Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Úgy tűnik, a NASA kihátrálása és az oroszok kezdeti nagyképűsége után csak sikerül társat találni az ESA-nak az ExoMars programba: az ESA és a Roszkozmosz vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá, melyből év végre születhet meg a végleges együttműködési megállapodás. Ennek megfelelően már formálódik, hogy melyik fél mivel járulna hozzá az áttervezett programhoz. Az alapok maradnak: 2016-ban egy keringőegység és egy kis leszállóegység indulna, 2018-ban pedig egy nagyméretű rover. A Marshoz juttatáshoz pedig az oroszok már fel is ajánlottak két Proton rakétát az amerikai Atlas-V-ök helyettesítésére.

ExoMars_combi_350.jpg

2016 - orbiter és lander

Első körben a Trace Gas Orbiter (TGO) és az apró EDM (Entry, Descent and Landing Demonstrator Module) lander jutna el a Marshoz. A keringőegység fő tudományos feladata a nevének megfelelően a légkörben nyomokban jelen lévő gázok, elsősorban a metán meg egy csomó más (formaldehid, metanol, vízgőz, stb.) gyakoriságát, eloszlását és annak változásait fogja feltérképezni. A metánt ugyanis valaminek folyamatosan pótolnia kell, és egyelőre nem tudni, hogy geokémiai (vulkanikus, hidrotermális) vagy pedig biológiai folyamatok biztosítják-e. A légkör vizsgálata mellett persze folytatja a korábbi orbiterek, mint a Mars Reconnaissance Orbiter munkáját a felszín térképezésével. A tudományos munka mellett a másik fontos feladata az adatkapcsolat biztosítása lesz a felszínen dolgozó landerek, roverek és a Föld között, a tervek szerint 2022-ig. Az oroszok ide tudományos műszereket, a légköri gázokat és a felszín alatti víz nyomait detektálni képes spektrométereket biztosítanának.

ExoMars_br.jpg

A keringőegység egy apró landert is visz majd magával, melyet az európaiak afféle demonstrátornak szántak: gyűjtsön adatokat a légkörön való áthaladásról és a leszállásról, próbálja az erre kifejlesztett technológiákat. Ja és ha egyben leért, egy kicsit is körbenézhet, de ez már csak hab a tortán. Értelemszerűen ez a hozzáállás némi kritikát váltott ki, hisz ha már egy csomó pénzt belefeccölnek, tán csak kéne némi eredményt (értsd: tisztességes fotók, mérések) is felmutatni. Az orosz közreműködés itt egy radioaktív hőforrás lenne, mellyel az eredetileg tervezett, csak akkumulátoros áramellátáshoz képest jelentősen megnövekedhet a felszínen töltött élettartam, napokról hónapokra. 

EDM_Landing-sm.jpg

2018 - rover és lander

Két évvel később egy rover érkezne a felszínre. Ez már sok átalakításon ment át: eredetileg tavaly kellett volna indulnia egy Szojuz rakétával, aztán az amerikai együttműködés kezdetén komoly fogyókúrára fogták, hogy még elférjen a felhízlalt TGO mellett (melybe beolvasztották a NASA Mars Science Orbiter tervezetét). Később aztán szétszedték két különálló programmá a rovert és az orbitert, a rover mellé viszont bekerült egy amerikai pár: a MAX-C mintagyűjtő- és tároló járművel közösen érkezett volna a bolygóra. A MAX-C aztán a marsi mintahozatal reményével együtt eltűnt az amerikai költségvetési megszorítások kútjában. Mostanság a MER rovereknél (Spirit és Oppy) kb. 30 kilóval nehezebb, 207 kg-os terv fut, de volt az 295 kg is valamelyik korábbi fázisban. Persze ez is messze elmarad a Curiosity megalomán 900 kilójától.

ExoMars_Rover_sm.jpg

Egy vizualizációja a leendő rovernek. A fekete cső az elején a fúró berendezés.

