Az alábbi fotóra bukkantam a Wikipediát túrva:

Az időpont 1917, az amerikai Mt. Wilson Observatory új óriástávcsövének 2,5 méter átmérőjű főtükrét fuvarozzák úttalan utakon az obszervatóriumba. A Hooker-távcső hatalmas előrelépés volt a kor 1-1,5 méteres távcsöveihez képest. Edwin Hubble ezzel a távcsővel bontotta csillagokra a közeli galaxisok képét, és bebizonyította, hogy azok nem a Tejút részei, hanem távoli, önálló csillagvárosok. Nem sokkal később pedig, részben a Hooker-távcső mérései alapján, Milton Humasonnal közösen felismerték a galaxisok vöröseltolódása és távolsága közti alapvető összefüggést.

A főtükröt amúgy három rétegben öntötték, mert a legjobb optikai üzem sem volt képes kezelni egyszerre 4 tonna olvadt üveget. A rétegek közti buborékok szép mintákat rajzolnak a tükör belsejébe, ami nem is színtelen, hanem zöld mint egy borosüveg. (További képek itt.)

Összehasonlításképpen itt egy másik fotó, 86 évvel későbbről:

A Large Binocular Telescope két 8,4 m-es főtükre közül az első érkezik az arizonai Mt. Grahamre. Az LBT kettős távcső 2008. januárjában látta meg az első fényt (mindkét "szemével"). Amint az interferométert is üzembe helyezik, a két összekapcsolt távcső felbontóképessége egy 22,8 m-es teleszkópéval fog megegyezni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

macskafaraok 2009.05.18. 16:57:53

zseniális képek

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.05.18. 17:50:17

Ilyen egyenletlen üveg mire volt jó? Valamit én nem értek a működéssel kapcsolatban akkor..

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.05.18. 19:09:01

@molnibalage: mivel ez tükörként használatos, ezért csak a tükröző felületnek kell tökéletesnek lennie, és az öntések közti határréteg egyetlen pontjához sem értek le a csiszolás-polírozás alatt. Maga a tükröző felület tehát nem egyenetlen. A belinkelt fotókon egyébként épp az újraalumíniumozásra vár a tükör, és már le van róla takarítva az elöregedett tükröző réteg.
A vastagság a tükör stabilitásához kell, hogy ne deformálódjon vagy törjön el semmilyen irányba fordítva sem. Ezért öntöttek egymásra három réteget.

A modern tükrök esetén kerámiabetétekkel csinálnak lyukacsos testű üvegeket, vagy eleve vékonyra öntik, így könnyűek lesznek, tehát nem kell akkora teherbírású szerkezet köréjük. Ekkor viszont rengeteg ponton alá kell támasztani a tükröt, hogy megtartsa az ideális alakot (illetve hogy egyáltalán megtartson valami alakot), pl a Gemini főtükre:
outreach.atnf.csiro.au/education/senior/astrophysics/active_optics.html

Válasz erre 

teddybear01 2009.05.18. 19:51:50

A fenébe! Eltűnt a hozzászólásom!

A normál tükröknél a foncsor az üveg hátsó oldalán van, hogy maga az üveg védje a felületet. A távcső tükröknél a foncsor az elülső oldalra kerül, itt az üveg csak az optikailag pontos alakban tartja a tükröző felületet.
Ebben az esetben hordozónak más is jó, fém alapú tükörrel is próbálkoztak már.

Válasz erre 

Dharma 2009.05.20. 08:05:47

Basszus... én meg félek betenni a távcsövet a Daewoo hátsó ülésére...

A múlt század eleji kép nagyon tetszik! jó kis logisztikai manőver lehetett egy ilyen nagy rakományt mozgatni.

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.05.20. 17:34:14

@Dharma: Valami sajátos hangulata van. Az akkori "technológiai asszimetrikusságot" mutatja, meg az infrastruktúra teljes hiányát.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: