Annyi minden történt az elmúlt napokban, hogy sorban állnak a témák, az első legyen az LCROSS és a holdi vízjég esete. Nyilvánosságra hozták a mérések előzetes eredményeit, melyek szerint valóban vízjég rejtőzik a Cabeus kráter örökké sötét mélyén. A vizsgálatok szerint a Centaur rakétafokozat becsapódása kettős szerkezetű anyagkidobódást eredményezett: egy magasra felcsapódó, gázból és igen finom porból álló,valamint egy alacsonyabbra emelkedő, nagyobb darabok alkotta felhőt.

 

A kirepülő törmelékfelhő az LCROSS felvételén, előcsalogatva némi képfeldolgozással.

 

A Centaur becsapódásakor keletkezett, úgy 30 méteres kráter. A közeli infravörös felvételen több kisebb kráter is felismerhető,és az is látszik, hogy a friss kráter még forróbb (=világosabb) a környezeténél.

 

Az űrszonda lefelé néző infravörös spektrométere egyértelműen észlelte a becsapódáskor felszabaduló vízgőz elnyelési sávjait. Ahogy napfényre került, a vizet a Nap ultraibolya sugárzása elkezdte szétbontani protonokra és hidroxil-ionokra. Az OH ultraibolya emisszióját is megfigyelte az UV-látható fényű spektrométer, illetve szépen látszik a spektrumvonalak erősödése, ahogy egyre több OH ion jön létre és sugároz a kidobódó anyagban. És egyelőre csak a vízről beszéltünk, de a spektrumban más jellegzetességek is megfigyelhetők, amiknek a pontos modellezése továbbra is folyamatban van.

 

A hidroxil-ion spektrumvonalának erőssége az idő függvényében. Ebből következtetni lehet, a mind a kidobott víz mennyiségére, mind a folyamat időbeni lefolyására.

Szerző: lacalaca

5 komment

Címkék: hold lcross

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr291523354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tvk · http://kodzaj.blog.hu 2009.11.14. 21:56:04

És akkor így most mennyi a víz mondjuk 100 kiló holdporban ott?

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2009.11.15. 07:39:29

Ebben a kísérletben az volt a lényeg, hogy egy esetleges hold-expedíciónak _esetleg_ kevesebb vizet kellene magával vinnie, mert _esetleg_ kitermelhető értelmezhető mennyiségű víz a Holdból is?

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.15. 14:35:38

@immortalis: valahogy így. A feltételezések miatt ilyen sötét kráterekben megmaradhatott vízjég az ősi időkből illetve becsapódott üstökösökből. Az egész ugye onnan indult, hogy a kilencvenes években a Clementine pólusokról végzett radarméréseit vízjégként interpretálták (bár később ezt elvetették vagy legalábbis nem egyértelműnek nyilvánították). Mindenesetre a Lunar Prospectort pár évvel később belecsapták egy sötét kráterbe, de vízjeget nem találtak. A Chandrayaan-1 becsapódó egysége illetve az LCROSS viszont talált vízjeget. Szóval találhatunk olyan krátereket, ahonnan esetleg kitermelhető víz, persze vannak más problémák, például a tudományos vizsgálatokhoz nem feltétlenül megfelelő megvilágítás, stb.

@tvk: erről még nem olvastam infót, csak azt hogy pár száz kiló jég szabadulhatott ki. Szerintem elég sok modellezés vár még a srácokra, mire erre választ kaphatunk.

@gothmog: most már csak egy gecinagy reflektort kell vinnünk a Cabeus-ba és össze is hasonlíthatjuk őket. :) Egyébként a S-IVB fokozat hétszer nehezebb volt, mint a Centaur, szóval a kráter is jóval nagyobb lett.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2009.11.20. 22:26:22

@lacalaca: A gecinagy reflektor hője meg úgyis kiolvasztja a jeget. :D
süti beállítások módosítása