A kiskorom egyik kedvenc írójáról elnevezett ATV (Automated Transfer Vehicle) a minap dokkolt az ISS orosz végéhez, amint hallhattuk. Na és? Miért lényeges ez? Mi történt itt? Az, hogy Európa készített végre egy űrhajót, ami komplexitásában és méretében is az Apollóhoz mérhető, emellett soha nem alkalmazott technológiákat használ, és kipróbálta sikerrel, rögtön az első repülésén.

Az ATV  mindent tud, amit egy embert szállító űrhajónak tudnia kell, csak éppen a Földre visszatérni nem. Ugyanakkor bizonyos értelemben több is, mint egy űrhajó. A hat hónapban, amit az állomáshoz csatlakozva tölt, gyakorlatilag teljes értékű modulként használják majd, mely extra munka- és raktárteret biztosít. (Ilyesmi a Szojuzokról vagy a Progresszekről nem éppen mondható el. Aki nem hiszi, zarándokoljon el a Közlekedési Múzeumba, és mérje fel Farkas Berciék kabinjának méreteit maga.) Szóval nyugodtan megjegyezhetjük: új modullal bővült a Nemzetközi Űrállomás. Az ATV fő feladatai közé tartozik továbbá az ISS pályájának folyamatos szinten tartása is; minden 10-45 napban begyújtják hajtóműveit az állomás légköri fékeződését kompenzálandó. Ennek a szolgálatnak (csakúgy, mint a hatalmas teherszállító kapacitásnak) a jelentősége különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha belegondolunk, hogy a shuttle-flotta öreg tagjait 2010-től már a repüléstörténeti és űrhajózási múzeumok várják Amerikában.


Ekkorka lett.

Egy tipikus ATV küldetés forgatókönyve a következő: a kouroui űrközpontból (Francia Guyana), egy Ariane-V rakéta hegyében szépen felemelkedik, kör alakú pályára áll, majd mintegy 70 perccel a start után elválik a hordozótól és aktiválja navigációs rendszereit. Néhány napig folyamatosan emeli a pályamagasságát, és „üldözőbe veszi” az ISS-t. A megközelítés érdekes része akkor kezdődik, amikor a cucc 30 km-rel repül az állomás mögött, és mintegy 5 km-rel alatta. Utóbbi azért lényeges, mert az égi mechanika alapvető törvényei értelmében alacsonyabb magassághoz nagyobb pályasebesség tartozik, így a hátralévő két kör alatt az ATV hajtóműkészletének túlzott herdálása nélkül az ISS közvetlen közelébe kerülhet. Ekkor kezdődik a bravúr: a teljesen automatikus, végig számítógéppel irányított végső megközelítés és dokkolás, melyre az ATV képes elsőként az emberes űrkutatás történetében. Az eddigi radaros technikánál kifinomultabb lézeres távolságmérési módszer is az ATV-n debütál. Ha bármilyen probléma adódik, mind az ISS, mind az ATV saját fedélzeti számítógépe utasíthatja a hajót a három előre beprogramozott ütközéselleni elhagyó-megszakító manőverre. A Jules Verne útján, a dokkolás előtti napokban pontosan ezeket tesztelgették; utoljára már csak mintegy kétszáz méterre az állomástól fordult vissza a hajó a szimulált megszakítás során; sikerrel. Ezek után már meg merték engedni a földi irányítók a hajónak a végső megközelítést és dokkolást, melyre most szerdán került végül sor, sikerrel. Maga a dokkoló mechanizmus egyébként azonos a Szojuzokon és Progresszeken használttal, ezt az egységet az ATV-kre maguk az oroszok készítik ugyanis. 

