Constellation alternatívák (?) - DIRECT, Jupiter
2009.09.18. 01:39
Fennállása óta nem volt még akkora bizonytalanság a NASA emberes programját illetően, mint manapság. Az Augustine-bizottság egy valamit egyértelműen kimondott, már az összefoglaló jelentéssel is: ennyi pénz a jelenlegi tervekre egyszerűen nem lesz elég, ha a fene fenét eszik se. A "mentő ötletek" a saját emberes űrhajó nélküli Lyuk csökkentésére (nagybetűvel írják már, így hogy "the Gap"!), az ISS feláldozása, évi 3 milliárd dolláros, plusz inflációval növelt költségvetési kiegészítés, illetve a Constellation saját hordozórakétáinak lecserélése valami másra. Járjuk körül ez utóbbi lehetőséget, mert egészen szélsőséges véleményekkel is találkozni. Ami biztos: a saját fejlesztésű Ares-ek egyszerre küzdenek tervezési, fejlesztési hiányosságokkal és buktatókkal valamint komoly alulfinanszírozottsággal. De egyáltalán nem biztos, hogy az eddigi eredményeket sutba dobva, új úton elindulva sokkal olcsóbban vagy gyorsabban képes lenne bárki új hordozórakétát prezentálni. Még akkor se ha egyébként megesküdne rá.
A tervek közül több is a shuttle alkatrészeiből építkezik, maga az az Ares I és V is SDLV-nek (Shuttle-Derived Launch Vehicle) tekintendő. Az űrsikló átalakításából létrejövő járművek, például teherszállító változatok az első terveit már a hetvenes évek végén, tehát még a shuttle megépülése előtt papírra vetették. Két fő csapás különült el: a hasznos teher a hagyományos rakétákhoz hasonlóan felülre került (DIRECT, Ares V); vagy pedig az eredeti konfigurációhoz hasonlóan párhuzamosan, a tank oldalához kapcsolva (Shuttle-C, HLV). Míg az előbbihez komoly átalakításokra van szükség a külső tank rakétafokozattá építésével, az utóbbi egyszerűbben kialakítható, de sérülékeny marad a tankról leszakadó szigetelés- és jégbarabokra.
Soros építésmódú teherűrhajó terve. Az év 1978, a Skylab még fent, az űrsiklók még a szerelőcsarnokokban.
Elsőként a soros felépítéssel operáló DIRECT projektet vesszük górcső alá (aminek semmi köze sincs a Mars Direct-hez). Miután G. W. Bush meghirdette a "Vision for Space Exploration" programot, a NASA meghirdette magának az "Exploration Systems Architecture Study" programot, ami egy komoly felmérés volt azt illetően, hogyan is állnak az új űrhajóval meg holdprogrammal meg mindennel, amiről Bush papa oly bátran beszélt. Az ESAS keretében több tucat hordozórakéta konfikurációt is megvizsgáltak, shuttle, Titan, Delta rakéták átalakítási lehetőségeit, aztán a NASA az Ares mellett döntött.
Csakhogy a NASA-nál bőkezűen mérhetik a szabadnapokat, ugyanis vagy tucatnyi alkalmazottja három hónap alatt, munkaidőn kívül összeállította - az ESAS-nál LV-24/25 jelzéssel ellátott konfigurációból továbbfejlesztve - a DIRECT v1 hordozórakéta tervét. Az első változat a meglévő négyszegmenses SRB-ket használta fel, a külső tankra pedig Rocketdyne RS-68 hajtóműveket kapcsoltak, a nemlétező regeneratív hűtéses változatot. Az RS-68 vagy az űrsiklók SSME-je (Space Shuttle Main Engine) hajtaná egyébként az Ares V első fokozatát is. 2006-ban benyújtották a tervezetet az űrügynökség akkori fejéhez, Michael Griffinhez. Az elutasításuk után pedig tovább dolgoztak, 9 hónap alatt kidolgozták DIRECT v2-t, a Jupiter rakétacsalád terveit. A Jupiterek közös alapra, a külső tankból kialakított központi fokozatra alapulnak, és a kívánalmaknak megfelelően megnövelhető a kapacitásuk. A tervekben visszatértek a már létező, ablatív hűtésű RS-68-hoz, illetve az utolsó fokozatot az Aresekbe is tervezett J-2X hajtóművekkel látták el.
