Lassan beindul az ALMA hálózat
2011.10.10. 13:05
Bár még mindig csak egy kis része áll a chilei sivatagban az ALMA hálózatnak, már tesztelik a képességeit. Az ALMA (Atacama Large Millimeter Array), mely 66 különálló távcsőből álló interferometrikus hálózat lesz, a következő évtizedek egyik nagy durranása lehet. A milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszakon igen nehéz megfigyeléseket végezni, speciális anyagokat és detektorokat igényel, emellett a légkörben található vízpár is ezen hullámhosszakon sugároz, amit célszerű elkerülni. Nem véletlenül épült fel az ALMA az Atacama sivatagban. Emellett a jó felbontáshoz nagy bázisvonal kell (minél hosszabb a hullámhossz, annál nagyobb távcső kell azonos felbontáshoz), a végleges rendszerben több km-re lesznek egymástól a legtávolabbi távcsövek. És mi a jó a mm-es hullámhosszakban? Az infravörös és rádió közötti tartományban sugároznak például a hideg gázfelhők, amikből éppen megszületnek a csillagok, és jellemzően megfigyelhetetlenek más módon az őket körülvevő vastag porburok miatt. Az igen távoli galaxisok, galaxishalmazok megfigyelésére is nagyon alkalmas lesz, mivel a jelentős vöröseltolódás (z >1,5) miatt azok eredetileg infravörös fénye egészen ebbe a tartományba eltolódik. Még nagyobb, z ~ 6-12 közötti vöröseltolódásnál pedig az Univerzumot kitöltő hidrogénből és héliumból kialakuló első csillagok idejéből származó jeleket lesz képes detektálni.
Credits: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), HST (STScI/NASA/ESA)
A Csáp-galaxisok a Hubble látható fényben és az ALMA mm-es hullámhosszakon készült felvételein. Egyértelmű, hogy a hideg gázfelhők a két galaxis magjában és a kettő közötti ütközőzónában a tömörülnek, itt zajlik erőteljes csillagkeletkezés is. Ez utóbbi a Hubble-Spitzer-Chandra közös felvételein is egyértelműen látszódott.
Credits: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), VLT (ESO/Alberto Milani)
Ez az első pulbikált felvétel a távcsőrendszerrel, egyelőre még csak 12 egység használatával, és a legnagyobb bázisvonal, vagyis távcsövek közti távolság is csak 125 méter volt. Az egyértelműen látszik, hogy egyelőre az ALMA felbontása jóval gyengébb, mint a Hubble-é vagy éppen a VLT-é, de a teljes rendszer kiépülésével már egy súlycsoportba kerülnek - és az ALMA térbeli kiterjedése változtatható lesz, így "szétszórt" állapotban felül is fogja múlni az optikai távcsöveket.
19 ALMA távcső a leendő 66-ból a chilei Chajnantor platón, 5000 méteres tengerszint feletti magasságon. (Credits: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/W. Garnier (ALMA))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A nap képe: Galaxiskarambol 2011.10.10. 14:35:48
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MTom 2011.10.10. 23:18:12
Amúgy mekkorák ezek a távcsövek (átmérő)?
És majd ezeket fogják elvinni messzebb, vagy továbbiakat építenek messzebbre ezektől?
korxi 2011.10.11. 23:26:20
Gondolom hogy azok a platform félék a földön is a további tányérokra vannak előkészítve, azok is követik az eddigi elrendezést (összevisszaságot?).
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.10.12. 14:21:55
Átpakolgatják őket, érdemes az ALMA honlapját böngészni a részletekért:
www.almaobservatory.org/en/technology/transporters
www.almaobservatory.org/en/technology/antennas
54 darab 12m átmérőjű és 12 darab 7m-es antenna lesz egyébként. Valahogy így:
www.almaobservatory.org/en/visuals/images/the-alma-observatory
MTom 2011.10.12. 23:20:13
Ok, már értem, amit írtál a posztban ("az ALMA térbeli kiterjedése változtatható lesz").
Azaz az antennák nem lesznek fixen telepítve, hanem rendszeresen szállítgatni fogják őket az aktuális megfigyelési feladatnak leginkább megfelelő pozíciókba.
Ügyes...