ExoMars1_sm.jpg

Ez meg egy másik, a hagyományosabb jellegű, tetraéder alakú landerrel és légzsákos talajt éréssel operáló koncepció.

A NASA kiszállásával ugrott a skycrane-es leszállás is, és az ESA visszatért a hagyományos, lander talapzatra érkező rover koncepciójához. Ami némi fejvakarásra ad okot, hogy a lander megépítését az orosz félre bíznák. Egyrészről valami feladatot csak kell adni nekik, hogy ne csak rakéta-szolgáltatónak használják őket, másrészről viszont pont a marsi leszállást nem tudták még soha jól kivitelezni, pedig küzdöttek vele rendesen a szovjet időkben. De sok tapasztalata az ESA-nak sincs a dologban - mire az EDM leszáll, már rég túl kell lenni a tervezési, sőt talán a gyártási fázison is. Néhány kritikus rendszer, mint a navigáció és irányítás azért az európaiak felügyelete alatt marad. A jelenlegi felállás szerint tehát a lander platform és a rajta utazó tudományos műszerek megépítése elsősorban az oroszok feladata lesz, illetve a roverbe is adnak egy radioaktív generátort és műszereket.

DrillBohrer_sm.jpg

A fúró fejlesztése javában folyik: a fenti kép egy ESA prezentáció részlete.

A rover két fontos eleme a fúró és a Pasteur műszeregyüttes lesz. A fúró 2 m mélységig tud majd lefúrni, és 3x1 cm-es magmintákat fog venni, fúrásonként négyet. Az üres fúrólyuk mentén egy infravörös spektrométer is végig fog haladni, feltérképezve a talajrétegeket. A magmintákat pedig a műszeregyüttes fogja analizálni: lesz benne infravörös és Raman-spektrométer, röntgen diffrakciós illetve szerves vegyületek kimutatására szolgáló műszer, és egy kifejezetten biológiai jelek kimutatására szolgáló Life Marker Chip. Meg egy radar, ami a mintavételi hely kiválasztásában segít, a felszín alatti rétegek átvilágításával.

...eközben odaát

Hiába a bolygó felé tartó Curiosity, az amerikai marskutatás igen mély gödörbe került az elmúlt egy-két évben. Bár a Naprendszer kutatási irányait taglaló Decadal Survey a lista tetejére tette a MAX-C rovert (feltéve, ha ha sikerül a költségeket lenyomni), a konkrét költségvetési számok drámaiak: a Fehér Ház 2013-as költségvetési javaslata 20%-al csökkentené a Naprendszer-kutatásra fordítandó keretet, mely nagyrészt a marsi programokon csapódna le, kivégezve nem csak az ExoMars részvételt, de szinte minden mást: az idén még 587 milliós marsi keret jövőre 360, 2015-re 185 millióra csökkenne, és a Curiosity-vel és a 2013 végén induló MAVEN orbiterrel le is lehet húzni a rolót. De épp mostanában jön ki a Szenátus és a Képviselőház saját költségvetési javaslata, úgyhogy az igazi iszapbirkózás még csak most fog kezdődni.

MAVEN Core Structure & Tank sm.jpg

A MAVEN fő szerkezeti elemét ét és a hidrazint tároló üzemanyagtankot illesztik épp össze itt.

Eközben a NASA kutatók azért úgy tűnik, nem adták fel teljesen a dolgot: már el is kezdődött a brainstorming, hogy mit lehetne kihozni nagyságrendileg 700 millió dollárból, vagyis egy Discovery osztályú küldetés árából 2018-ra - hátha kapnak mégis némi pénzt. És ha már Discovery: ne feledjük, hogy egy marsi lander, a Phoenixre alapuló InSight (eredeti nevén GEMS) még versenyben van, és ha kiválasztják, 2016-ban startolhat. Döntés az év végén, az ExoMars véglegesítéséhez hasonlóan: úgy tűnik, 2012 vízválasztó lehet a marskutatás jövője szempontjából.

