Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Úton a Curiosity a Mars felé

2011.11.26. 19:02

Sikeresen elstartolt Floridából a NASA rovere, és már el is kezdte fogyasztani a kilométereket a vörös bolygó felé. Az Atlas-V rakéta bármiféle fennakadás nélkül, tankönyvszerűen indult, ismét tökéletes startot produkálva. Videó itt.

 

Atlas_MSL_launch_sm.jpg

 

Az izgalom most véget ért, ismét mernek levegőt venni a NASA-nál meg a JPL-nél, nem durrant apró darabokra a több, mint kétmilliárd dollárból megépült rover. (Tessék észrevenni, hogy a hasonlóan ambíciózus Fobosz-Gruntra tizenháromszor kevesebb pénzt költöttek az oroszok.) Lehet gyakorolni a lélegzet-visszatartást jövő augusztus elejéig, a szűk tíz perc alatt lezajló, de hajmeresztő landolás elérkeztéig... 

Végül két kép még  a startról. Főleg a második érdekes a NASA TV-ben közvetített élő kép az utazó fokozatba és védőpajzsokba csomagolt rover és a Centaur rakétafokozat szeparációjáról. Ez a Föld túloldalán történt, és megörökítéséhez már globális lefedettség kell. Amikor kikerült a Kennedy Űrközpont hatósugarából, a rakétafokozat a NASA TDRS műholdjain át küldte az adatokat, melyek a rengeteg földi állomás kiváltására lettek kitalálva. Na, sem ilyen műholdhálózata, sem globális felszíni állomáshálózata nincs Oroszországnak, ami például nyomon követhette volna a Fobosz-Grunt pályamódosításait Dél-Amerika felett. De ez már messzire vezet...

 

msl_fairing_sep1.png

Az orrkúp leválásának pillanata.

 

msl_centaur_sep.jpg

A napelemekkel borított cruise stage, amint éppen levált a Centaur rakétafokozatól. Ez navigálja majd el az alatta rejtőző Curiosity-t a Marsig, ügyel az egészségére és kommunikál a Földdel.

 

És mivel úgyis megkérdeznétek: nem nagyon vannak újabb hírek a Fobosz-Gruntról. Hol lehet vele kapcsolatot teremteni, hol nem, ennek oka lehet az, hogy csak az egyik oldalán lévő rádió üzemel, vagy pedig áramellátásbeli gondok is. Egyelőre a telemetriai adatok sem mondtak el sok mindent, mivel a jelek szerint csak pár műszaki adatot kaptak eddig, az űrszonda számítógépéből még nem sikerült kicsalogatni adatokat, így az esetleges meghibásodásokról sincs még adat. A fejleményeket a russianspaceweb.com-on érdemes követni, Anatolij igyekszik minden, aránylag megbízható infómorzsát összegyűjteni az oldalán.

Szerző: lacalaca

27 komment

Címkék: mars msl curiosity

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr383413526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Crane (törölt) 2011.11.26. 19:55:35

Azért megnéznék magamnak egy ilyen földi kamerarendszert, ami nyomon követi az űrhajó indítását. Izom komoly teleobjektív lehet rajta, és kíváncsi lennék, a vezérlésére, amivel követni tudják a rakétát (vagy van erre képzett operatőr, aki képes manuálisan befogni?)

Másik, ami mostanság tűnt fel, hogy a amerikai rakétahajtóművek nagyon durva füst(gőz?)csóvát húznak maguk után, míg az orosz rendszernél ilyen nincs (nem ilyen mennyiségben). Ez mitől van? Más üzemanyagot használnak (gondolom)?

Koopac 2011.11.26. 20:10:27

Ha a Curiositynak még nyitva van az indítási ablak, akkor hogy van az, hogy a Fobosz-Gruntnak már bezárult?

hld50 · https://twitter.com/hold50 2011.11.26. 20:11:20

@Crane: A Proton asszimetrikus dimetil hidrazint, az Atlas-5 folyékony oxigént és kerozint használ.

_renton 2011.11.26. 20:24:37

@Koopac: No, ezt már én is meg akartam kérdezni!

