Van a NASA-nak egy speciális megállapodási formája, a Space Act Agreement, amivel a szokásos kormányzati szerződésekre vonatkozó iszonyatos bürokratikus követelményrendszert (mint a magyar közbeszerzési eljárást) nagyrészt ki lehet iktatni. Az SAA-t a feltörekvő NewSpace cégek, startupok támogatására találták ki, ilyenekkel működik a COTS és CCDev program is. Egy ilyen szerződés tartalmazhat anyagi támogatást is, vagy csak egyéb hozzájárulást, például NASA iránymutatást bizonyos fejlesztésekhez. Az előbbiben részesült legutóbb a SpaceX-Boeing-Blue Origin-Sierra Nevada négyes a legutóbbi CCDev körben.

 

altasv_capsules.jpg

A Dream Chaser és a CST-100 (b-j) az Atlas-V-öt választották, a Blue Origin űrhajója (középen) meg addig, amíg a saját rakétájuk el nem készül.

 

Csakhogy azóta, több-kevesebb fanfárral, további három pályázó céggel is kötött pénzmentes SAA-t a NASA. Elsőnek az Atlas-V rakétáért felelős United Launch Alliance került sorra. Nem véletlenül, mivel a három űrhajójelölt, a SpaceX Dragonját leszámítva, ezt a hordozórakétát választaná legalább az első néhány startjához, csakhogy az Atlas-V-öt nem emberes űrhajó hordozására fejlesztették ki, a human-rating folyamat koordinálásában segédkezik most a NASA. Nem sokkal később az Ares-I utánérzet Liberty rakétát kitaláló ATK-Astrium kettős is megkapta a maga megállapodását. Az ATK nagyon nyomatja a saját tervét, épp csak az a szépséghibája, hogy eddig senki sem jelentkezett, hogy rátenné a maga űrhajóját...

 exc_almaz_capsule_sm.jpg

Az Excalibur Almaz által felcicomázott TKSz kapszula. (EA)

 

És legutóbb az Excalibur Almaz volt soron. A man-szigeti cég ugye a szovjetek által kifejlesztett, de alig használt TKSz űrhajókat és két félkész Almaz űrállomást (a Szaljut katonai változata) vett meg, és azokat akarja újra üzembe helyezni. A megállapodás pontos tartalmáról semmit sem tudni, annyira fű alatt történt az egész ügy, hogy csak egy bizottsági meghallgatás programjából derült ki a léte. A NASA illetékeseiből sem lehetett sokat kihúzni azon túl hogy korlátozott mértékű technikai támogatást nyújtanak a rendszer fejlesztéséhez, és hogy a koncepciójuk hitelt érdemlő. Érdekes fejlemény, bár a CCDev pályázók közé is meghívták őket, szóval rajta vannak a NASA radarján.

 

exc_almaz_concept_sm.jpg

A teljes koncepció, a TKSz űrhajó az FGB modullal együtt dokkol az Almaz állomáshoz.

 

Valószínű, hogy az űrhajók érdeklik inkább a NASA-t, mint az űrállomások (főleg, hogy az egyik csak egy puszta héj). Persze ne számítsunk arra, hogy hamarosan újfajta ex-szovjet űrhajók repkednek majd az ISS körül. Pénzmentes SAA-k esetén az anyagi hátteret a magáncégnek kell biztosítania, és a kezdeti nagy lelkesedés után sokan el is buktak, sőt a Rocketplane Kistler a NASA pénzügyi támogatása ellenére nem bírt talpon maradni. De ha mégis összejön a man-szigetieknek, végre emberekkel is megreptethetik ezeket a szovjet csodákat.

 

almaz_205_station.jpg

A két űrállomás közül a komplettebb, már a Man-szigeten.

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr203334877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.10.27. 23:02:44

Erről a Kistlerről szívesen olvasnék BTW, nagyon bíztam bennük anno, de nem jutottak sehova, pedig elég biztos jövőképük volt, és nem a technológiába buktak bele, odáig el se jutottak.

Elég abszurd, h egy cég megállapodást köt a NASA-val (ez azért komoly esélyt jelent a későbbi megrendelésekre), és a maradék zetont ne tudná összekaparni.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.10.27. 23:18:07

@KGyST: sokat nem tudok az ügyről én se hirtelen. 2006-7-ben még más idők jártak, a SpaceX is sokkal kisebb cég volt, egy kiforratlan rakétával...

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.10.27. 23:44:18

@lacalaca:
Én talán már 2000 magasságában olvastam a Kistlerről, még a net hajnalán, dial-up alatt.
süti beállítások módosítása