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr334449147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2012.04.21. 18:24:52

Mekkora bukta lesz ez az európai progam

Rathelor 2012.04.22. 01:11:29

Vagy nem.. az oroszoknál azért most már erősen teljesítmény és gulág kényszer van :D
Bár az is tény, hogy az ESA meg a puha leszállás nincs igazán köszönőviszonyban egymással..

Cifu78 2012.04.22. 13:07:31

Azt valahogy én se vágom, hogy 2016-ban egy lander tesztelné a leszállási technikákat, de 2018-ban a leszálló egységet már az oroszok fogják úgy is elkészíteni.

Link Elek 2012.04.22. 13:19:54

az ESA nem csinal mast, csak utanozza az amerikaiakat.
semmi innovacio, csak masolas szar minosegben.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2012.04.22. 15:53:47

@Link Elek:
Tényleg csak másol, de a szar minőség az nem igaz, amit megcsinálnak(unk), az müxik rendesen

Link Elek 2012.04.22. 17:26:25

@KGyST:
de ennek mi a loturo ertelme van?

es miert nincsenek spacex/bigelow aerospace/virgin galactic/...
innovativ europai startupok?

mindegyik otlet uzletileg mukodokepes lehet, ha sikerul megcsinalni.

europa halva szuletett, es nem csak az urprogramokra ertem.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.04.22. 18:16:17

@Link Elek: Giotto, Hipparcos, Huygens, Ulysses, Herschel, Planck, Gaia, Venus Express, Rosetta, Envisat, GOCE, ATV. Ja, teljesen igazad van.

@KGyST: van a fenti listában több, amit az ESA tett meg először.

scientia 2012.04.26. 20:34:08

Akkor most a Max-C külön programként fut, vagy leállították végleg? És ha újramelegítik, fog a visszahozatalra mintákat gyűjteni, vagy csak kolbászolni fog?

Hedonista Daidalosz 2012.04.27. 10:59:58

arról h hogyan tervezik a mintákat visszahozni, van vhol vmi anyag?

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.04.27. 15:18:59

@scientia: egyelőre nem kapott rá pénzt a NASA, úgyhogy most megállt a projekt, sztm csak a koncepcióig jutottak. Azt meg vagy előveszik újra, vagy nem, a nagyobb kérdés, hogy lesz-e rá költségvetési pénz a jövőben.

@Hedonista Daidalosz: van, ebben a posztban pl: cydonia.blog.hu/2011/03/23/elbucsuzhatunk_a_zaszloshajoktol

MTom 2012.04.28. 23:20:41

@lacalaca:
"... van a fenti listában több, amit az ESA tett meg először."
Egyetértek, pl. teljesen automatikus dokkolást az ISS-re az ATV csinált először...

KGyST · http://repules.tumblr.com 2012.04.29. 16:13:18

@lacalaca:
Ebből a listából szerintem a Huygens olyan, ami elsőségnek számít, igaz, hogy a Cassini potyautasaként jutott oda, ez fél pont.

Pl a Planck előtt repült a COBE és a WMAP, a Planck kb a harmadik az egyre jobb, de nagyjából ugyanarra szolgáló holdak sorában.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.04.29. 17:33:49

@KGyST: igen, a Planck nem jó példa, de:
- Giotto, mint első üstökösmag-randevú (jó, persze, az ICE-vel hamarabb meglépték az amerikaiak, de ez volt az első így tervezett, meg a két VEGA)
- Rosetta, mint első leszállás üstökös felszínére
- HIPPARCOS, Ulysses mindkettő fél pont, mert NASA-ESA közös missziók voltak
- ATV - jelenleg a legkomolyabb teherűrhajó, bár való igaz, a Progressz megelőzte.
- az egyre jobb, de ugyanolyan akkor ráillene egy csomó mindenre, a Hubble ugyanolyan, mint egy földi optikai távcső, csak az űrben van, vagy mint Newton távcsöve 350 éve, csak nagyobb. Ennek fényében adnék egy-egy pontot a Herschelre, Gaiára is.
- ja és a Cassini-Huygens program.