2007-re a rakétatervek mellé azok széleskörű felhasználását is felvázolták, ISS-ellátó utaktól Hold- és Mars-missziókon át fölközeli kisbolygók meglátogatásáig. 2008-ban a NASA bejelentette, hogy más ajánlatokkal együtt a DIRECT v2-t is áttanulmányozták, és köszönik szépen, szerintük az Ares a legjobb megoldás a feladatra. Az elutasítás szerint az ISS-hez túl nagy, a holdraszálláshoz, holdbázishoz viszont nem elég nagy a Jupiterek teljesítménye. Ezután nagy csönd támadt a DIRECT körül, egy évbe telt, mire előjöttek a NASA állítások cáfolataival.
2009. májusában tették közzé a DIRECT v3 tervezetet, amit az Augustine-bizottság előtt is prezentáltak. A főhajtóműveknél lecserélték az RS-68-akat SSME-kre. Érdekes koincidencia, hogy nem sokkal korábban vetődött fel ugyanez az Ares V esetében is, mivel aggályok ébredtek az RS-68-at illetően. Azok ugyanis ablatívan, a hajtóműfúvóka anyagának lassú párolgásával oldják meg a hűtést, ami nem feltétlenül működik, ha még kétoldalról sütögetik is az SRB lángcsóváival. Az SSME-k ellentétben regeneratív hűtésűek, vagyis csövekben hideg hajtóanyagot keringetnek a fúvókán. Továbbá, bár az űrsikló-hajtóművek drágábbak, azokat eleve emberek szállítására tervezték, míg az RS-68-nak még át kellene esni a "man-rating" procedúrán, ami komoly fejlesztési kölségeket jelenthet. A második fokozaton is változtattak, a fejlesztés alatt lévő J-2X helyett a kisebb, már létező R10B-2-ket alkalmaznák.
Itt tart hát most a DIRECT projekt. A jelenleg tervezett legkisebb rakéta, a Jupiter-130 a közreműködők szerint 4 év alatt a vázlatoktól az indítóállásig juthat, ami persze a NASA vezetés szerint túl optimista, mind időtartamra, mint a becsült költségeket illetően. Nem mintha az Ares esetében nem játszotta volna el ugyanezt az űrügynökség. A Jupiter rakéták mellett szól, hogy kevesebb hardvert kell újonnan fejleszteni, míg a már megkezdtettek (J-2X, ötszegmenses SRB, Orion űrhajó, LAS mentőrakéta) menet közben is integrálhatóak a rendszerbe. A moduláris rendszer miatt nincs szükség szinte teljesen különböző felépítésű és méretű rakéták párhuzamos fejlesztésére. A kis Jupiter sokkal kevésbé érzékeny az SRB-k oszcillációira mint az Ares I. Az Orion nem közvetlenül a hajtóanyagtartályon csücsülne, van lehetőség "pufferzónát" kialakítani, egyéb hasznos terhet az űrhajó alá bepakolva, vagy akár egy masszív kevlár "védőpáncél" elhelyezésére az Orion alatt, megnövelve a legénység túlélési esélyeit ha esetleg eldurranna valami az első fokozatban.
Vannak persze hátrányai is a Jupiter rakétáknak. A Hold felé az eredeti tervek szerint egy Ares I és V indításra lenne szükség, az előbbi vinné fel az űrhajósokat az Orionban fölkörüli pályára, míg a nagyrakéta az Altair holdkompot és a Holdhoz induláshoz szükséges rakétafokozatot (EDS, Earth Departure Stage). Az Orion összekapcsolódik az Altair-EDS együttessel, majd indulnak a Holdhoz. Szép, egyszerű eljárás, nem sokkal komplikáltabb, mint az Apollo idején volt.
Ugyanakkor a DIRECT esetében nem ilyen rózsás a helyzet. A legnagyobb változatnak, a Jupiter-246-nak sincs akkora teherkapacitása, mint az Ares V-nek, tehát nem tud az Altair mellett egy kellő mennyiségű üzemanyaggal ellátott rakétafokozatot feljuttatni. A Jupiter-130 viszont túl kicsi az Orion-Altair együttes tömegéhez, ezért mindenképp két nagy rakétára lesz szükség. A procedúra így a következő: egy Jupiter-246 felviszi az Orion-Altair kettőst egy félig feltöltött második fokozattal (JUS, Jupiter Upper Stage), mert a földkörüli pálya eléréséhez a nem kell túl sok nafta (de valamennyi azért kell). Az Orion megfordul, felveszi az Altairt (á la Apollo), majd először lecsatlakozik a kiürült JUS-ról, átcsalinkázik a másik Jupiter-246 által magában felvitt, kellő mennyiségű üzemanyaggal ellátott JUS-hoz, ott újra összekapcsolódik és azzal indulnak el a Holdra. Egy dokkolási manőver helyett tehát hármat kell végrehajtani csak az elinduláshoz.
