A hazai blogneten sok érdekes kérdést olvastam, sokan nem értik a felhajtást, vonják kétségbe űrhajós létét. Íme a válaszaim.

Charles, a mi Károlyunk

Kezdjük ott, hogy akkor most ifj. Simonyi Károly, vagy Charles. Autogrammot Charles-ként ír alá, ezt használja hivatalosan is. Valószínűleg persze családi körben (testvére itt él Magyarországon) Károly.

Űrhajós-e vagy?

Na ez egy érdekes kérdés. Valami oknál fogva az emberek érzékenyen reagálnak a témára, de már egyáltalán a reagálás maga meglepő (minek kell ezen rágódni? felment, űrbe vót, oszt csá). Egy régi, most Angliában élő barátom például kirúgott az msn-jéről, mert szerinte Simonyi nem űrhajós, szerintem meg igen. Szóval érzékeny téma, na.

Innét:

Egyrészt egyetértek, hogy ez egy senki, másrészt viszont a definíciód asszem illik rá, mert mindenféle kísérleteket baszkurált ő is. De nem űrhajós.

A személyes érzelmek helyett nézzük a hivatalos álláspontokat. Már maga az "űr" határa is kettősen van definiálva. Ez egy megfoghatatlan átmenet a légkör és a nagy nihil között, amit másként határoz meg az USA repülésügyi hivatala (FAA), és a Nemzetközi Repülési Szervezet, a FAI is. Az amerikaiaknál ez a határ 80 kilométer, FAI a 100 km-es Kármán (igen, Kármán Tódorról nevezték el) határra teszi az űr határát. Ez az a magasság, ahol egy jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével pályán maradni, rakétahajtómű kell. Ez utóbbi sokkal értelmesebb, így az én két fillérem a 100km-es határon van.

Az FAA a hagyományos űrhajós elismeréshez (Astronaut Badge) hozzácsapott egy Kereskedelmi Űrhajós (Commercial Astronaut) kagegóriát, az eljövendő privát űrugrásokhoz. Erre jelenleg két ember jogosult: Mike Melvill és Brian Binnie.

Ezek alapján a definíciók alapján Charles természetesen űrhajós (Anettka meg nem, mert nem érte el még a 80 km-es határt sem).

A hivatalos meghatározások után persze ott van a népítélet, sokan a magánpénzből űrrepülő embereket nem ismerik el, holott nincs sok különbség az állami finanszírozású repülések és a magán között (Farkas Bertalan és a többi kelet-európai interkozmosz résztvevő például állami finanszírozású volt, mint például most a malajziai, vagy a dél-koreai űrhajósok).

Mi ez a nagy felhajtás?

Sokan nem értik, miért ajnároz a sajtó egy 17 évesen emigrált embert, akivel ezidáig nem foglalkoztak. Szeretnék elkülöníteni itt két álláspontot: a hazai űrkutatás iránt, és tudományok iránt rajongó embert, és a médiát. Az utóbbihoz nem értek, én tudósnak (olyan, amilyen) tartom magam, nem újságírónak. Az előbbi emberek érthető módon lelkesek: van egy félig magyar ember, aki lelkesen segít népszerűsíteni az űrhajózást, segít ismeretet terjeszteni, fellelkesíti a fiatalokat (gondoljunk a rádióamatőr rekordra). Ezért írtam én róla cydonián, foglalkozott vele az űrvilág és a Magyar Csillagászati Egyesület. A média pedig valószínűleg azért kapja fel, mert olyan, mint minden más felfújható dolog, és a "tudományos" szervezetek adják hozzá az alapot.

Valószínűleg azért is felkapott, mert nincs idehaza más tudományos teljesítmény, amit ennyire ki lehetne emelni, el lehetne adni. A hazai űrkutatási szféra széttöredezett, kis cégek és ismeretterjesztésre felesküdött, de nem csináló gittegyletek játszótere. Hallott például valaki a magyar diákok parabolarepüléséről? Ugye nem (hogy siker volt-e, vagy sem az más kérdés, index archívum jól mutatja). Pedig hazai erőfeszítésre van példa, lásd amikor űrszimulátort próbáltak építeni diákok (csak a pályázati pénzük 70%-át nem kapták meg, aztán kirúgták őket az Uránia csillagvizsgálóból), vagy nézzük az ELTE-n épülő HUNVEYOR oktatási űrszondát, diákműholdépítőket a BME-n és az ELTE-n... Hallottatok ezekről bármikor bármit is?

Eddig miért nem?

Pedig de, hivatkozásokért például nézzétek meg az Index fórumait, 2001-es topic is szól ifj. Simonyi Károlyról, benne már nem működő hivatkozások. Értelemszerűen ilyen fajsúlyos tevékenységről, mint Microsoft alapítás nem lesz sajtófelhajtás, nem ír a blogoszféra, max Frei Tamás készít vele tudálékos riportot.

Nem is ő találta ki a WYSIWYG szerkesztést

Gyakori megjegyzés, hogy úgy adják el Simonyit, mint a Word, az első WYSIWYG atyja. Mint az köztudott, nem a Word volt az első azt-látod-amilyen-lesz szerkesztő, a kérdésről a blogján a következőket írja (fordítás):

A [WYSIWYG] technológia először a Bravo programban jelent meg, ezt én írtam, a Xerox PARC-nál dolgozó Butler Lampson és J Moore néhány kulcsfontosságú ötlete alapján. 1975-re készen volt egy olyan szerkesztő felület, ahol fontcsaládot, szövegigazítást, egyéb stílust lehetett beállítani. A program hatására kezdték el a kutatók saját maguknak használni a számítógépeket (ekkor még inkább kutatások, számítások folytak a gépeken). A potenciált felismerve társultam Bill Gates-sel, aki meglátta a programban a fantáziát konkrét üzleti tervet ajánlott.

Képek forrása: wikipedia, hunveyor honlap

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.