozni.

 

kep6.jpg

Peter Diamandis és Charles

 

A cég alapítói között a húzónév Peter Diamandis, aki az X-Prize egyik alapítójaként szerzet nevet magának, kérdés, hogy egy alapítványt nehezebb összehozni, ami támogatja az űrhajózást, vagy egy céget, amely a világűrből szeretne megélni. A többi (ismert) vezető impresszív háttérrel bír, a technikai vezetők mindketten (Chris Lewiczki és Chris Voorhess) NASA mars-programokon edződtek.

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr964475458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Waldi! 2012.04.27. 16:33:44

Nem kene ezeket a foldkozeli kisbolygokat felfedezni meg tanulmanyozni mielott elbanyasszuk oket?
Annyi ertelme lenne a dolognak, hogy megtalalnak a NEO-kat, legfeljebb majd elbanyasszuk oket, mire rank esnenek.
A hetvegen egy 1/3 hirosimai atombomba energiaju 70 tonnas aszeroida robbant fel az USA felett.

flimo13 2012.04.27. 16:59:14

Pár ponton bele kell kössek:

1. A fellövést másodlagos teherként képzelik el, tehát nagy rakomány mellett a maradék helyet vinnék el. Ezért kb mindegy, hogy az animációban Atlas vagy Falcon volt-e.

2. Az Arkyd-100-as szondáknál a LEO valószínűleg nem az első szonda neve, hanem az alacsony Föld körüli pályára utal.

3. A víznek komoly felvevője lehet az űrállomás. Drága felvinni. A térfogatos aggályokat sem értem teljes mértékben, folyékony állapotban (forrásponti adattal számolva) adott molnyi oxigénnek ugyan akkora tartály kell, mint a hidrogénnek. És ugye a reakciónál az anyagmennyiség számít, nem a tömeg.

Hogy űrszondákat gyártanának az űrben azt kétlem, túl sok elektronika és különleges ötvözet kell hozzá. A bányászat (amiről szerintem sincs még konkrét elképzelésük) után következő lépés a nyersanyag feldolgozása lehet.

Cifu78 2012.04.27. 17:21:46

@Waldi!: A PR is első körben a NEO-k kutatására helyezi a hangsúlyt.

@flimo13:

1.: Mivel mások az árai az ULA-nak és a SpaceX-nek, szerintem mindegy, hogy elsődleges, avagy másodlagos teherként repül. Vagy tán a másodlagos teherárak terén egységesített árakkal dolgoznak? :)

2.: El kell ismernem, hogy az angolom távol áll a tökéletestől (önképzés FTW), de a következő mondat szerintem eléggé a névre utal:

"Leo, a commercial space telescope within reach of the private citizen"

( www.planetaryresources.com/technology/ )

3.: Javítson ki valaki, ha tévedek, de az ISS esetében erőteljesen arra tendálnak, hogy minél több vizet visszaforgassanak. Egy átlagos Progress szállítmányban csak pár száz liter körüli víz szerepel csak (a most dokkolt Progresz M-15M hosszú idő óta a legtöbbet viszi a maga 420 literjével). Magyarul éves szinten nagyságrendileg kevesebb, mint egy tonna vízre van szüksége az ISS-nek. Nem hiszem, hogy különösebben nagy biznisz lehet az ISS esetében.

Persze később, egy nagyobb Föld-Hold L2 űrállomás esetében már reális lehet...

A Hidrogén és Oxigén esetén tévedésben vagy, gondolj már bele a sűrűségébe a két anyagnak... :)

McKinney 2012.04.27. 17:40:27

e témában az index [url=http://index.hu/tech/2012/04/24/aszteroidakon_banyaszna_egy_uj_vallalkozas/]cikkét[/url] addig bírtam olvasni, hogy aszongya: "A vizet azon kívül, hogy ivóvízként használható, hidrogénre és oxigénre is szét lehet választani, ami levegőt és üzemanyagot jelenthet a felfedezőknek – lelkendezett Eric Anderson űrturizmusban érdekelt üzletember."

Na mármost, ha a vizet megitta, hogyan bontja szét? Továbbá, a vízbontás több energiába kerül, mint amennyit a kapott hidrogén újbóli elégetésével nyer. Továbbá, ha elégeti a hidrogént, akkor már nincs mit lélegezni, mert az oxigén is újra elfogyott.
Ja, ha a hidegfúzió kezelhető formában fel lenne fedezve? Az más tészta lenne, akkor tényleg megérné bontani a vizet hidrogénért, és az oxigén is megmaradna. De addig...
Enyhén lehúzás szagú az egész. Lelkes gazdag híresemberek lehúzása.

