Bemutatták az első fotókat, melyeket már orbitális pályáról készített a Dawn űrszonda. Egészen röviden összefoglalva: fantasztikusak!

 

Credit: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

 

Először is az összhatás: a Vesta nem hasonlít igazán semmi másra. Itt-ott kicsit Phobos, kicsit Miranda, kicsit Hyperion, de leginkább Vesta, egy újabb, teljesen önálló kinézetű égitest. A fenti képen észak balra fent, dél jobbra lent van, az egyenlítő átlósan húzódik a kettő között. Az északi oldal jóval sűrűbben kráterezett, ami persze érthető, a déli féltekét újrarajzoló óriási becsapódás arrafelé lenullázta az addigi kráterszámot. (A kráterszámlálás egy bevált módszer a felszín korának becslésére, minél több, annál öregebb.) Több kráternél igen sötét foltok láthatóak, ennek a sötét anyagnak az összetétele és létrejötte egyelőre teljes rejtély. A kép bal oldalát uraló hármas kráter, a Hóember is érdekes, elég csak a két nagyobb közötti kölcsönös törmelék-cserét kiemelni. És a hatalmas, az egyenlítőn végighúzódó árokrendszer! Első látásra a déli becsapódás okozta erőhatások hozhatták létre, ahogy az egész kisbolygó meggyűrődött, sőt akár harmonikaszerűen benyomódott, majd visszaszélesedett az elképesztő erőhatásoktól.

 

 

 

Ezen a képen a déli féltekét láthatjuk, itt már sokkal plasztikusabban jelenik meg a déli medence és a központi csúcs, gyakorlatilag a hiányzó rész a déli pólusról maga a kráter. Megint feltűnnek a fekete foltok, és a masszív gyűrődések. Az árkok emlékeztetnek a Phoboson látottakra, de ez egyben figyelmeztet is arra, hogy óvatosan kell bánni a tippelésekkel. A Phobos árkairól ugyanis sokáig azt gondolták, hogy a (Phoboshoz képest óriási) Stickney kráter hozzátartozói, de a Mars Express felvételeiből kiderült, hogy nem a kráterből, hanem a hold vezető féltekéjének közepéből indulnak ki (amihez viszont a Stickney is közel van, innen a keveredés). Létrejöttükért pedig valószínűleg a nagy marsi becsapódásokból kidobódó anyagfelhőkön való áthaladás a felelős. De vissza a Vestához.

 

 

Ez a kép kakukktojás abból a szempontból, hogy már pár nappal ezelőtt nyilvánosságra hozták. Az északi féltekét hivatott megjeleníteni, csakhogy az északi poláris térség most a Naptól elfelé áll, folyamatos sötétségben, úgyhogy várni kell, míg megláthatjuk. Sokkal jobban látható viszont a Hóember a környezetéhez képest, mint a közelebbi felvételen. A legkisebb kráter lepusztultabbnak tűnik, az lehet, hogy már ott volt, mikor a két nagyobb létrejött. Azok között viszont a kölcsönös törmeléktakaró, ami a közös kráterfal-darabról indul mindkét irányba, egyértelmű jel, hogy egyszerre, egy kettős becsapódás során keletkeztek. Ez nem lenne olyan meglepő, hisz számos kisebb kisbolygóról láttunk már, hogy valójában kettős égitestek. A becsapódások a környezetnél sötétebb anyaggal borították be a felszínt, és az is szépen látszik, hogy a kráterek közelében ez a fiatalabb réteg szépen betakarta a már ott lévő krátereket. A két nagy belsejében pedig az egymásba átcsapó, illetve leomló kráterfalakból keletkező törmelék is szépen látható.

 

 

 

Persze a Dawn nem csak "szimpla" fotókat készít, hanem keskenysávú szűrőkkel is fel van szerelve, amivel az összetételbeli különbségek is szépen látszanak, mint a fenti, hamisszínes felvételen. A középső kráterből kidobott anyag például jelentősen eltér a környező, kisebb kráterekétől.

 

 

Credit: NASA/JPL-Caltech/UCLA/ASI/INAF

 

A kamera mellett pedig egy képalkotó, látható és közeli infravörös tartományban működő spektrográf is található az űrszondán. Ezzel szintén fel lehet deríteni a felszín összetételét, meg lehet jeleníteni a színek arányait, illetve infravörösben a hőmérsékletet. Ezen az egy példán is jól látható, hogy a felszín nem homogén, eltérő színű és hőmérsékletű területek váltják egymást. Végül pedig egy videó a kisbolygó forgásáról:

 

 

Végül a követnivalók: Dawn Framing Camera a Facebookon, @NASA_Dawn a twitteren!

Szerző: lacalaca

7 komment

Címkék: vesta dawn

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr963119371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyiko 2011.08.02. 23:09:37

Nagyon erdekes cikk, alig varom a tovabbi kepeket. De mekkora is ez a Vesta? (Mondjuk a Holdhoz viszonyitva?) Koszi

panoz (törölt) 2011.08.03. 08:29:18

@nyiko: Durván akkora mint Magyarország.

Loyal - www.loyalmunkaruha.hu · http://www.loyalmunkaruha.hu 2011.08.03. 11:57:52

találhatnának végre valami lakható bolygót is :P :D

panoz (törölt) 2011.08.03. 15:49:03

Jó lenne ha kiderülne mitől is a legfényesebb kisbolygó a Vesta.
süti beállítások módosítása