Miután a 19,4 tonnás monstrum biztonságosan összekapcsolódott az orosz Zvezda modullal, kiegyenlítik a nyomást a két járgány között, az ISS legénysége belebeg a hajóba és kirámolnak ezt-azt. Például ételt-italt, meg százkilónyi levegőt. Utóbbit kézzel nyitható tartályokból eresztik az állomás légterébe; mókás lehet. Az a tény egyébként, hogy az ATV az orosz szegmenshez dokkol érdekes következményekkel is járhat a jövőben: az orosz dokkolóajtók ugyanis kisebb átmérőjűek, mint az amerikai-európai-japán négyszögletes átjárók, és ezért az európai Columbus kutatómodul szabványosított kísérleti rackjei nem férnek át rajtuk. Ebből tehát az következik, hogy a nagyobb európai kísérleti berendezéseket nem az európai teherűrhajók viszik majd a fedélzetre, hanem (mindenféle cseremegállapodások nyomán) a shuttle-ök, ha meg már azok se járnak, akkor majd az erősen hipotetikus japán teherűrhajók, melyek az állomás ameriakai végén kötnek majd ki, állítólag.

Summa summarum: az ATV igen jól sikerült gyereke lett az ESA űrprogramjának, és komoly fegyvertény az öreg kontinensnek, hogy megépítette. Végre „méltó” terhet nyert az Ariane-V rakéta is; azt ugyanis annak idején a Hermes űrrepülőgép szállítására fejlesztették ki a franciák, ám a programot törölték. A hordozó azért megépült, de nem igazán akadt olyan űreszköz, mely ezt az indítókapacitást igényelte volna. Hát most van.

Az ARD visszatérése a légkörbe,
1998-ban (fantáziarajz). Ismerős, ugye?

És még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet: az ESA még 1998-ban sikerrel tesztelte az Apollo-kapszulára megszólalásig (és nem véletlenül) hasonlító kísérleti űrkabinját, az ARD-t (Atmospheric Re-entry Demonstrator), mely az első olyan európai termék lett, melyet visszahoztak a világűrből. A teszt eredményeit egy ISS-mentőkabin építéséhez kívánták felhasználni, ám később ezt a tervet is törölték. Vegyük észre azonban, hogy nem túl nagy, mondhatni bagatell szellemi és anyagi ráfordítások árán az ATV szállítókonténere helyére könnyűszerrel egy ilyen kabint lehetne biggyeszteni, és szinte kész is lenne az európai emberszállító űrhajó, ami ráadásul kísértetiesen hasonlítana az Orionra, melynek fejlesztésével a NASA éppen napjainkban szív. Talán nem véletlenül nyilatkozgatják itt-ott az ESA sajtósai, hogy az ATV mérföldkő a jövőbeli emberes bolygóközi utak előkészítése szempontjából. Valóban azzá válhat.

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr83411898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Horvai Ferenc 2008.04.07. 22:06:06

Az ATV sikere óriási,de tegyük azért hozzá, hogy az ESA-nak 17 tagállama van, míg Japán valóban egyedül képes (volt) megépíteni a HTV teherűrhajót, aminek az építése - a kommunikáció hiánya ellenére - jól halad. (Még akkor is, ha az elmúlt hónapokban gyökeresen átalakulni látszik a japán űrpolitika, mondanom sem kell, anyagi okokból.) Az ARD kapszulát és a Hermest sem a projektek törlésére tervezték, mégis törölték őket. Plusz kiegészítés, hogy a Progressz és a Szojuz is tud automatikusan dokkolni (lehet kézi vezérléssel is), míg a Progressznek egy ideig használták a Raduga nevű visszatérő kapszuláját, nem értem, az ATV-nél ezt miért vetették el. Az ATV sikerét és jövőjét sokban befolyásolhatja a HTV, ha utóbbit fogja az ESA a Columbus ellátására használni, akkor érdekes jövő elé nézünk. Ne feledjük ugyanis, az eredetileg tervezett 10 helyett max. 6-7 emberrel üzemel majd az ISS, számukra ott lesz teherűrhajónak a Progressz, az ATV, a HTV, és az Orion Cargo.