Egy DIRECT promóvideót még beraktam a végére. Legközelebb pedig vagy a teher-shuttle lesz terítéken, vagy az Atlas V, Delta IV-H rakéták. Vagy a SpaceX, mert őket mindenki komálja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
JoeHorseDick · http://kifordultvilag.blog.hu 2009.09.18. 17:08:55
Az Altair-EDS-ről lesz valamikor szó?
A kedvenc szavam a cikkben a "jégbarabokra" volt.
Jég bara, bokra.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.09.18. 18:48:54
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.18. 21:22:31
Ami nekem nagyon hiányzik a mostani tervekből, az a Föld körüli pálya kissé kreatívabb használata, ti. úgy akar mindenki a Holdra (és a Holdon keresztül a Marsra) menni, hogy átugorja a LEO-t.
Ha pl. a holdutazásokat az ISS-ről indítanák, akkor egyetlenegy Orion űrhajó is elég lenne.
Egy ilyen vad szkenárióban lenne egy, az Oriontól tök függetlenül kifejlesztett ISS-ellátó űrhajó (a Szojuz utódja), amivel zsebpénzből mennének fel a LEO-ra. Ott lenne a Föld-Hold között ingázó Orion, ami a légkörbe emiatt be sem lépne (és amiből így kikerülne az összes légköri cucc, a hővédő pajzstól az ejtőernyőig), a holdkomp talán egyszer használatos lenne, a EDS megint többször használódna, pl. elmenne a Holdig az Orionnal "gyors" pályán, az Orion hazajönne megint csak gyorsan, az EDS meg "hazavitorlázna" az L1 Lagrange-ponton keresztüli, "energiatakarékos" pályán, két év alatt, amíg indul az új repülés. Ott jönne a fokozat LEO-ban feltöltése tüzelőanyaggal (többek között az utolsó rakétafokozatok maradék tüzelő-és oxidálóanyagával), és menne a móka elölről.
Így egy holdutazást meg lehetne csinálni egy holdkomp indításával és egy személyszállító űrhajó ISS-re indításával.
Tudom, ez egy többszörösen lehetetlen, vad ötlethalmaz, de mutatja, mit hiányolok a Constellationból: az újszerű, 21. századi "orbitális" gondolkodást, amivel meghaladnák az Apollo-programot.
Egyébként érdekes és meglepő, hogy szegény Augustine-ékről hogy leszedték a keresztvizet a kongresszusban, lesznek itt még fordulatok a Constellation körül. Amennyire én emlékszem, az a 3 milliárd USD, ami az évi büdzséből hiányzik, az három nap iraki háború költsége.
2009.09.19. 17:28:00
nem, nem vagyok skizofren
szoftverfejlesztesben dolgozom, de rengeteg analogiat latok a tobbi mernoki terulettel
van olyan, hogy meglevo alkatreszekbol jol fel lehet epiteni egy uj szoftvert, viszont ez sokszor rengeteg plusz munkaval jar, hogy az egyes komponensek rendesen ossze legyenek illesztve, ki legyen tesztelve az egesz, es sokszor nem egyertelmu, hogy az egyik komponensben van a hiba, vagy az illesztesben, vagy esetleg ossze sem illenek, de ez a tervezes elejen nem tunt fel
en amugy a direct programot tamogatnam, mivel olcsobb, es rovidebb ideig allna le a nasa emberes urprogramja, valamint az alkatreszek mar bizonyitottak
viszont emellett egy az alapoktol indulo ujratervezest is inditanek, alacsony koltsegvetessel, hosszu hataridovel, es csak aprankent cserelgetnem le a meglevo eszkozoket az ujonnan kifejlesztettekre
@KGyST: szerintem egyaltalan nem vad az otlethalmazod, ha urjaro civilizacio szeretnenk lenni, akkor le kell szoknunk arrol, hogy apro kabinokat hajigalunk fold koruli, vagy hold koruli palyara, a mars utazashoz ennel valami sokkal nagyobb, onfenntarto rendszer kell, azt meg tudomasul kell venni, hogy nem lehet a foldon megepiteni, majd egy lepcsoben a marsig kiloni [legalabbis amig a jelenlegi raketatechnikat hasznaljuk, es nem talalunk valami kihasznalhato lyukat a relativitaselmeleten, de ez mar scifi kategoria]