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.26. 20:28:53

@Crane: @hold01: a nagy füst a szilárd hajtóanyagú boosterekből jön, tessék csak megnézni, a shuttle SRB és SSME hajtóművek füstje közti brutális különbséget.

Folyékony hajtóanyag esetén alig van füst, amit látni az max a földön gőz a starthely elárasztásából, meg feljebb a kondenzcsík, ami ugye szintén a levegőből kicsapódó vízpára. Oroszok nem nagyon árasztanak el semmit a sztyeppe közepén így ott a start pillanatában sincs akkora gőz/füst.

Crane (törölt) 2011.11.26. 20:29:31

@hold01: Köszi! Így már érthető. ;)

@Koopac: Ezt kérdeztem én is a múltkor. Pontos válasz nem érkezett, de feltehetően nem csak az indítás időpontja, de a start helye, és a pályára álláskor elért sebesség is bejátszik. A két küldetés között így már simán van olyan eltérés, hogy az oroszok esetében már elment a "vonat" de az amcsik még kényelmesen elérik.
Másfelől volt olyan hír a napokban, hogy elvileg még a Mars után eredhetett volna a Fobosz, de most már az oroszok is úgy nyilatkoznak, hogyha sikerül is elhagyni az alacsony föld körüli pályát, akkor is más célpontot kell keresni.
Bár a sajtószenzáció mögé nézve szerintem még mindig nagyobb az esélye annak, hogy a sztyeppén fogják összesöpörni a füstölgő hulladékokat (sajna).

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.26. 20:31:52

@Koopac: @_renton: erre nekem is csak tippjeim vannak:
- az Atlas-V és az alacsonyabb szélesség többet enged, ezért tovább tart az ablak.
- a Fobosz-Grunt fent kering már, és ahogy elfordulhatott a pályája annyira, hogy már nem alkalmas a marsi indításra, mire körbefordulna, addigra meg tényleg zárva lenne az ablak.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.26. 20:33:37

Friss és forró:

All attempts to contact Phobos-Grunt from Perth on November 26 proved fruitless, after which ESA's ground station had to take a break in its effort, in order to support other missions. At the time, the facility was not scheduled to communicate with a stranded Russian probe until the night from November 28 to November 29.

Crane (törölt) 2011.11.26. 20:34:40

@lacalaca: Jaja! Tényleg, a boosterek leválása után már kulturáltabb lett az összkép. :D Köszi!

merzo 2011.11.26. 21:15:56

Azért a Skycrane landolás is tényleg
lélegzet visszafojtós lesz!!

Tényleg ez a tömeghatár amit partra tehetünk a Marson.Csak kicsit túl bonyolult a rendszer. Reméljük minden működik. Ps Amúgy mit használnak kenőanyagnak ennyire szélsőséges üzemi körülmények között??

Most láttam fotón Az űrsiklókon Michelin
gumik voltak????

scientia 2011.11.26. 21:32:16

@merzo: "Tényleg ez a tömeghatár amit partra tehetünk a Marson.Csak kicsit túl bonyolult a rendszer."

Én inkább úgy fogalmaznék, ez a NASA pénzügyi határa.

merzo 2011.11.26. 21:42:39

@scientia:
Van ebben egy kis fizika is..

Nagyon jól összefoglalják itt:

www.gepnarancs.hu/2011/11/miert-nem-tudunk-embereket-juttatni-a-marsra-i-resz/

Tisztelettel Merzo

MTom 2011.11.26. 21:43:11

@lacalaca:
Szerintem összefüggésben lehet azzal is, hogy más volt a pályára állítás koncepciója:

A Fobos-Grunt-ot az olcsóbb Zenit vitte fel LEO-ra, szinte a terhelésének határán (Zenit: LEO 13900, P-G: 13500 kg), onnan pedig a rengeteg, felvitt üzemanyaggal (10 tonna, ha jól emlékszem), maga emelte volna tovább a pályáját.

A Curiosity-t egy jóval erősebb rakéta vitte fel (Atlas V 541, LEO 17400 kg), és állította a marsi "pályára", nem az űrszonda "gyorsítgatott" saját maga tovább.

Ezen kívül valahol olvastam (már nem találom), hogy a rakéta 3300 kg-ot tudott erre a pályára állítani, míg a Cur. valahol 2800 kg körül volt, tehát még maradt is bőven tartalék további gyorsításra.

Szóval összességében szerintem nagyobb sebességre lehetett így a Coriosity-t felgyorsítani, mint a Fobos-Grunt-ot tudták (volna).

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.26. 21:50:47

@merzo: @scientia: persze ha nem ragaszkodunk ejtőernyős lassításhoz, márisjobb a helyzet. Csak pl full rakétás leszálláshoz nagyobb tömeget kell elvinni a Marsig (ernyő vs. nafta), ami kellően nagy rakétát igényel, amit meg senki sem fog kifizetni, ha az űrszonda megtervezésére sem kapnak elég pénzt (lásd MAX-C, ExoMars roverek). Ezzel szemben áll a Red Dragon koncepció, vagyis egy Falcon Heavy-vel elküldenek egy Dragont, ami megpakolva 6 tonna, és csak rakétákkal leereszkedik a felszínre. Horribile dictu, kisméretű rovert is vihet, ha ki tudják hajtogatni az űrhajóból.

Crane (törölt) 2011.11.26. 21:59:40

@merzo: Én csak tippelni tudok, de szinte biztos, hogy szintetikus anyagokat használnak, esetleg teflont. Talán lacalaca tud súgni, hogy a Puli mérnökei milyen kenőanyagokban gondolkodnak. ;)

merzo 2011.11.26. 22:03:09

@lacalaca: Ez igaz ,de az ernyő tömeg: hatékonyság téren verhetetlen. Illetve megint a pénzkérdés!

Már 1968- ban volt műszakilag is kivitelezhetőnek tűnő koncepció Lásd: Boeing IMIS

Na de a pénz...

MTom 2011.11.26. 22:34:32

Még egyszer az indítási ablak, más logikával (ha már érteni nem értek hozzá :) :

Ahogy olvasgatom, mindkét szonda 2500-3000 kg körüli tömegű lehet, amikor már a marsi trajektórián halad.
(Adatok innen: www.russianspaceweb.com/phobos_grunt_design.html )

Ehhez képest a Fobos-Grunt-ot egy jóval kisebb rakétával lőtték fel, mint a Curiosity-t. Ez biztosan sokat számít.

MTom 2011.11.26. 22:59:46

Sőt:
www.russianspaceweb.com/phobos_grunt_scenario.html
"The travel between Earth and Mars for a four-ton spacecraft was to last from 10 to 11.5 months."

(A Curiosity gyorsabban, 2012 augusztusában már odaér, azaz 9 hónap alatt teszi meg a távot
www.youtube.com/watch?v=PcJKmBwyVVw )

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.11.27. 01:06:17

Nyilván az orosz és az amerikai pálya között sok az eltérés, csak az optimális indítási időpont (ami, gondolom, geometriai sajátosság) tér el, az amcsik -végül is- több tartalékot hagytak rajta, az oroszok meg a k kevés pénzből próbáltak meg valamit kifacsarni.

Mint a régi vicc, amikor az autópályán a Rába kamion padlógázzal, üveghangon előzi a Volvo-t, majd amikor az visszaelőz, a vezetője az ujjával mutat egy kettest, mit jelent ez?

-Még két fokozata van fölfelé.

Vannak dolgok, amik nem változnak, a Kelet az Kelet.

Lófasz esti fényben 2011.11.27. 13:44:52

>a hasonlóan ambíciózus Fobosz-Gruntra tizenháromszor kevesebb pénzt költöttek az oroszok.

nem mukodo urszondat a NASA is sokkal olcsobban tudna kesziteni :)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.27. 14:04:16

@Crane: na itt van még összehasonlítás ;)
Delta-IV Heavy, az USA legerősebb rakétája, folyékony hidrogén-oxigén - no füst:
www.youtube.com/watch?v=tWm1jUC5Ags

Minotaur-IV, kicsi rakéta, szilárd hajtóanyag, sok-sok füst:
www.youtube.com/watch?v=5gS4n5vz9Tw

@KGyST: na igen, bárcsak tellene Protonra a tudományos programoknak is...

