Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Bár júniusban nyilvánossá kellene tennie az első 43 nap méréseit, körülbelül 400, feltehetően exobolygó-jelölteket sejtető csillag adatait mégis vissza szeretné tartani a Kepler vezetősége. A NASA asztrofizikai tanácsadó testülete javaslatát jövő hétre bírálja el Jon Morse, a NASA Asztofizikai Divízió vezetője. A jelenlegi javaslat 2011 februárig hosszabbítaná meg a zárt időtartamot, hogy végigmehessenek ezen a pár száz jelöltön, kiválogatva a tényleges exobolygókat, és meghatározzák tulajdonságaikat.

Csillagászati megfigyelések esetén megszokott dolog, hogy a friss adatok csak bizonyos idő elteltével válnak nyilvánosan elérhetővé, a Hubble esetén például egy év után. Ez arra szolgál, hogy a mérés megtervezésébe, a távcsőidő megpályázásba akár hosszú hónapokat beleölő kutatók elől ne lehessen a frissen elkészült megfigyeléseket elkapkodni a fotelben ülve, az adatbázisokat turkálva. (A csillagászok sem szentek.) Ugyanakkor a Discovery programban ez kevésbé volt elfogadott, hiszen a NEAR, Mars Pathfinder, Stardust és társainak képei gyakorlatilag azonnal nyilvánossá váltak.  (Milyen idegesek is lettünk volna, ha nem!) Persze nem hiszem, hogy egy újabb kisbolygó fotóit látva az első gondolata bárkinek a "hú, most ebből cikket írok" lett volna. A Kepler esetén azonban új helyzet állt elő, mivel a fénygörbék egyrészt elég könnyen értelmezhetők mondjuk plazmamérésekhez képest, ugyanakkor igen komoly tudományos potenciált rejtenek.

 

 

 Az első öt nyilvánossága hozott bolygó. Forrás: W. Boruczki előadása.

 

Ha a maga egyszerűségében nézzük a kérdést, akkor olybá tűnik, hogy a Kepleren belüli kutatók igyekeznek minél komolyabb eredményeket a maguk nevéhez kötni, az első exo-Földet leíró szakcikket, hát még ha a lakható zónába esik, iszonyatos mennyiségben fogják idézni a következő évtizedekben, és ezt a lehetőséget nem akarják kihagyni. Akik meg kívül vannak a Kepleren, mindennél jobban szeretnék rátenni a kezüket ezekre az adatokra, a több szem többet lát magyarázatot lobogtatva. (Mint mondtam, a csillagászok sem szentek.) William Boruczki, a Kepler PI-a (Principal Investigator, vezető kutató) ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy nem is attól tartanak, hogy mások lecsapják a kezükről az eredményeket, hanem a túl korai, meggondolatlan publikálástól. Félig-meddig igazolt, bizonytalanságokkal terhelt eredményt ugyanis nagyon-nagyon veszélyes leközölni, mert az újságírók, laikusok a "talán, nem biztos, feltehetően" szavakat eleve képtelenek értelmezni. Úgyis a kelleténél több, megalapozatlan konklúziókkal operáló, később visszavonásra kényszerült cikk jelent meg az elmúlt években ezen a területen.

Nem könnyítette meg az exobolygósok dolgát, hogy a Kepler elektronikája a vártnál nagyobb zajjal dolgozik, de már nem kockáztatták meg az egész szétkapását és bütykölését az indítás előtt, hanem a mérések menete közben, szoftveresen próbálják megoldani. Mindez nagyjából lehetetlenné teszi, hogy az első évben exo-Földeket találjanak. Ettől függetlenül most közel négyszáz bolygójelölttel rendelkeznek, amiket egyesével kell ellenőrizni és megerősíteni. Ehhez pedig komoly felszerelésre van szükség, földi óriástávcsövekre és a legjobb spektroszkópokra. Ellenőrizni kell például, hogy nem egy fedési kettőscsillagot látnak, ahol a fedés amplitúdóját egy harmadik, fényes csillag lecsökkenti (ezt a csillagok fényének összemérését blendnek hívják), bár ez a COROT-t sokkal komolyabban fenyegeti annak alacsonyabb felbontása miatt. Aztán spektroszkópiával ki kell mérni, hogy mennyire mozgatja a bolygó keringése során a csillagot a közös tömegközéppont körül, hogy a tömeget meghatározhassák. A legkomolyabb késlekedést ezek a plusz mérések okozzák.

Hogy valami jó hír is legyen: a "maradék", több mint 150 000 csillag adatai ettől még nyilvánossá válnak június 15-én. Az exobolygók keresése mellett a Kepler talán még nagyobb fegyvere a hihetetlen minőségű, mennyiségű és időlefedettségű adat mindenféle változócsillagokról. Az első adag cikk idén januárban vált elérhetővé, nap-típusú oszcillációkról például máris számos cikk megjelent, néhány hónap alatt tucatnyi idézést gyűjtve. Hamarosan pedig egy újabb gyűjtemény lesz beküldve pulbikálásra, köztük több magyar első szerzőkkel. Olyan, rendszeresen vizsgált csillagokban, mint az RR Lyrae, a változócsalád prototípusa, is találtunk új, igen érdekes dolgokat. De erről egyelőre psszt!