Rive 2012.04.27. 17:42:06

@flimo13: komplett szondák gyártása nyilván nem lehet egyelőre cél, de pl. ha csak az ISS rácselemeire gondolsz...

Vagy, netán, esetleg, valamikor sikerülne nyomásálló tartályokat legyártani helyben... A feljuttatandó tonnatartalom vastagját lehetne kiváltani.

Nyilván rengeteg helyi szerelnivalóért cserébe.

EmpZoooli 2012.04.27. 17:46:45

@McKinney: ez olyan mint amikor a teszkoban olcsóbban adják a dinnyét mint veszik, mégis megéri nekik...

pl hosszú hónapokig elektrolizálják(sic) a hidrogént napelemekkel nyert energiával, aztán valami feltankol belőle és elviszi

McKinney 2012.04.27. 17:51:02

@EmpZoooli: pl. han solo :))
de mielőtt elhúz, kér egy olajcserét is.

flimo13 2012.04.27. 18:22:42

@Cifu78:

1. Attól függ, hogy mennyire könnyű alakra és tömegre megfelelő "potyautast" találni. Kicsit olyan ez, mint a last minute utazás. De eleve a spórolás abban jelentkezik, ami lehetővé teszi a társasutat, nevezetesen a kis tömeg (és méret).

2. Meggyőztél, én csak a sajttájt néztem :)

3.Amíg alsó hangon 10 ezer dollár egy liter víz felszállítása (plusz a szükséges tartály), addig az az évi egy tonna is 10 millió dollár. De nyilván a fő hajtóerő ebben nekik a saját gépeik megtankolása lesz üzemanyaggal, de még hasraütésszerűen se vállalkoznék rá, hogy mennyi üzemanyagot használna el több tucat szondájuk plusz a nyersanyag hazatalicskázása.

A H2-O2 témához meg, ne a tömegsűrűséget nézd, hanem a mol/m^3-t. Azt is folyékony állapotban.

flimo13 2012.04.27. 18:25:25

@McKinney: Nyilván nem azt akarják meginni, amit elbontanának, nem azt akarják belélegezni, amivel hidrogént égetnek. Odafent, megfelelő helyen lévő állomással non-stop mehet napenergiával a vízbontás, és senkit sem érdekel, hogy kevesebb energiát nyernek vissza.

Link Elek 2012.04.27. 18:31:59

nekem ugy tunik, hogy a nemzetkozi media "beszopta" ez a ceg nem banyaszatra hajt, hanem banyaszati eszkoz gayrtasra. ami kockazat mentesebb.
mar a 101-es szeriabol is ezresevel fognak venni egyetemek, es katonasagok.
elegendoen jo felbontassal rendkivul gyakran kepesek kelloen nagy teruletrol kepet kesziteni. ezt semmi mas nem tudja jelenleg.
-a kovetkezo lepesben eladjak azt az infot, hogy hol erdemes banyaszni.
-sokan megveszik.
-megharcolnak, hogy ovek legeyn a szajre. termeszetesen olyan eszkozzal indulnak ami megveheto. mas nem nagyon fog ilyet arulni.

a media "hype" ami most tortenik a legtokeletesebb inditas egy ilyen cegnek.

szerintem sikeruk lesz.
a stilus ami szerinte tortennek a dolgok az a vadnyugatra fog leginkabb hasonlitani. az kulonbozo banyasz szondak siman ki fogjak nyirni egymast/el fogjak lopni a masik cuccat, es hasonlok.
jogilag finoman szolva is szurke terulet, es kozel lehetetlen barmilyan jogi dontest betartatni.

erdekes lesz az biztos.

safranek 2012.04.27. 18:39:26

Legalább lesz pénz az űrkutatásra, ha látszik a gyakorlati haszna.

baliquez 2012.04.27. 18:47:03

Szerintem baromság az űrben bányászni - ha van egy megfelelő fémekben gazdag aszteroida (tageléssel stipistop) akkor azt óvatosan bele lehet irányítani a földi légkörbe hogy becsapódjon valami pusztában* ahonnan már egyszerűbben kibányászható. Ha a fele elizzik akkor is marad elegendő.

(*nem mellékesen apró számítási pontatlanságra fogva le lehet radírozni problémás területeket is)

Savior 2012.04.27. 19:23:44

Nézzetek a neveknek kicsit utána, mert a Google-ösöket pl. igencsak elkevertétek.

