Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

A mai nappal véget ért az űrsiklók korszaka. A számokról, eredményekről, sikerekről, veszteségekről írni fognak rengetegen, én most kicsit a jövőről alkotott elképzelésekkel, kijelentésekkel foglalkoznék.

 

Az űrsiklók hattyúdala, az Atlantis leszállása.

 

Tehát: véget ért az űrkorszak? Röviden és szolidan, túrót. Egy lényeges eleme ezzel véget ért, de nem először történt ilyen. Az űrkorszak, köszöni, jól van, minden nap, folyamatosan használjuk és élvezzük előnyeit. Az űrkorszak ugyanis nem egyenlő az emberes űrrepüléssel, sem az űrsiklóval, jóval több annál. Telekommunikáció, navigáció, hírszerzés, meteorológia, földmegfigyelés, űrtávcsövek, tudományos űrszondák: ez mind-mind része. És legtöbbjük (sajnos nem feltétlenül a tudományos része) továbbra is él és virul.

 

 

What's next for NASA?

 

Véget ért az emberes űrrepülés? Csak egyetlen szempontból: amerikai földről, amerikai űrhajóval egy darabig nem repülnek emberek. Tegyük hozzá, hogy utoljára 2009-ben történt, hogy űrsikló vitt fel, illetve hozott le az ISS-ről űrhajóst, bő másfél éve kizárólag a Szojuzokkal zajlik az állandó legénység rotációja, azóta nincs keveredés a shuttle űrhajósokkal. Pontosan ugyanígy fogják ellátni az űrállomást legénységgel a következő években is. Akkor meg mi változott? Való igaz, máshova most már nem mehetnek, de a Columbia tragédiája óta csak egyetlen Hubble javítás fért be az ISS-t építő, ellátó küldetések közé, nem voltak már önálló, csak kutatással foglalkozó utak. Az ISS lényegében elkészült, egy orosz modul van még hátra, azt meg egy Proton viszi majd fel. A szó eredeti értelmében vett space shuttle, vagyis az űr gyakori, egyszerű elérését biztosító űrhajó, a Szojuz (és a Progressz) vígan repül tovább, tervben van egy új orosz űrhajótípus, eddig nem látott változatosságban mennek teherűrhajók az űrállomáshoz, egyszerre több amerikai űrhajó készül, Kína megkezdi saját űrállomásának építését, India célul tűzte ki saját emberes űrhajó építését, az ESA visszatérési technológiákkal kísérletezik. Tehát?

 

Az ESA visszatérő tervei: jobbra fent a 2012-ben startoló EXPERT, lent a 2013-ban kipróbálandó IXV kísérletek. Egyszer talán lehet belőlük az ATV emberes változata (bal fent).

 

Véget ért az amerikai űrhajózás? Bizonyos szempontból igen. Jelenleg ellátmányt, űrhajósokat csak más nemzetek/szervezetek segítségével tudnak feljuttatni, de ez sem lesz sokáig így. Még az idén, várhatóan december elején sor kerülhet az első COTS demó repülése Dragonnak, az űrhajó megközelíti majd az űrállomást és hozzá is kapcsolódik, bár dokkolni még a jelek szerint nem fog. De jövőre már újra amerikai földről, amerikai űrhajóval vihetnek fel hamburgert és mindenféle más jót az űrállomás legénységének! Újra reptethetnek mikrogravitációs kísérleteket a Dragon laborváltozatán. És három-négy év múlva mehetnek az űrhajósok is. Az évtized végére pedig talán (ez már elég erőteljes talán), közel öt évtizeddel az Apollo után, végre ismét lesz olyan űrhajója és rakétája a NASA-nak, amivel el lehet majd hagyni a Föld közelét, ahova az űrsikló szegezett minket.

 

 

Hat űrhajó az ISS-nél, februárban. Hamarosan újabbak jönnek.

 

Persze könnyen lehet, hogy a fent felsorolt elképzelések egy része nem valósul meg. Még mindig a NASA a legnagyobb űrügynökség a világon, és erősen szorongatják éppen. Nem mintha a NASA nem lett volna már hasonló kakiban: az űrsiklók késedelmének hála, elveszettek egy komplett űrállomást. Ahhoz képest most valamivel jobb a helyzet. Aztán, hogy a távolabbi jövő mit hoz? Remélhetőleg emberes űrhajózást a Földön túl, a Holdhoz, kisbolygókhoz, a Marshoz. De valószínűleg nem egészen olyan lesz, mint ahogy ma elképzeljük: ez már megtanulhattuk volna.

 

A Lockheed Martin ex-Orion MPCV-je, a NASA jelenlegi legjobb esélye arra, hogy elhagyja a Föld körüli pályát. Hacsak a Dragon nem előzi le jobbról...

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr193086354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

MTom 2011.07.21. 22:40:12

Jó ez a kis összeállítás, és igen, teljesen egyetértek: nem kell senkinek sem a kardjába dőlnie az űrsikló-korszak vége miatt.