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr871929672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.04.17. 22:44:13

Érdekes kérdés, hogy a publikált szemétben lehet-e majd észre nem vett (azaz kisebb, izgalmasabb) bolygókat találni.

Androsz 2010.04.17. 23:15:44

Csináltak egy kutatóeszközt, rengeteg melóval, rengeteg pénzből, és az eredményekből elsőként ők akarnak mazsolázni, mert a kutató egyetlen mértékegysége, hogy hány publikációt írt. És akkor most mi van? A többi kutatónak is jogában áll saját kutatóeszközt kifejleszteni. Ha meg nem, akkor majd egy évvel később kapja meg az Arany Baktertojást.

Don Juan Jr. 2010.04.17. 23:26:56

Mondjuk szerintem is jogos, az igazán nehéz munka a jelöltek előállítása (kérdezzétek csak meg Bakos Gazsit, vagy valamelyik tettestársát), a spektroszkópia innentől kezdve majdhogynem rutinmunka - bár elég időigényes. Tehát a jelöltek kiadása az olyan, mintha nyilvánosságra hoznának egy kincskereső térképet, és innetől kezdve csak az a kérdés, hogy ki ér oda hamarabb az ásójával a nagy "X"-hez.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.04.17. 23:41:57

Mármost csak az a kérdés, hogy kinek a pénzéből épült a távcső. Mert ha az amerikai adófizetőkéből (és nem Bill Boruckiéből), akkor lehet, hogy őket is meg kellene kérdezni, hogy helyeslik-e, hogy az adót most fizetik be, az eredményeket meg csak utóbb kapják.

Ahol egyébként ezt a hírt megosztották (Twitter), ott az volt a körítés, hogy találtak valamit, és ennek a követő észlelése húzza az időt, a többi töltelék meg rizsa. Reméljük.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.04.17. 23:49:27

@KGyST: hát szerintem pont a kisebb bolygók után kutatnak veszettül... Mindenesetre például én is aláírtam asztroszeizmo-s kutatóként, hogy ha a nem publikus változócsillag-adatokban bolygó jeleit találnám (pl a csillag ide-oda mozgása miatt a fényváltozás megfigyelt periodódusa kicsit változik), akkor csak Boruczki az egyetlen, akit erről értesíthetek. Szóval nagyon vigyáznak az adatokra.

A másik felvetésedre: nyilván annak még kevésbé örülnének az adófizetők, ha bolygókat külföldi, európai, neadjisten kínai kutatók publikálnák... Egyébként az NSF részéről megy is már egy ideje a kötélhúzás, mit mikor kell nyilvánossá tenni.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.04.17. 23:54:05

A magyar szabályozás az OTKA esetén például úgy szól, hogy a magyar adófizetők pénzéből létrehozott tudományos eredményt, tehát például publikációt kell szabadon elérhetővé tenni.

gramercy 2010.04.18. 23:02:57

fogunk valaha kontinens-reszletessegu kepeket latni bolygokrol?

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.04.18. 23:08:08

@lacalaca: A kisebb bolygók sokkal érzékenyebbek a keresési módszerre és algoritmusokra, gondolom. Utólagos számítógépes feldolgozással már találtak több ismertet, ez remélem nem a Photoshoppal odarajzolást jelenti :)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.04.18. 23:10:57

@gramercy: szerintem mi már nem érjük meg, de lehetségesnek tartom előbb-utóbb. Szerintem 10-20 éven belül eljutunk addig, hogy csillagok felszínét fel tudjuk már bontani elég jól, és még ebben az évszázadban tudunk majd megállapítani konkrét dolgokat az exobolygók felszínéről. Ehhez nem kell feltétlenül felbontani a bolygókorongot, hiszen azt rengeteg tudást a csillagokról is úgy gyűjtöttük össze, hogy gyakorlatilag csak fénypontokat láttunk.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.04.20. 17:31:36

@lacalaca: 10-20 éven belül? a Betelgeusét ár most is :)

Viszont érdekelne, hogy a látható fényben végzett interferometria mért halad ilyen lassan, főleg, a VLT esetében.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.04.20. 20:05:30

@KGyST: 10-20 év, hogy ne csak a harmadik (Nap, R Dor, Betelgeuse) legnagyobb csillag felszínén detektáljunk két fényes foltot a legbrutálisabb interferométeres módszerekkel, hanem számos csillagén, lehetőleg közvetlen leképezéssel akár...

Az interferometriához: általánosan véve, minél rövidebb a hullámhossz, annál nehezebb a dolog. Egyelőre kb. a VLTI és a CHARA ami alkalmas optikai tartományban is felbontani csillagok korongját, de a képalkotás még nincs igazán megoldva.