Csársz a technikumban

2007.05.01. 00:14

A technikum előtti közvetítőautó már azt sejtette, hogy nagy hepaj lesz. Ezt az is jelezte, hogy a portás szigorúan elküldött egy focizni érkező nebulót. A fontos emberek a bejárat előtt bugyogtak lelkesen, kommunikációs fehérzajt alkotva. Fotósok hada lepte el a bejáratot, Simonyi Csárszra, a második magyar férfi űrhajósra várva. Mindenféle jeles személyiség, rokonok, emberek hada jelent meg. A terem maga ráadásul már akkor tele volt, mikorra odaértünk. Izgő-mozgó kamerás emberek, sok öltönyös ember, valamint maga Schuminszky Nándor, a magyar űrkutatás szerelmese sürgölődött az ajtó körül egy kék munkásoverallban. Mármint Schuminszky égette magát egyedül az overallban, a többiek nem. Összeesküvéselméletünk szerint a média félrevezetése céljából helyezték őt oda, a magyar űrhajósok arc alapján történő azonosításában járatlan ujságírókat összezavarandó.


Valami készül


 


Schuminszky

Jó nőből nem volt sok, annál több pofátlan fotósból. Megpróbáltunk a hátsó ablakpárkányon elhelyezkedni, de a sor másik szélén található kövérkés és bunkó házaspár a másfél méteres lábterüket megtartandó, kérésünket (márhogy a széküket előre tolván minket ablakpárkányhoz juttatva kedveskedjenek) ignorálással honorálták, majd a mellettünk levő magas, illatos, csinos lányt táskaütéssel honorálták.

Megkezdődött a celebritik bevonulása: animáltgif Kálmán, Horváth András, Almár Iván, Habsburg György, minden bizonnyal a királi család képviseletében, illetve pár szolidabb arc a rádióamatőröktől.


Hopp, ott valaki most nagyon népszerű.

Megjött az első, majd a második magyar férfi űrhajós, Farkas Berci és Simonyi Károly. Ezt onnét vettük észre, hogy Schuminszky előhúzta overálljának egyik zsebéből a fényképezőgépét, majd vadul a bejárathoz lódult. Farkas Bertalan nagyon örült a sok embernek és a belépője sikerének, hisz valószínűleg Dávid Ibolyával történő szereplése óta nem kapott ekkora tapsot. Persze a kamerásoktól ellepett asztalból nem sokat láttunk, de sebaj. Hosszú percek teltek el, míg a kamerák lemerültek, és a moderátor negyedik kérésére visszavonultak a minden bizonnyal magyarul nem értő fotoriporterek.

Ezzel megkezdőtött esemény. A celebritik érdekes módon mind ajándékokat adtak szegény Károlynak, ez eleinte érdekes, majd ahogy az idő haladt egyre öncélúbb és idegesítőbb volt.


Horváth András, Simonyi Károly, Farkas Bertalan

A sor Obádovics proffal és a nevével fémjelzett matekkönyvvel kezdődött. Horváth András, miután sikertelenül küzdött meg képviselt szervezetének nevével, kitüntette szegény megszeppent Károlyt a Fonó Albert emlékéremmel, a legnagyobb magyar űrkutatási kitüntetéssel (mintegy 20 cm az átmérője), illetve felkérte, hogy a MANT űrvetélkedőjét védnökölje. A rendezvény egyik szervezője, a Természet Világa szerkesztésének egyik képviselője, Bacsárdi László adott át egy nagy pakli, barna sajtpapírba csomagolt májusi Természet Világát. Következőnek a ruházatában a szokásos visszafogott űrhajós nyakkendős-öltönyös trendet extravagáns rózsaszín ing-zöld nyakkendő kombóra lecserélő Both Előd adott át egy-két könyvet: az Űrtant, Világűr képesatlaszt és a meglepő módon rendkívül vékonyra sikeredett 2006-ös magyar űrkutatási tevékenységről szóló könyvecskét.


Obádovics professzor egy véletlenül jól sikerült fotón.

Időlegesen a poénkodásunkat szüneteltettük, ugyanis két jó arc, a lokális rádióamatőrökkel valamilyen kapcsolatban álló emberek adtak át emléklapokat Simonyinak, valamint Simonyi a rádióamatőr adóengedélyét. Az ellenpontozás segített a következő eseményeket valódi mélységeiben értékelni. Szemem sarkában egy halvány, kopaszos folt tűnt fel, ahogy átdiffundálva a tömegen szépen lassan bekonvergált az asztal mögé. Körvonalai megélesedtek és Zombori Ottó, az Uránia csillagvizsgáló egykori igazgatója bontakozott ki a határozatlan kvantumállapotból. Bár az egyes mondatai önmagukban értelmesek voltak, mégis utólag az embernek halvány fogalma sem volt, hogy mit akart mondani, mondanivalója után egy posztert nyomott a meghökkenését kétségbeesetten leplezni próbáló Károlyunk kezébe, majd visszaolvadt a tömegbe, ahonnét jött. Kovács Kálmán meglepetésre egy értelmes és valóban értékes ajándékkal érkezett: az URAL-2 egy vákuumcsöves alkatrészét adta át Simonyinak. Suminszky ezt természetesen lefotózta.