K. Ram Ram ShRiram a Google egyik első _befektetője_, nincs sok köze a technikai dolgokhoz.

Ellentétben Larry Page-dzsel, aki *A* Google alapító (Sergey Brinnel), nem véletlenül PageRank a neve az első, Google által alkalmazott ranking algoritmusnak...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.04.27. 19:24:19

@McKinney: egyszerű: az űrben energia könnyen szerezhető a Napból, viszont manőverezni (mármint hatékonyan) csak rakétaelvvel lehet, ahhoz meg valamilyen üzemanyag kell, arra meg a hidrogén+oxigén kombó egy ismert megoldás.

Waldi! 2012.04.27. 19:51:29

Es mar Clarke is megirta, hogy a fenysebesseg kozeli raketa elejere jeg vedopajzsot kell tenni :D

magyar bucó 2012.04.27. 20:32:08

Nekem erről Panama jut eszembe, nem Alaszka. :)

Kozmokrator · http://www.tudtad.com 2012.04.27. 20:39:24

@safranek: Arra mindig lesz. Sokan szeretnének már saját bolygót maguknak :)

kamov 2012.04.28. 12:09:06

@Cifu78: Az ISS jelenleg kb. 2 tonna vizet fogyaszt évente.

A koroljovi irányítóközpont honlapja szerint az utolsó öt Progressznél egyaránt megtalálható volt a "Rodnik" rendszernek szállított 420kg, víz amit átszivattyúznak a Progressz középső részében lévő tartályokból, a Zvezda tartályaiba.

Ami eltérés, az a hermetikus részben kisebb, átcipelhető tartályokban szállított ivóvíz, ami pártíz kilogrammos tartományban szokott mozogni.

kamov 2012.04.28. 12:14:26

@flimo13: A folyékony oxigén sűrűsége 1140kg/m3. A folyékony hidrogén sűrűsége 68kg/m3 (igen ennyi, nem elírás).

1kg hidrogén elégetéséhet a rakétahajtóművek 5,5-6 kg oxigént használnak, mivel a fúvóka és az égőtér hűtése miatt enyhe hidrogéntöblettel mennek.

Ezekből az adódik, hogy 1m3 folyékony oxigénhez 2,8-3m3 folyékony hidrogén kell (plusz a párolgási veszteség). Ezért lehet az LH/LOX rakétafokozatot már egy metszeti rajz alapján kiszúrni.

flimo13 2012.04.28. 12:28:27

@kamov: Tudom, hogy nem elírás, megnéztem őket :) Ezekkel az adatokkal (illetve hidrogénnel kicsit magasabb, forrásponti adatként ~71 szerepelt wikin) számoltam ki, hogy egy m^3 Oxigén 35.6 mol, egy m^3 hidrogén 35.5 mol (Te adatoddal 34).

Tehát jól írtam, hogy adott anyagmennyiségre közel egyenlő térfogatot foglal mindkettő. A reakcióarány 2:1, amivel nem számoltam a hűtés és egyéb veszteség, máris ott vagyunk a te számaidnál :)

Igaz eredetileg kétszeres nagyságú tartály alapján írtam, de még háromszorosra is megáll, hogy ez az "áldozat" bőven vállalható egy csak a világűrben közlekedő jármű számára, ha az alternatívát - legyen bármilyen jó is - előbb még el kéne juttatni LEO-ra. Remélem most már senkivel se fogunk elbeszélni egymás mellett :)

MTom 2012.04.28. 23:10:36

Miért bányászni akarnak?
Rergeteg értékes anyag kering űrszemét formájában, azt kéne inkább elkapkodni... :)

molnibalage 2012.05.02. 11:43:34

@Link Elek: Ez a hype arra volt jó, hogy mindenhol miden értelmes ember vakara a fejét, hogy WTF? Április 1. már elmúlt...

Az űrbéli gyártás emlegetés röhejes. Földi 1G-s környeztben is tonnás gépek és MW-os teljesímények kellene acélszerkezet gyártásához is. Jelenleg egy szemetesvödör fröccsentése is megoldhatatlan odafent.

No comment...

molnibalage 2012.05.02. 11:45:14

@baliquez: A Tunguzka meteor az utológaos becslések szerint pár száz, max. 1000 tonnás volt. Egy több tucat Mt-ás termonukleáris töltet erejével pusztított. Nagyon rossz ötlet amit te itten felvetsz. Peidg az utólagos becslések szerint egészen lapos szögen jöhetett, azért nem érte el a talajt vagy csak egy darabja...

Hedonista Daidalosz 2012.05.07. 09:07:13

hát erre téjünk vissza 100 év múlva sztem