a legnagyobb attorest szerintem az jelentene, ha tenyleg talalnank valami nagy celt az emberes urrepulesben, ami valaszt jelentene a vilag nehany nagyobb problemajara, akkor talan a kozvelemeny is inkabb az urkutatast tamogatna a haboruk helyett
valljuk be oszinten, a shuttle epites is az oroszokkal torteno katonai versenyfutas eredmenye volt, ha meg mindig lenne elrettento ereje, mar legalabb tiz eve ujraterveztek volna, es meg hatekonyabban jutna LEO-ra, valamint nem nyirbalnak meg ennyire egy uj raketa fejlesztesenek koltsegveteset
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.19. 21:24:47
Legalább ugyanekkora csapás volt az űrhajózásnak a 90-es évek hihetetlenül sok, párhuzamosan futtatott űrhajó-/űrrepülőgépprogramja, amiket (kivéve a teherűrhajókat, ez külön röhej) aztán félidőben leállítottak. Vagy az, hogy a nagyok még mindig a hatvanas évek designjait csiszolgatják, mert senki nem tud berobbanni a piacukra (most ez ugye, éppen változik). Meg az, hogy az űrrepcsit és az Arest is katonai technológiára alapozzák, valószínűleg, hogy legyen munkája a katonai rakéták gyártósorának akkor is, ha épp nincs atomháború.
2009.09.20. 01:06:35
van olyan, hogy meglevo alkatreszekbol jol fel lehet epiteni egy uj szoftvert,
kimaradt az elozo kommentbol, hogy viszont van olyan szituacio, amikor egy meglevo szoftvert nullarol ujra kell irni, nagyon keves resz megtartasaval, mert a regi kod mar teljesen karbantarthatatlan a sok foltozgatastol
ez altalaban sokkal tobb munkaval jar, lasd netscape, ok azert buktak ki a bongeszopiacrol, mert kb 3 evig irtak az uj bongeszot, a regit meg nem foltozgattak, es lemaradtak a bugos, de uj funkciokkal bovulo explorer mellett
tvk · http://kodzaj.blog.hu 2009.09.20. 22:28:44
Visszafelé jövet nem lenne gáz az orbitális pályára való lassítás? Lehet hogy ahhoz nagyobb súlyú üzemanyag kellene, mint a hőpajzs.
Másik téma, hogy ha még az ISS-ra való dokkolással kell húzni az időt, akkor ez a kapszula nem lenne jó menkőkabinnak.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.21. 18:54:36
A Földre visszatérés pont nem gáz, mert levegőfékezéssel megoldható okosba, az ISS-hez csatlakozás meg megfelelő űrkultúra esetén napi rutin, a bolygóközi űrhajóból mentéssel együtt.
Ami inkább lehet problémás, vagy 'issue', az az ISS "eltalálása", kezdve holdrepülésekhez pl. inklinációban nem biztos, hogy optimális pályájával, folytatva a nem biztos, hogy állandóan nyitva álló indítási ablakkal (a Holdi körüli pályáról vészhelyzet esetén nem biztos, hogy van kedvük csak azért lassabban menni, hogy elkapják az ISS-t, bár ez nagyságrendileg +- 1 óra egy három napos útra vetítve, nem olyan sok).
tvk · http://kodzaj.blog.hu 2009.09.23. 12:21:26
Na igen, az ISS eltalálása... Akkor inkább kellene egy olyan űrállomás, vagy legalább űrhajó, ami egyenlítői pályán mozog.
Földre visszatérés: éppen azt mondom én is, hogy ha egyből a Földre jönnek le, akkor levegőfékezéssel megoldható a lassítás, de ha orbitális pályára akarnak állni, akkor ez macerásabb. Bár ahogy most belegondolok, néha belesüllyednek kicsit a légkörbe az is lassít és nem kell még hőpajzs.
De akkor is: vészhelyzet esetén jó ha kéznél van a felszerelés amivel haza lehet menni és nem kell megállni. Nem az idő a lényeg, 1 óra 2 óra, hanem a műveletek sora. Egy sérült űrhajóval semmi sem rutinfeladat. Az Apollo 13 talán pont nem tudott volna visszajönni orbitális pályás megoldással.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.23. 13:28:57
Az ISS eltalálása csak a Földről tűnik bonyolultnak, a Hold távolságából ez már szvsz egyszerűbb, nekik nem kell "akkorát kanyarodniuk".