Ettől függetlenül azért hagy egy ideig némi "űrt" maga után az űrsikló.
Számomra leginkább a méretei döbbenetesek, minden esetben elámulok rajta.
A "hat űrhajó" összeállításnál látszik, mekkora is valójában. Az ATV/HTV is jócskán eltörpül, pláne a szojuz/progressz duó.

Nehéz videón érzékelni ezeket a méreteket. Az Endeavour-os posztban lévő videón, 0:45-től kezdve azért elég jól lejön, mekkora is valójában:
cydonia.blog.hu/2011/06/01/az_endeavour_is_hazaert

Bármennyire voltak is gondok ezekkel (balesetek, drága üzemeltetés, stb.), én akkor is tisztelettel adózok az emlékének.

Donor 2011.07.22. 08:30:24

Tényleg ilyen nagy az ISS-hez képest?
Akkor megérte volna, fent hagyni mint az utolsó modul. A "csomagtérrel" együtt majdnem akkora lakó és munkatér lehetne mint az egész ISS, és nem utolsó sorban mentőcsónaknak is jó lenne.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.07.22. 11:26:05

@Donor: tényleg! :)
cydonia.blog.hu/2011/06/08/vegre_lathatoak_az_ursiklo_urallomas_kozos_fotok

Az otthagyás kérdését viszont már kitárgyaltuk... A csomagtér és a főhajtóművek csak egy kupac fém, arra vannak, hogy terhet vigyenek-hozzanak benne, önmagában csak holtsúly lenne. Az ellátmányt az MPLM modulokban vitték fel, amit a robotkarral kivettek a raktérből és az ISS-re csatolták. Ebből egyet már konkrétan fent hagytak, miután megerősítették a hosszabb távú használatra, de még így is csak raktárnak ajánlák, nem lakrésznek, mert gyengébb a védelme, mint a többi modulnak.

Marad a kabinrész, mint hasznosítható elem, de annak meg az egyik fele a pilótafülke, tehát egy mondjuk fél modulnyi helyet nyernénk, nagyrészt redundáns, már meglévő berendezéssel (pl toalett, alvórész, konyha). De a legfontosabb, hogy komoly átalakításokon kéne, hogy átessen maga az űrsikló, mire egyáltalán alkalmas lenne hosszabb időt (több, mint két hetet) az űrben tölteni. Mentőhajónak meg ott vannak a sokkal egyszerűbb Szojuzok. Egyszerűen túl sok munka lenne túl kevés nyereségért...

bdi 2011.07.23. 02:28:48

Meg tudná valaki mondani, hogyan készülhetett ez a kép?

galeria.index.hu/ursiklo/2011/07/12/sts135/?currpic=2256210

A sikló csíkot húz rajta, de a felhők alig vannak elmosódva.

Donor 2011.07.23. 08:53:53

@lacalaca: Nemtudom, akkor is pazarlásnak tűnik ez a koncepció amivel most dolgoznak.

Pár tonnányi szerszámgéppel, kohóval és egy ügyes magyar szakival, bármit meg lehet csinálni :))

Persze az ISS csak első űrbéli lépéseink egyikke és ezért csodálatos, de én már most látni vélem, hogy ez a pazarló, nehézkes koncepció, ahogy felépült a hosszútávú űrutazásokhoz nem megfelelő, illetve túl költséges.

Donor 2011.07.23. 08:55:25

@bdi: Azért mert a sikló tényleg csíkot húz. Ionizációs csík ami elég hosszan világít. Illetve az is belehátszhat, hogy a felhők jóval lassabban mozognak mint az űrsikló.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.07.23. 09:26:09

@bdi: az az ion- vagy plazmanyom, ahogy Donor is írja, a légkör világít ott, ahol az űrsikló áthaladt, jó nagy sebességgel. Fényesebb meteorok nyomát is lehet látni az égen a felszínről, csak persze azoknak nincs hőpajzsuk és sokkal kisebbek is.

@Donor: a felhők lassan mozognak, de az ISS nem! :) Az az elmosódás a keringésből adódik, másfél óra alatt körbejárják a bolygót, szóval egy hosszabb expo alatt jóval odébb kerülnek, a felszínhez képest.

bdi 2011.07.23. 19:54:58

Köszönöm a megfejtést, ezek szerint nem az izzó sikló, hanem a légkörben hagyott nyoma van a képen, és így a záridő rövid volt.

Benbe · http://www.benbe.hu 2011.09.04. 10:54:12

Ami igazi veszteség a SS program leállásában, az az, hogy nem lesznek képesek műholdakat befogni, zárt térben javítani, esetleg a Földre biztonságosan visszahozni.

A SSO az egyetlen űrjármű, amelyik képes olyan hosszú ideig az űrben önállóan működni, hogy például az űrszemét elleni küzdelemben az esetleg szükséges emberes küldetések bázisa lehessen.