Ki somfordál ott? Hát Zombori Ottó.

 

Az átadók után az űrturista felolvasta a kérdéseket, amit magyar diákok előzetesen küldtek el neki. Nagyon szimpatikus benyomást keltett amúgy kritikus lelkünkben, hogy még az olyan kérdést is képes volt értelmesen, és bölcsen megválaszolni, mint hogy "Hogyan legyünk sikeresek?". Ezután a Puskás igazgatója meghívta Károlyt, hogy az egy emelettel feljebb levő rádióamatőr múzeumot nézzék meg, amit mindenki úgy tekintett, mint felhívás a rendezvény befejezésére. A szemünk előtt elsuhanó embertömegben utoljára még Schuminszky tűnt fel, ahogy egy gyanús fekete csomaggal Simonyi felé indult. Kalap, kabát.

A bejegyzés trackback címe:

http://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr5265537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

radar · http://radar.blog.hu 2007.05.01. 17:43:57

nahát, miről maradtam le...
ironikusabb lett a hangvételed a zindexnél is :) meg is lepődtem a cikkük relativ moderáltságán... de jó! már nekem is nagyon bögyömben voltak sokan (pl fotósok) a múltkor. Nagyon vicces volt, amikor tévés fazon odarakta a rádióra (100W RF) a rádiós mikrofonját, "tartaléknak" - persze a logó volt a lényeg - nem lepődnék meg ha többé nem működne a cucc - a kamerák adását pl sikerült az antenna melléknyalábján keresztül is jól bezavarni adáskor...

gorati · http://www.gorati.hu 2007.05.02. 14:10:29

Úgy tűnik, mindenki hasonlóan látta az eseményt. Sajnos ez a szervezésnek volt leginkább köszönhető. Jó volna azt remélni, hogy mindenki leszűrte a tanulságot. A szervezők, a sajtó és a szenvedő alanyok is. De kétlem, hogy így lenne.

Gaius Baltar · http://cydonia.blog.hu 2007.05.02. 18:01:32

en is ketlem. legalabbis a szervezok reszerol a mant mar bizonyitotta alkalmatlansagat a tanulsagok leszuresere, a technikum meg valoszinuleg meg uj jatekos, igy nem tudja meg hogyan kell szervezni ilyen esemenyt.

de nem csak a szervezes volt a gond, hanem az asztalnal ulo emberek viselkedese is. a nevetseges kepatadastol kezdve Horvath Andras kihajolos fotozkodasa, Farkas Berci szakmai tevedesei (a juzer, akit emlitett, hogy a szovjet holdauton dolgozott az valojaban az amerikai holdauton dolgozott, mint egy kozonseges gyari munkas), Zombori jelenete, a versmondas, stb stb..

János 2007.05.02. 19:00:55

Sajnos teljesen igazad van, a sok "médiás" és a "kutatók" tönkretették az esemény eredeti lényegét.
2 pici kiegészítésem van, A kérdéseket azok a rádióamatőrök tették fel, akikkel beszélt az űrből. Azért olvasta fel, mert így gyorsabb volt.
A találkozó végén arra a helyre invitálták (Műhold labor) ahonnan a rádiósok segítségével a diákok beszéltek 12-én Charls-al.

Gaius Baltar · http://cydonia.blog.hu 2007.05.02. 19:41:28

A kiegeszites jogos, koszonom.

En nem is a "medias" embereket hibaztatom (nagyon), nekik vegulis ez a munkajuk, ebbol elnek, termeszetes, hogy megprobaltak minnel jobb fotot csinalni. Az a szervezok hibaja, hogy ezt nem tudtak maskepp megtenni, mint az asztal korul tornyosulva.

Habsburg Gyorgy meg mit keresett ott, tudja valaki?

HartreeFock Cares 2007.05.02. 22:02:22

Habsburg György Csársz nagy haverja régóta. A magyarországi útján végig kísérte őt. Ő szervezte a programját, pl. vöröskereszt látogatás, meg ilyenek. Úgy tudom.

radar · http://radar.blog.hu 2007.05.03. 16:31:18

Úgy rémlik hogy a Vöröskeresztben vmi poziciója is van Gyuribának. Valóban ő szervezte azt az akciót, amiről amúgy kevesebbet írtak - felvitte gyerekek rajzait stb (sajnos én is keveset olvastam róla).

A legszebb az egészben az, hogy elég lenne ilyenkor 2-3 fotós, akitől utána mindenki megveszi a fotókat - persze akkor sokan éhenhalnának (bár én nem sírnék olyan alakok után, akik pl esküvőre mennek fotózni és farmerban és lógó pólóban jelennek meg... nem emlékszem hogy láttam-e valaha is alkalomhoz öltözött fotóst).