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.09.23. 16:27:58
A nagy inklinációbeli különbség miatt passzolós a Föld-> ISS-> Hold megoldás is, egy csomó delta-v amíg a pályahajlást lecsökkentik a Holdéhoz, aztán még egy csomó delta-v a TLI, az elindulás a Holdhoz.
"Valszeg érdemes lenne olyan többször használatos űrhajón gondolkodni, ami vészhelyzetben tönkremenetel árán le tud szállni, egyébként orbitban többször használatos." -> Az Apollo pontosan ez volt, többször újraindítható hajtómű, de egyszerhasználatos hőpajzs, ilyenek.
2009.09.23. 23:24:38
"egy egyenlítői űrállomás jobb lenne"
nem vagyok otthon az urhajok palyainak kiszamitasaban, de en el tudok kepzelni olyan roppalyat, hogy az iss palyajarol inditjak az urhajot, es kb ugyanannyi uzemanyag felhasznalasaval erkezik meg, mintha az egyenlitorol indult volna
kosd ossze a fold es a hold kozeppontjat, majd a fold kozeppontjabol huzz egy merolegest, mondjuk ausztralia eszaki csucskehez, hosszabbitsd meg az iss magassagaig
az inditasi ablak akkor nyilik, amikor az iss szinuszhoz hasonlo palyajanak minimumpontja az iment rajzolt haromszog csucspontjahoz kozel esik
amikor az iss mellett levo urhajo epp tuljut a szinuszgorbe minimuman, begyujtja a hajtomuveit, es elindul a fold-hold lagrange pont iranyaba, a hold mellett lefekez, es palyara all
remelem ertheto amit irtam, ha nem, akkor megprobalom lerajzolni
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.09.24. 10:56:45
Lasd meg itt, hasonlo temaban: cydonia.blog.hu/2009/05/17/iss_hubble_meg_az_egi_mechanika
tvk · http://kodzaj.blog.hu 2009.09.24. 18:21:05
Ahogy én magyaráznám: Van olyan pillanat amikor az ISS nagyjából a Hold irányába halad. Ebben a pillanatban kell tőle indítani az űrhajót. Vagy benézek valamit?
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.25. 13:13:12
Kb arról volna szó, hogy az egyenlítői koordinálta-rendszerből nézve, van egy z-síkú oszcillációja az ISS-nek, egyszer délen, egyszer északon van, mint a Hold. De mivel a Hold sokkal messzebb kering, a z koordináltja, hiába sokkal kisebb az inklináció, nagy. Magyarul az űrhajónak a Föld-Hold pályasík felett kellene repülnie, ez persze kvázi lehetetlen, ill ugyanannyi energia, tehát így nem annyira nyerő.
De az is igaz, hogy az amerikai starthelynek is van északi szélessége, tehát ezt a manővert nekik is el kell játszaniuk, kisebb méretekben. Az biztos egyébként, hogy a pályasíkváltás a föld felszínén a legolcsóbb, hajóval, vagy vonattal, azaz egy ilyen misszió leggazdaságosabban az egyenlítő közeléből indulhat.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.01. 21:01:42
Ha csak úgy elindulunk kifelé, akkor kapunk egy 51 fokos inklinációjú pályát, aminek nagyjából pont a fölközel- és földtávolpontja lesz a legtávolabb az egyenlítő síkjától. Tehát az űrhajó eltávolodik ugyan 384000 km-re a Földtől, de mire megteszi, úgy kimászik az egyenlítő (~Holdpálya) síkjából, hogy szinte messzebb lesz a Holdtól, mint ahogy indult. (Egy háromszöget képzeljünk el, Föld-Hold-űrhajó, a FH-HŰ oldalak 51 fokot zárnak be egymással és egyforma hosszúak. Innen a többi adat kiszámítható.)
Na ezért kell egy csomó üzemanyag, hogy lecsökkentsük az inklinációt, azaz "lefelé" repüljünk az egyenlítő síkjába, miközben kitágítjuk a pályát a Holdig.