Hartree-Fock Cares 2008.04.08. 11:10:16

Színigaz, hogy az orosz űrhajók is képesek automatikusan dokkolni, de:
A hatvanas években, fedélzeti számítógép híján kidolgozott orosz űrrandevú technika (nem maga a dokkolás, hanem a megközelítés) lényegesen különbözik attól, amit a jenkik, és mostmár az ESA is használ. A részletekre való kitérés nélkül csak annyi, hogy az utóbbi sokkal komplikáltabb, de gazdaságosabb. Azt, hogy az ESA sajtósai miért hangoztatják, hogy ez az első "teljesen automatikus" dokkolás emberes programban, az jó kérdés, de talán arra utal, hogy még felülbírálni sem lehet (ami durva, de az ESA bulletin szerint így van), sőt a megszakítás-parancs is automatikus ütközésveszély esetén. Kérdés még, hogy ez mire jó.
Teljesen off, de. Feri, Pampi, vagy akárki, aki járatja: Az ESA bulletin 2008/1-et csak a mi postásunk nyelte le, vagy tényleg nem jött még meg? (az esa honlapon már rég kint van...)

Horvai Ferenc 2008.04.08. 14:56:46

A Bulletin nekem sem jön egy ideje, bár nem mondtam le soha. Az ESA sajtósainak ezt kell hangoztatni, hogy aztán a hosszabb cikkben esetleg kitérjenek arra, pontosan miben új az ATV. A magam részéről nem örülök sokszor az ilyen ESA-hozzáállásnak, pl. a Galileo esetére is (még inkább) igaz ez. Beszélhetünk a Galileo-program hatalmas sikeréről, csak éppen nem tudom, miért kéne. Sokkal jobb lenne ott is elmondani, hogy nem így terveztük, de ezért és ezért nagyon jó, hogy véghezvigyük. Az ATV-ről szóló ESA-anyagok is megemlíthetnék, hogy az ATV-n kívül még van (lesz) 3 teherűrhajó, ezek között az ATV ezért és ezért jó. Persze lehet, hogy elsősorban az az űrhivatalok feladata, hogy saját magukat propagálják, és az újságírók, elemzők írjanak az összefüggésekről.

Zsombok Gábor 2008.04.08. 19:43:32

A hatfős ISS ellátására minden létező teherhajóra szükség lesz.

Az alapszintű működéshez személyenként évi 5 tonna ellátmányt kell feljuttatni.
Hat főre ez évi 30 tonna és ez csak az alapvető működéshez kell.

Nézzük mire számíthatunk 2010-től a mostani tervek szerint:
Évente 6db Progressz 6x2,5=15t legalább 2015-ig
Évente 1db ATV 7,5t legalább 2015-ig
Évente 1db HTV 6,5t legalább 2015-ig
Ezek soványan éppen hogy kiadják az alapműködést, ha a Node-3-ban működni fog a széndioxid átalakító.

Ha teljesen ki akarják használni az ISS-t akkor az alapműködésen felül még évi 5-10 tonna szállítókapacitás is kellhet. Ez sehol sincs még. Ha az Oroszok 1011-től esetlegesen évente egy hetedik Progresszt is biztosítanak az inkább az alapellátást könnyítené meg (a kis raktér miatt).

A COTS egyelőre bizonytalan. Jövőre a tervezett demonstrációk és a nem tervezett csúszások után okosabbak leszünk majd.

Az Orion Cargo küldetés az általam 2006-ban olvasott 2014 decemberéhez képest már most legalább féléves csúszásban van az egész programmal együtt, és ez még csak az eleje...
Gyakorlatilag 2015-ig az ISS ellátásában nem lehet komolyan számolni az Orionnal.

Tehát szerintem kell az ATV és kell a HTV, továbbá érdemes volna az ATV-kre minél előbb az ESA tanulmányban vázolt hátsó dokkolót is felszerelni, hogy oda is lehessen Progresszt dokkolni.