@Lófasz esti fényben: ez így van, ékes példaként lásd a cheaper, faster, better filozófiát a kilencvenes években, szépen ki is nyírta a Mars Polar Lander és Climate Orbiter kettőst.

MTom 2011.11.27. 19:39:41

@lacalaca:
elvileg nem lenne azzal sem gond, ha tényleg olcsóbban, gyorsabban akarnának valóban jobbat kihozni.

Csakhogy ha ez nem egy "eredmény", hanem egy kényszerként kapott cél, akkor általában a "gyorsabban, olcsóbban, szarabbat" jön ki a végén. (lásd SiSo elv - Shit in, Shit out)

Volt és lesz is példa arra, hogy fejlesztési projekteket sikeresen gyorsítanak / olcsósítanak, és valóban jó minőség is jön ki belőle - lásd pl. SpaceX, de ezek az eredmények nem csak úgy "maguktól jönnek". Ezek mögött rengeteg munka van, amivel összerakták a szükséges módszertani, szervezeti, együttműködési, stb. alapokat, hogy ne egy bürokratikus apparátus, hanem egy gyorsan mozgó, rugalmas, hatékony szervezet jöjjön létre.

Komoly szakirodalma van ezeknek - pl. a szoftveriparban az agilis szoftverfejlesztés, vagy az általánosságban a concurrent development elveit érdemes itt említeni.

Szóval nem istenkáromlás ezen elvek alkalmazása, de nagyon sokszor csak puszta frázis-puffogtatás marad csak belőle, aztán ömlik a szar a végén.

Lewes1973 2011.11.29. 10:58:54

Most olvasom, hogy a rover végleges szoftvere nincs meg, azt útközben fogják rátölteni. Mennyi ideig készült az eszköz, hogy nem volt idejük véglegesíteni a szoftvert???

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.29. 11:29:38

@Lewes1973: ez megfogalmazás kérdése. Milyen egy végleges szoftver? Mennyivel "véglegesebb" a Win7 a Win95-nél? Persze, utóbbi primitívebb, de nem volt "félkész", mikor megjelent.

Űreszközöknél teljesen reális és megszokott, jövő év közepéig még van idő fejlesztésekre. Hisz ott a tesztpéldány a JPL-nél, addig kipróbálhatnak egy csomó mindent vele. A Spirit és Opportunity is többször kaptt frissítést, ez egyáltalán nem szokatlan.

(Hadd tegyem hozzá, hogy a Fobosz-Grunt viszont közel járt ahhoz, hogy ténylegesen félkész szoftverrel induljon el. Bár valszeg ami végül rákerült, sem olyan szofisztikált, mint a Curiosity-é...)

hld50 · https://twitter.com/hold50 2011.11.29. 14:23:03

@lacalaca: Jó lenne tudni milyen programozási nyelven írják ezeket a szoftvereket és milyen frameworkot használnak, de a neten semmi konkrét dolgot nem lehet találni csak átlalános információkat.

Crane (törölt) 2011.11.30. 17:10:28

@hold01: Azért általánosságban írnak róla, mert nincs kijelölve egy adott programnyelv, hogy na most csak ebben írják az űrszondák/roboteszközök programját.
Az hogy mely programnyelven dolgoznak végül is a fejlesztői környezettől függ. Ez pedig nagyon széles palettán mozog. Hogy mit választanak, ráadásul attól is függ, hogy milyen költségvetésből dolgoznak, milyen üzleti kapcsolatok vannak, és attól is, hogy az adott mérnökök mely fejlesztő környezetet preferálják.

Crane (törölt) 2011.11.30. 17:20:31

Bocs, azt még kihagytam, hogy függ az eszköz céljától is. Ráadásul sok esetben nem egy, hanem többféle fejlesztői környezet, és programnyelv találkozik egy-egy szonda fedélzetén, amik aztán valamilyen buszon egy szabványos protokollon keresztül kommunikálnak egymással.