KGyST érvelése ott sántít, hogy nem a z irányú távolságok a döntők, hanem a szögek.
tvk ötlete ilyen szempontból kevésbé egzakt, most nem számolgatom végig, de hasonló problémákra számítok. Az "előttem a Hold, hát gázt neki" rendszer viszont nem fog működni, mert az űrben gyakorlatilag nem létezik ilyen egyenes vonalú mozgás, vagy nagyon sok nafta kell hozzá. Jelenleg csak csak "görbe", ellipszis vagy parabola pályákkal kell dolgozni. Nyilván meg lehet találni a leggazdaságosabb pontot, indítási ablakot az ISS és a Hold között, de egyrészt akkor is változtatni kell a két pályaparaméteren (inklináció és fél nagytengely), másrészt ki tudja létrejön-e és milyen gyakran ez a konfiguráció. Tehát az, hogy a van-e olyan pont, ahol az űrhajó a Hold "felé" megy, nem bír nagy jelentőséggel, mert úgysem onnan indulnánk. Hanem pont hogy olyan pontból, ahol nem esik az irányunkba, hogy a "kanyarodó" pálya vége eltalálja a Holdat.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.10.01. 22:54:03
Nincs teljesen igazad, jobban belegondolva, bár azt hittem, hogy igen, de tvk nyert.
Ugye, van két pályasik, ezek valahol mindenképp metszik egymást. Most az a kérdés, hogy a pályasíkok váltását a Föld körül, vagy a Holdnál hajtjuk végre.
Az ISS pályasíkjából, ha felemelem a földtávolpontot a holdpálya sugarára, akkor egy helyen metszeni fogom a holdpályát, egyébként kb. az egyenlítő síkjában (ennek megfelelően a TLI-t ebben az esetben az egyenlítőtől legtávolabbi pontban kell elvégezni). Itt kellene az ominózus második manővert előadni (a pályasíkok váltását). Ez elvben tényleg nagy energia, DE ha ott a Hold, akkor jelentősen besegíthet. Az egy másik kérdés, hogy ebben az esetben a Hold körüli pálya is 51 fokos inklinációjú lesz.
Érdekes, de valszeg működik. Hogy takarékosabb-e, mint egy sima indítás, azt az ördög sem tudja.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.10.01. 23:55:06
Persze még mindig lehetnek olyan biztonsági kockázatok, amit így nem látunk, illetve valószínűleg olcsóbb egy közvetlen indítás. Aztán az is kérdés, hogy a Constellation milyen útitervvel számol, de ugye ki akarják terjeszteni a vizsgált tartományt a holdi egyenlítőtől távolabbi részekre is. Fene tudja. Meg különben is, ki tudja lesz-e egyáltalán űrállomás akkorra...
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.10.02. 00:30:58
Szvsz a holdi leszállás 50 fokos inklinációról sem problematikus, mert a gyengébb gravitáció és a lassabb tengelyforgás miatt nem érsz olyan sokat az egyenlítői indítással járó plusz sebességgel. Ha meg a pólus körüli térséget akarod kihasználni, a víz miatt, akkor meg a plusz inklináció kifejezetten jól jön.
Most azon gondolkodom, hogy mit jelent egy ilyen indulás a Naprendszer többi égitestje felé, ott már, gondolom, nem ilyen egyszerű a helyzet.
Egyébként ez az ISS-felhasználás kvázi mellékvonal, mert én az űrbeli összeszerelés felől közelítettem, amihez jól jönne egy orbitális űr-szerelőállomás, ami, mivel a Constellation kedvéért nem tesznek össze egy újabb űrállomást, kizárásos alapon az ISS kellene, hogy legyen.
2009.10.02. 12:48:44
vannak egeszen fura utvonal lehetosegek is
www.stk.com/downloads/support/productSupport/literature/pdfs/whitePapers/International_lunar_Conference.pdf
kamov 2009.10.03. 14:41:13
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.10.05. 18:07:26
Az szvsz már nem is rossz, havi egy indítás az még az ISS-re sem egy rossz átlag, persze tudom, mit jelentene itt egy SCRUB.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.10.05. 23:17:44
Egyébként lehet, hogy nem havi pár nap, hanem két hetente ennyi, mert az űrállomás pályasíkja nem egy, hanem két helyen metszi a holdpályát. Van egy "északi" és egy "déli" pálya is.
kamov 2009.10.07. 17:25:16
2009.10.08. 23:37:56
ha kicsit tobb uzemanyagot veszunk szamitasba, szerintem ki lehet tolni azt az egy idopontot tobb leszallo/felszallo agra is
ha egy-ket korrel korabban inditanak, akkor kicsit tobb uzemanyagot kell egetni, hogy jo iranyba alljanak, ha kesobbi korben inditanak, akkor a fekezeshez kell tobb
bar ez csak egy tipp, mert igazabol nem szamoltam ki, mennyi az a "kicsit tobb"
KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.01.04. 20:06:34
www.nasaspaceflight.com/2010/01/manned-mission-to-construct-huge-geo-and-deep-space-telescopes-proposed/